Azbeszt-ügy: az állam tudta, hogy emberek életével játszik

Egyre rosszabbul vannak a selypi cementgyárnál élő, azbeszt miatt megbetegedett emberek, akik pert indítottak az állam ellen, ügyük viszont továbbra is lassan halad. Az állam jogi képviselője arra hivatkozik, 20-25 éve nem tudták, hogy az azbeszt veszélyes, egy 1988-as figyelmeztetés szerint viszont már ekkor bizonyított volt, hogy az anyag súlyosan rákkeltő. A gyárterület legutóbbi tulajdonosát elsőfokon egy év tíz hónap börtönre ítélte a bíróság. Eközben már az Európai Parlamentben is az azbeszt-helyzet megoldását sürgetik.

Nagyon rossz egészségi állapotban vannak azok az azbeszttől megbetegedett emberek, akik még tavaly nyáron vállalkoztak arra, hogy pert indítanak a magyar állam ellen. A halálos beteg felperesek mindannyian a volt selypi cementgyár közelében, Zagyvaszántón vagy Lőrinciben laknak, s bár sosem dolgoztak az üzemben, ahol a betonból készült termékek előállításánál évtizedeken keresztül használták a súlyosan mérgező azbesztet, néhány éve azbeszt okozta mellhártyadaganatot diagnosztizáltak náluk. A betegség lappangási ideje 20-30 év is lehet, a tünetek pedig rendszerint csak akkor jelentkeznek, amikor már az orvosi segítség sem használ. A betegek épp ezért perlik az államot: amikor a halálos kórt megkaphatták, a gyár még állami tulajdonban volt.

Az orvosok szerint a betegek többségének csak hónapjaik lehetnek hátra, egészségi állapotukra való tekintettel a perben gyorsított eljárást rendeltek el. A több mint egy éve zajló jogvita azonban meglehetősen lassan halad, még mindig a szakértői bizonyítás zajlik - a felperesek közül többen már meg is haltak, ügyük első tárgyalási napját sem érték meg. Igyártó Gyöngyi, a betegek ügyvédje lapunkat úgy tájékoztatta, egyik ügyfele már hetente többször jár kórházba a mellhártyáján felgyülemlő folyadék lecsapolása miatt, ezen kívül a napokban a hashártyájából is hét liter (!) folyadékot távolítottak el. A médiában többször is nyilatkozó 38 éves Válóczi József állapota is gyorsan romlik, a halálos kór már két gerinccsigolyáját is felemésztette. A 48 éves Varga József pedig - aki nyár elején idegenvezetőnk is volt Selypen - már elviselhetetlen fájdalmakkal küzd, morfiumtapaszokkal éli mindennapjait.

Az állam tudta, emberek életét veszélyezteti

A perben jelenleg szakértői vélemények alapján azt kellene bizonyítani, hogy a betegek szervezetébe évtizedekkel korábban bekerült azbesztrostok valóban a selypi cementgyárból származnak. Az állam jogi képviselője a Fővárosi Törvényszéken zajló tárgyalásokon azzal érvel, hogy a mérgező, azbeszttartalmú por a gyárban dolgozók munkaruhájáról is kikerülhetett. Igyártó Gyöngyi nem volt rest felkutatni a gyár korábbi vezetőit, és indítványozta tanúként történő meghallgatásukat; erre várhatóan decemberben kerül sor, s talán kiderülhet, milyen körülmények között, milyen védőfelszerelésekkel dolgoztak az üzemben az emberek, és egyáltalán szabad volt-e azokat hazavinniük.

Az állam képviselője arra is gyakran hivatkozik, hogy anno nem volt tudomásuk arról, hogy az azbeszt veszélyes anyag lenne. Ezzel szemben Igyártó Gyöngyi most arra hívta fel a figyelmet, sikerült kideríteni, hogy Magyarországon már 1988-ban szabvány rögzítette, hogy az azbeszt bizonyítottan rákkeltő. Ennek ellenére az anyag használatát csak 2005. január elsejétől tiltották be hazánkban teljes körűen, vagyis további 16 éven keresztül úgy lehetett felhasználni, hogy az állam tudta, emberek életét veszélyezteti.

A gyár legutóbbi tulajdonosa felfüggesztett börtönt kapott

Az államot perlő betegek ügyével párhuzamosan a Hatvani Járásbíróságon is zajlott egy bűnügy, a selypi cementgyár legutóbbi tulajdonosa, a Selyp Invest Kft. ügyvezetője ellen indult büntetőeljárás hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A cégvezető állította: amikor 2011-ben megvásárolta a területet, nem tudott róla, hogy ott mérgező hulladék található. Az ügyészség viszont azon az állásponton volt, hogy a vádlottnak tudnia kellett erről, mivel tisztában volt azzal, hogy az üzemben korábban azbesztet dolgoztak fel. Ennek ellenére a biztonsági előírások nélkül végezték a megmaradt gyárépületek bontását, az azbesztet is tartalmazó betonpor az egész környéket beborította, a hulladékot pedig más törmelékekkel keverve szabadon tárolták. Az ügyben most szerdán született ítélet, a cégvezető egy év tíz hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős, a vádlott még nem fellebbezett, de három nap gondolkodási időt kért.

A gyár romjai között a legerősebb rákkeltő hatású kék azbeszt is jelen van

Ebben az eljárásban is készültek szakértői vélemények, ezek közül az egyikben - 2014-ben vett minták alapján - kimutatták, hogy a gyár romjai között a legerősebb rákkeltő hatású kék azbeszt (krokidolit) is jelen van. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a cementgyár területéről szeptember végére elszállították a hulladékokat, erre a kormány korábban 1,3 milliárd forintot különített el. A mentesítést azonban továbbra sem lehet befejezettnek tekinteni, a pénzt nem csupán elszállításra, hanem utómunkálatokra is szánták. Korábbi tervek szerint a talajt (csupán tíz centiméteres mélységig) kicserélnék, ez azonban a mai napig sem történt meg. Kerestük az illetékes kormányhivatalt a talajcsere várható időpontjával kapcsolatban, lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.

Az uniós polgárok ma is ki lehetnek téve az azbeszt jelentette veszélyeknek

Az azbeszt-helyzetre az Európai Parlament (EP) is felfigyelt: több EP-képviselő közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyet az Európa Tanácsnak és az Európai Bizottságnak (EB) is eljuttattak. Ebben hangsúlyozták: a tilalom ellenére uniós polgárok sok esetben ma is ki lehetnek téve az azbeszt jelentette veszélyeknek, becslések szerint 2030-ra mintegy 500 ezer ember fog meghalni Nyugat-Európában azbeszt okozta rákban. A képviselők azt sürgetik, hogy az EB minél hamarabb foglaljon bele az EU munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos stratégiájába egy összehangolt stratégiát az azbesztre vonatkozóan, valamint hogy hozzon létre és finanszírozzon egy egész Európára kiterjedő programot, amely az azbesztnek valamennyi köz- és magánépületből való eltávolítását tűzi ki célul.