Világkiállítás - Elszámolási vita a magyar pavilon ügyében

Hat hónap alatt 2,5 millión látogattak el az október 31-én zárult milánói világkiállítás magyar pavilonjába, de a magyar fél csaknem 40 alkalommal külső helyszíneken is szervezett eseményeket. A pavilon Magyarországra szállítását azonban elszámolási vita nehezíti.

Az olasz szervezők a kiállítás kezdetén 20 milliós látogatottsággal számoltak, amelyet kétmillió fővel túl is teljesítettek. Magyarország is sikeres fél évet zárt: az Életkert Pavilonba naponta átlagosan 18 ezren látogattak el. A legmagasabb látogatottságot augusztus 26-án mérték, akkor 32 ezer 347 fő vett részt a programokon, az utolsó 3 hónapban pedig több mint 1,4 millió érdeklődőt vonzott a magyar pavilon. Az expo hat hónapja alatt ez összesen több mint 2,5 millió érdeklődőt, a világkiállítás látogatóinak több mint 10 százalékát jelenti, amivel a magyar megjelenés a leglátogatottabb pavilonok közé került - közölte az MTI írásban feltett kérdéseire válaszolva a magyar pavilon kormánybiztosa.

Szőcs Géza emlékeztetett: az épület csaknem 130 programtípusnak adott otthont, a programok száma ennek ugyanakkor többszöröse, hiszen számos előadás naponta és hetente több alkalommal ismétlődött. Mintegy 40 alkalommal szerveztek továbbá olaszországi és magyarországi külső helyszíneken rendezvényeket.

A számos program közül a kormánybiztos kiemelte A világ vezető gondolkodóinak fóruma című, június 6-án megrendezett konferenciát, melyen olyan elismert kutatók vettek részt, mint László Ervin vagy a Nobel-díjas George F. Smoot. A világhírű magyar természetfotós, Máté Bence hat hónapos kiállítása a látogatók kedvence volt, az augusztus 18-i tehetség napján Polgár Zsuzsa, Judit és Zsófia játszottak szimultán sakkot az expo látogatóival.

Számos kiemelkedő magyar együttes, táncos is bemutatkozott a világkiállításon, többek között Szakcsi-Lakatos Béla és Kathy Horváth Lajos, a Virtuózok, az Experidance, a Fölszállott a páva művészei, Bozsik Yvette, Balogh Kálmán, a Kerekes Band, a Klezmer Band, a Balkán Fanatik, a Budapest Bár, Herczku Ágnes, Sánta Ferenc, a Kaláka, Náray Erika. Különleges kiállítás keretében mutatták be Bíró László munkásságát, az október 29-én megrendezett, Houdini emléke előtt tisztelgő David Merlini show pedig az egész expo egyik legnépszerűbb programja volt.

A külső programokból Szőcs Géza az utolsót emelte ki: november 3-án a milánói Scala Toscanini termében Bogányi Gergely zongoraművész felváltva játszott a saját nevét viselő zongorán, valamint Liszt Ferenc egykori hangszerén. Az esten a zongoraművésszel együtt fellépett a Budapesti Vonósok Kamarazenekar is.

Szőcs Géza emlékeztetett arra, hogy a pavilon megnyitását egyéves tervezőmunka előzte meg, melynek során céljuk az volt, hogy kihasználják a világkiállítás által nyújtott lehetőségeket és minél több oldalról mutassák be a külföldi közönségnek Magyarországot; ennek megfelelően a szervezők komoly hangsúlyt fektettek a szakmai mellett a kulturális megjelenésre is. Kiemelt cél volt továbbá a magyar innovációk, termékek, hungarikumok megismertetése, valamint Magyarország elkötelezettségének bemutatása a fenntartható fejlődés és a GMO-mentesség mellett. A kormánybiztos érékelése szerint ezeket a célkitűzéseket maradéktalanul sikerült megvalósítani és az expo vezetősége is külön méltatta Magyarországot mint a legsokszínűbb és legváltozatosabb programmal rendelkező pavilont.

Szőcs Géza közölte, hogy a pavilont Magyarországra hozzák: a bontás várhatóan 2016 márciusában kezdődik, végső határideje pedig 2016. május 31. Az épület várhatóan 2017-ben nyitja meg kapuit a magyar közönség előtt; helyszínéről és funkciójáról a közeljövőben dönt a kormány.

Az olasz sajtó a napokban írt arról, hogy a magyar pavilon olasz kivitelezője, a Redaelli Costruzioni S.p.A. lefoglalná az épület, mert állítása szerint a magyar fél nem fizette ki az egymillió eurós (több mint 300 millió forintos) munkadíjat. Horváth Erika, a magyar részvételt szervező Carpathia Kft. ügyvezetője az MTI megkeresésére felidézte, hogy a cég és a Redaelli 2014. december 1-jén kötött kivitelezési szerződést. A magyar fél a közbeszerzési eljárás keretében megkötött alapszerződésben rögzített 915 ezer euró+áfa összeg kétharmadát, azaz 753 ezer eurót megfizette a Redaellinek, amiről a bankszámla-bizonylatok rendelkezésre állnak - hangsúlyozta.

Az ügyvezető beszámolója szerint a felek között jelenleg jogvita áll fenn a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban. A Carpathia Kft. többkörös egyeztetést folytatott le a Redaelli képviselőivel hibás teljesítés, késedelmes teljesítés és el nem ismert, mert megalapozatlannak tartott pótmunka-elszámolás (454 ezer euró+áfa összeg) miatt, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. Az utolsó tárgyalást követően a társaság közjegyző általi igazságügyi szakértői kirendelést kért az ügy tisztázása érdekében. Időközben a Redaelli az ügyben a milánói bírósághoz fordult, amely biztosítási intézkedési eljárást rendelt el és december 10-re tűzte ki a tárgyalást.

Az alapszerződés szerint fennmaradó részt (297 ezer euró+áfa összeget) a Carpathia Kft. abban az esetben fizeti ki, amennyiben a kivitelező követelésének jogossága bizonyítást nyer, hiszen nem teljesíthet olyan kifizetéseket a magyar adófizetők pénzéből, amelyek jogossága vitatott - hangsúlyozta Horváth Erika.

Szerző

Meghalt Bíró Miklós

Életének 83. évében elhunyt Bíró Miklós Kossuth- és Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művész operatőr, egyetemi tanár, a Magyar Filmművészek Szövetségének tagja.

Az alkotó hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el, temetéséről később intézkednek. Bíró Miklóst a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

Bíró Miklós Budapesten született, a Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1965-ben végezte el, az intézményben később maga is oktatott. 1961-ben került a Magyar Televízióhoz, ahol 1998-ig dolgozott operatőrként, majd főoperatőrként. A Magyar Operatőrök Társaságának tiszteletbeli tagja, 2007-től a Magyar Televízió örökös tagja volt. 

Első, még fekete-fehér játékfilmje az 1967-ben Heltai Jenő műve alapján készült Jaguár című vígjáték volt. Bíró Miklós ezután Kovács András filmrendezővel dolgozott együtt az 1969-ben forgatott Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilmen. Következő munkája Kálmán Imre legnépszerűbb operettje, a Csárdáskirálynő Szinetár Miklós által rendezett, német-osztrák koprodukcióban készült feldolgozása volt, majd Az erőd című filmadaptáció Hernádi Gyula regényéből. Nevéhez fűződik az első magyar lézerfilm fényképezése 1983-ban. 

Bíró Miklós 1983-ban újra Kovács Andrással dolgozott együtt a Szeretők című szerelmi drámában, a következő évben A vörös grófnőt fényképezte. Makk Károllyal készítette 1990-ben az első igazán szabad 1956-os témájú játékfilmet, a Magyar rekviemet. Állandó munkatársa volt Esztergályos Károlynak, akivel több televíziós játékfilmen dolgozott együtt, 2006-ban mozifilmet készítettek Férfiakt címmel. 

Munkáját több kitüntetéssel ismerték el: 1973-ban Balázs Béla-díjat, 1982-ben érdemes, 1990-ben kiváló művész címet kapott, 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

Szerző

Káel Csaba 2021. március 16-ig marad a Müpa élén

Káel Csaba, a Müpa Budapest - Művészetek Palotája Nonprofit Kft. jelenlegi ügyvezetője vezetheti tovább az intézményt 2021-ig - erről döntött Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a szakmai bizottság javaslatának figyelembe vételével.

Káel Csaba mandátuma 2016. március 17. napjától 2021. március 16-ig szól. A felkért szakmai bizottság - nyolc tag részvétele mellett - a jelenlegi ügyvezető pályázatát nyolc igen szavazattal egyhangúlag támogatottnak minősítette - olvasható a kormány.hu-ra november 17-én felkerült dokumentumban.

Szerző
Témák
MÜPA Káel Csaba