Rubens művének is lába kelt - Festményeket loptak egy múzeumból

Tizenöt festményt, közöttük Tintoretto, Mantegna és Rubens alkotásait lopták el egy veronai múzeumból.

A Museo Civico di Castelvecchio városi múzeum pénteken jelentette be, hogy csütörtök este fegyveres rablók hatoltak be a múzeum épületébe és tizenöt értékes festményt vittek el. Az utolsó látogató távozása után, a múzeumzárás előtti percekben érkezett álarcos, fegyveres rablók közül ketten a bejáratnál álló biztonsági embert arra kényszerítették, hogy vezesse őket a kiállítótermekbe. A harmadik megkötözte a pénztárosnőt, száját ragasztószalaggal tapasztotta be. A bűnözők ismerték a múzeumot és tudták, mit akarnak elvinni - közölte Flavio Tosi veronai polgármester, aki szerint a rablók megbízóknak dolgoztak. Többek között Tintoretto öt művét, Jacopo Bellini, Pisanello, Mantegna, Peter Paul Rubens festményeit, a múzeum legértékesebb darabjait vitték el: a tizenöt eltulajdonított képből tizenegy remekműnek számít.

Szerző
Témák
lopás Rubens

Szállodát is akar az MMA

Publikálás dátuma
2015.11.20. 06:51
Fekete György FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak egyharmadát a jövőben Balog Zoltán miniszter választja ki, a másik harmadát Fekete György és az MMA, végül a maradék jut az érintett szakmai szervezetek ajánlásainak. Ezt erősítette meg a Heti Válasznak adott interjúban Fekete György, a testület elnöke. Az interjúban nagyrészt azt indokolja meg, hogy miért is kellett az MMA-nak a nagyobb befolyás a kulturális pénzeket elosztó szervezetben.

Fekete a változást azzal indokolta, hogy az MMA az egyetlen kulturális szervezet Magyarországon, amely az összes alkotói és előadói műfajt magában foglalja. Itt van meg az a szellemi potenciál, hogy a tagok egymás között is tudnak tárgyalni a belső arányokról, pályázati kiírásokról. Ez visszatérés az eredeti elképzelésekhez. 1988-ban Pozsgay Imre Hazafias Népfrontjában találtuk ki a kulturális alapot Csoóri Sándorral, Makovecz Imrével, Czine Mihállyal. Az interjúban Fekete beszél a jövő más feladatairól is. Például Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet felállításáról, amely a 100 milliós költséggel felújított XII. kerületi Hild-villában kap helyet.

Fekete azt mondta, hogy az intézet már tulajdonképpen működik a Ferenciek terén, nyolc referatúrát állítottak fel egy-egy emberrel, "nekik először azt kell kutatni, hogy mit kell kutatni". Fekete tervei között szerepel egy több száz fős kutatói ösztöndíjprogram, illetve egy szálloda kialakítása a Hild-villánál. Itt szállodát is tervezünk, ahol néhány hétig a külföldi és határon túli kutatók lakhatnak, mondta. Az még nem tudható, hogy mekkora hotelről is van szó.

Lapunk megkérdezte Gulyás Márton emberi jogi aktivistát, aki nem régiben az MMA közgyűlésén protestált, hogy mi a véleménye a szállodaépítésről. Azt mondta, ha jó indulatú akar lenni, akkor talán rosszul fogalmazott az elnök úr, mert valószínűleg arra gondolhatott, hogy valamilyen rezidencia programot akarnak kiépíteni, és ehhez apartmanokat kialakítani, ha külföldi kutatók jönnek ide, legyen hol lakniuk. "Ha tényleg szállodát építenek, akkor azt lehet látni, hogy Fekete György ingatlanfelhalmozásban abszolút Matolcsy György útját követi.

"Ha ténylegesen felépítenek egy szállodát a kutatóintézet mellé, nem tudom, hogy mi kell meggyőzőbb bizonyíték az emberek sokaságának, akik még esetleg hisznek az MMA-ban, hogy ennek az embernek teljesen elment a valóságérzékelése. Nem fogja föl, hogy milyen gondokkal küszködik a magyar kulturális- és közélet, az alkotók milyen nyomorúságos körülmények között élnek és próbálnak alkotni. Ha ezeket ő nem látja, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy teljesen alkalmatlan arra, amit neki a kormányzat szerepként odaadott," fejezte be Gulyás Márton.

Szerző

Már nincs veszélyben az Artpool

Publikálás dátuma
2015.11.20. 06:47
Altorjay Gábor Sakkbefőtt című műve is része a gyűjteménynek FORRÁS: ARTPOOL
A Szépművészeti Múzeumhoz kerül a sok százezernyi dokumentumból álló, a rendszerváltás előtti „nem hivatalos” művészet dokumentumait, és a hatvanas évektől nemzetközi szinten megjelenő új művészeti médiumokat máig gyűjtő Artpool Művészetkutató Központ.

Rendeződött az Artpool Művészetkutató Központ helyzete, mivel a páratlan kollekció a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került - jelentette be Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, és a gyűjtemény alapítói Klaniczay Júlia igazgató és Galántai György képzőművész. A házaspár által létrehozott, 35 éves múltra visszatekintő gyűjtemény a tervek szerint a 2018-ban, a Liget Budapest projekt részeként, a Szabolcs utcában megépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban (OMRRK) kap elhelyezést.

Ennek egyik épületében jön létre a részben erre az anyagra épülő Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI). A konstrukció kissé bonyolultnak tűnik. A gyűjtemény legkorábbi, 1965 és 1991 között keletkezett anyagát az MNB Értéktár Programja vásárolta meg 90 millió forintért. A Nemzeti Bank ezután letétként helyezte el a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe. Az 1992 után keletkezett anyagot pedig az alapítók ajándékként adták át a múzeum részére.

Az Artpool Művészetkutató Központ a 60-as évektől megjelenő új művészeti mozgalmaknak, különösen a nem hivatalos művészeti törekvéseknek (underground, szamizdat) egyedülálló dokumentum-gyűjteménye. Klaniczay Júlia igazgató lapunknak elmondta, 1970-ben a balatonboglári Kápolna-kiállításokkal kezdődött a történet. A hatalom nem sokáig, összesen négy évig nézte el, hogy a „tűrt”, sőt a „tiltott” művészek minden állami kontroll nélkül kiállíthassanak a Galántai György műtermeként is funkcionáló épületben, ezért azt a rendőrség bezáratta.

A lépés még a Kádár-korban is szokatlanul agresszív volt. A hetvenes évek legvégén gondolta azt Galántai és Klaniczay, hogy a szabadon szervezett kiállítások lehetetlenné tétele után inkább egy zártabb formában működnek tovább, s ez lett végül az Artpool. 1979 és 1990 között, a tiltás és tűrés határán, számos kiállítást, illetve művészeti eseményt szerveztek; számos kiadványt, antológiát, albumot állítottak elő. S természetesen gyűjtötték a hazai nem hivatalos képzőművészet dokumentumait. Mára a 650 folyóméternyi és a 2300 órányi digitalizált archívumi anyagban csaknem 7500 művész, művészcsoport, intézmény kutatható.

Az archívumban levelezési anyagok, műleírások, jegyzetek, vázlatok, tervek, interjúk, írások, képzőművészeti alkotások, fotódokumentumok, katalógusok, meghívók, plakátok, videó- és hanganyagok találhatók. A gyűjtemény nemcsak a hazai nem hivatalos művészeti szcéna dokumentumait gyűjtötte, hanem máig tartó, nemzetközi merítést ad a hatvanas évektől megjelenő új médiumokat használó művészeti mozgalmak történetéből, alkotásaiból. Lehetővé teszi egyebek mellett a fluxus, a koncept art, a performansz, a vizuális és konkrét költészet, a kompjúterművészet, a video-művészet, a "public art" kutatását.

Az Artpool a rendszerváltás után alapítványi formában működött tovább. Klaniczay Júlia lapunknak elmondta, hogy a Soros Alapítvány, a Főváros, az NKA segítségével működtek, de az elmúlt tíz évben, különösen a legutóbbi években egyre nehezebbé vált az archívum fenntartása. A sajtó is beszámolt arról, amikor tíz évvel ezelőtt nyílt levélben fordultak a szaktárcához, tavaly pedig a megszűnés határán voltak. Ennek ellenére folyamatosan működött az Artpool, mintegy 60 szakdolgozat, 30 PhD született az itteni anyagból.

Klaniczay szerint szinte nagyobb volt az érdeklődés külföldről, mint Magyarországról. Miután a korszak ma a nemzetközi érkelődés homlokterében állt, néhány jelentős külföldi múzeum is érdeklődött az anyag iránt. Ám az alapítók egyben szerették volna tartani művüket. Ami hatalmas eredmény, ha tudjuk, hogy a hasonló Nyugat-Európai archívumok egytől-egyik szétszóródtak. A befogadó intézmények kimazsolázták belőlük a számukra fontos elemeket, vagy egyszerűen szétosztották a különböző szervezeti egységeik között az anyagot. Az Artpool így nemzetközileg is unikális, mint máig működő művészeti archívum.

Baán László szerint példátlan, hogy egy civil, alternatív és szubkulturális kezdeményezés egy az egyben betagozódik egy intézménybe. Baán kiemelte, hogy az Artpool az új konstrukcióban is megőrzi az önállóságát, a múzeum önálló osztálya lesz, munkatársai pedig a Szépművészeti Múzeum állományába kerülnek, és továbbra is Klaniczay Júlia vezeti az archívumot. Ám az eddigi három fő helyett öt főre növelik a létszámot. Baán László kérdésünkre elmondta, a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet az Artpool mellett a Nemzeti Galéria és Szépművészeti Múzeum adattárára, illetve a szintén hozzájuk került Képzőművészeti lektorátus mintegy 500 folyóméternyi iratanyagára támaszkodik majd, és szervezetileg vélhetően még a Szabolcs utcai épület 2018-as átadása előtt létrejön.

Túlárazott értéktár

Matolcsy György MNB elnök Értéktár programját sok vád érte, különösen azután, hogy 4,7 milliárd forintért vásárolt egy Tiziano festményt. Ami annak fényében is soknak tűnik, hogy a kép tulajdonosa a HVG-nek adott 2009-es nyilatkozatában maga mondta, hogy 1,6 milliárdra becsülték az értékét. Bár a nemzetközi műtárgypiacon egy hasonlóan kvalitásos Tiziano megért több, mint 4 milliárd forintot, ám az MNB által vásárolt kép védett, így az országból nem lehet kivinni, ezért a hazai piac árai lehettek volna az irányadóak.

A Virág Judit Galéria egyik tulajdonosától, Törő Istvántól 1,1 milliárd forintért vásárolt éremgyűjteményt azért bírálták, mert Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményének értékbecslője a galéria másik tulajdonosa, Virág Judit volt. Az értéktár számos más vásárlása kapcsán nem merültek fel problémák. Sőt értékmentésnek tekinthető, Bachman Gábor építészeti és formatervezői gyűjteményének, a Péterváry-hagyaték középkori fegyvereinek megvásárlása, vagy a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi tájegységéhez vásárolt anyagok.



Szerző
Frissítve: 2015.11.19. 21:42

Kapcsolódó

Semmi sincs rendjén