Az Európai Bizottság az év végéig javaslatot tesz a schengeni szerződés reformjára - erről állapodtak meg az európai uniós tagországok bel- és igazságügyi miniszterei péntek, a párizsi terrortámadás miatt összehívott, brüsszeli rendkívüli tanácskozásukon. A módosított szabályozás lehetővé tenné Európa valamennyi külső határán minden beutazó, még az uniós polgárok szisztematikus és kötelező ellenőrzését - közölte Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter.
A mostani eljárás szerint, a schengeni határon a határőrök csak a személyazonosságunkat csekkolják, vagyis, hogy valóban a miénk-e az útlevél - írta az Eurologus. Az EU-n kívüli országok állampolgárainak adatait viszont átfuttatják a Schengen Információs Rendszer (SIS) adatbázisán, amelyből kiderül, hogy az adott személy ellen beutazási tilalom van-e érvényben. A francia kormány nyomására a miniszterek most azt kérik, hogy az EU-s állampolgárokon is rendszeresen le lehessen futtatni ez azt ellenőrzést. A jelenlegi jogszabály csak szúrópróba-szerű vizsgálatra ad lehetőséget. Párizsnak azonban különösen fontos a szigorúbb határőrizet, miután kiderült, hogy a múlt pénteki terrortámadás elkövetői uniós állampolgárok voltak.
Nem a határvédelem az egyetlen terület, ahol a nemzeti hatóságoknak jobban össze kell fogniuk. A tagállami rendőrségek munkáját uniós szinten koordináló ügynökség, az Europol vezetője, Rob Wainwright csütörtökön rémisztő nyilatkozatot tett az Európai Parlamentben arról, hogy a terroristáknak egyelőre csak a nyomában lihegnek. Az Europol nem kap meg minden információt, amire szüksége van – jelentette ki a belügyi szakbizottság ülésén –, 2000 nevünk van, pedig az általános vélekedés szerint legalább 5000 ember utazott ki Szíriába vagy Irakba, hogy ott harcoljon.” A bejelentett nevek felét pedig mindössze öt tagállam és „egy nemzetközi partner” szolgáltatta, ami azt mutatja, hogy nem minden EU-s tagállam használja megfelelően az információmegosztó rendszert.
A miniszterek pénteken megígérték, hogy kiképzik a nemzeti rendvédelmi szerveket a SIS információs rendszer használatára, és el fogják érni, hogy azok nagyobb figyelmet fordítsanak a külföldi terrorista harcosok kiszűrésére. Január 1-jén pedig európai terrorizmus elleni központot állítanak föl, amelynek az lesz a feladata, hogy szorosabbra fűzze a tagállami hatóságok közötti kapcsolatot a terrorista harcosok, a fegyvercsempészet és a terroristák pénzügyi forrásai utáni nyomozásban.
Pénteken egyezség született a légi utasok személyi adatainak kezeléséről, valamint a fegyvercsempészek elleni fokozott fellépésről is "Erőteljes, operatív döntéseket hoztunk" - mondta Cazeneuve , és úgy vélekedett, hogy az intézkedések hatása már az év vége előtt meg fog mutatkozni.
Közben az EU terrorizmus elleni koordinátora elvetette azt az állítást, hogy az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet harcosai magukat menekültnek álcázva jutnak be az unióba. Gilles de Kerchove az RFI/France 24 nevű francia műsorszórónak nyilatkozva azt mondta, "ha akad is egy-két eset - és ezeket még ellenőrizni kell -, az is valószínűleg az IÁ taktikai jellegű manővere, hogy kétségeket ébresszen, és elbizonytalanodást okozzon, kell-e segítenünk a menekülteket". Kerchove szerint nem lenne helyes "beleesni abba a csapdába, hogy összekapcsolják a bevándorlást és a terrorizmust".