Keresztül kell menni egyes stációkon

Publikálás dátuma
2015.11.21. 06:45
Várjon Dénes: Beethoven zenéjében mindig vannak érdesebb, durvább felületek, amiket nem szabad lesimítani
A mértékadó nemzetközi klasszikus zenei adatbázis, a londoni BachTrack kimutatása szerint Várjon Dénes jelenleg a világ ötödik legtöbbet foglalkoztatott zongoraművésze. A napokban jelent meg az a tripla lemeze, amelyen – Keller András vezényletével, a Concerto Budapest közreműködésével – Beethoven összes zongoraversenyét játssza. Néhány napja pedig elindult a Kamara.hu című fesztivál, amelyet feleségével, Simon Izabellával közösen szerkesztenek, s amelynek a Zeneakadémia ad otthont. Várjon Dénessel beszélgettünk.

A 47 esztendős zongoraművész 1991-ben diplomázott a Zeneakadémián – Falvai Sándor, Kurtág György és Rados Ferenc növendékeként. Schiff András mesterkurzusai, hazai és külföldi versenygyőzelmek után, a kilencvenes évek végén lendült meg a pályája, s ma már túlzás nélkül nevezhető világsztárnak. A legpatinásabb fesztiválok visszatérő vendége, és a hanglemezkiadás régóta húzódó válsága ellenére sorozatban készíti az izgalmasnál izgalmasabb felvételeket.

A Hungaroton gondozásában jelent meg és a következő hetekben világszerte terjesztik azt a tripla albumot, amelyen Várjon Dénes és a Concerto Budapest – Keller András vezényletével – Beethoven összes zongoraversenyét játssza. A felvételt a művészek Fischer Annie emlékének ajánlják. Várjon Dénes azt mondja, hosszú időn át Schumann, Brahms és Chopin voltak a legkedvesebb szerzői (Schumann iránti rajongása máig tart), és a romantika felől érkezett meg Beethovenhez, aki az elmúlt években került az érdeklődésének középpontjába. „Évek óta részt veszek a legendás amerikai Marlboro Fesztiválon, amit azért is szeretek, mert a látványos produkciók helyett a bensőséges kamarazenélést részesíti előnyben” – mondja Várjon Dénes. „A 2012-es fesztiválon Beethoven op. 70 no. 1-es D-dúr trióját játszottuk, s egy hónapon át rendkívül intenzíven próbáltunk. Ez idő alatt rengeteg Beethoven-felvételt hallgattam, s teljesen világossá vált számomra, hogy ezzel a hatalmas életművel csak a maga mélységében érdemes foglalkozni; nem lehet megmaradni a felszínen. Ha úgy tetszik, keresztül kell menni bizonyos stációkon, mire az ember elég érett ahhoz, hogy Beethovent játsszon. Mert ez az életmű sokkal-sokkal több annál a néhány emblematikus darabnál (Eroica-szimfónia, Sors-szimfónia, IX. szimfónia), amivel azonosítani szokták. Beethovennek minden egyes kompozíciója önálló entitás – saját személyisége, identitása van. Ennek felismerése nálam is egy hosszabb folyamat volt, majd Marlboro után már elkezdtem tudatosan készülni arra, hogy az öt zongoraversenyt koncerten eljátsszam. Erre 2014 májusában – egy hét különbséggel, két hangversenyen – nyílt lehetőségem a Zeneakadémián, Keller András és a Concerto Budapest közreműködésével. Ezután vetődött fel a hanglemezfelvétel lehetősége, amire a Hungaroton – nagy örömömre – igent mondott” – idézi fel az album keletkezési körülményeit a zongoraművész.

Várjon Dénest, illetve a felvétel karmesterét, a jeles hegedűművészt, a Concerto Budapest zeneigazgatóját, Keller Andrást összeköti a kamarazene feltétlen szeretete, az együtt-muzsikálás öröme. „Keller Andrással nagyon szeretek együtt zenélni, nagyon inspirálóan hatunk egymásra, és nagyon erős kapocs közöttünk az a műhelymunka, ami az elmélyült kamarazenéléshez szükséges, s amit mindketten kiemelten fontosnak tartunk” – magyarázza Várjon Dénes. „Andrással évtizedek óta játszunk együtt különböző formációkban. Úgy tekintjük, hogy minden interpretáció egy folyamat része – sohasem végső, lezárt egység. Egy lemezfelvétel is a pillanat lenyomata, de hatalmas múltbeli élményanyag sűrűsödhet össze abban a pillanatban. A Beethoven-rajongásunk is közös… Beethoven az első ütemtől az utolsóig hihetetlenül igényes; ez a matéria nem adja magát könnyen, és nem is szabad egyszerűsíteni – vállalni kell a rizikót. Ha egy interpretációban nincs benne a kockázat lehetősége, akkor nem is igazán élményszerű. Éppen ezért a lemezfelvételen sem akartam lekerekített, biztonsági előadást – Beethoven zenéjében mindig vannak érdesebb, durvább felületek, amiket nem szabad lesimítani.”

A november elején bemutatott lemez után itt az újabb aktualitás. A Zeneakadémia ad otthont ugyanis a Kamara.hu című új, de hagyományteremtő szándékú fesztiválnak, amelynek művészeti vezetője Várjon Dénes és felesége, Simon Izabella zongoraművész. A holnap befejeződő programsorozat alcíme, tematikája: Elsők és utolsók vagyis zeneszerzők első és utolsó opusaiból válogattak. Ez a látszólag egyszerű rendezési elv rengeteg új szempontot, a művek közötti rejtett kapcsolatot, újabb és újabb színeket, hangulatokat hozott felszínre. „Néhány olyan művel is kiegészítettük a repertoárt, amely a maga nemében teljesen egyedi – nem született belőle több a szerző életművében” – mondja Várjon Dénes. Így került a programba Mozart fúvósokra és zongorára írt kvintettje, Brahms kürt-triója vagy éppen Schumann Andante és variációk című műve, amelynek hangszer összeállítása: két cselló, két zongora és kürt. Egy-két szokatlan átirat is repertoárra kerül: a kanadai Louise Pellerin például Mozart-operaáriákat játszik oboán.

Várjon Dénes – a Beethoven hanglemezfelvételhez hasonlóan – az új fesztivál kapcsán is a kamarazenei műhelymunka szépségét, a közreműködő előadók azonos szemléletmódját, személyes barátságát hangsúlyozza. „Egyik legfontosabb célunk, hogy legyen egy olyan zenészcsapat, akik személyesen és szorosan kötődnek a fesztiválhoz, akikkel időről időre találkozhat a budapesti közönség.” A társművészeti programok sorában különösen érdekesnek ígérkezik a Simon Izabella–Várjon Dénes házaspár és Spiró György író beszélgetése, amit ma délután öt órakor rendeznek a Zeneakadémia kávézójában; a tervek szerint a közönség intenzív bevonásával. A gyerekekre is gondoltak: Simon Izabella régi terve, sőt álma valósul meg azzal, hogy ma délelőtt a késő impresszionista francia szerző, Francis Poulenc Babar az elefánt című ciklusa alapján – Für Anikó mesélő bevonásával – zenei, irodalmi és képzőművészeti programot rendeznek, amit elsősorban a 3-8 éves korosztálynak és szüleiknek ajánlanak.

Kiss Ferenc népzenész kapta az első Makovecz Imre-díjat

Publikálás dátuma
2015.11.21. 00:02
MTI FOTÓ: Balogh Zoltán
Kiss Ferenc Prima-díjas népzenész, hangépítész, az Etnofon Kiadó alapítója kapta az első alkalommal átadott Makovecz Imre-díjat az építész születésnapjának 80. évfordulójára emlékező Héttorony Fesztivál pénteki gálaestjén a Zeneakadémia épületében.

Kiss Ferenc olyan ember, aki Makovecz Imre országépítő szellemiségének nyomdokán járva műveli és ápolja a Kárpát-medence magyarságának kultúráját, védelmezi az itt élő nemzettestek kapcsolatát, ápolja a magyarság szomszédaival való együttélésének minden megragadható formáját, és mindezt a szemléletet meghatározónak tartja az utódok nevelésében is - méltatta a díjazottat a laudációt felolvasó Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöke.
Makovecz Imre tudta, hogy létezik egy rejtett ajtó az ég és föld között, amely mindenki számára átjárható - fogalmazott az elismerést a Fellegajtó nyitogató című népdal előadásával megköszönő Kiss Ferenc, miután átvette a díjat Szabó Mariannétól, Makovecz Imre özvegyétől.

A jeles gondolkodók, alkotók, tudósok és közéleti személyiségnek adható Makovecz Imre-díj odaítéléséről az alapítószervezetek - az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) mellett a Kós Károly Egyesülés és a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány - által delegált bizottság döntött. A díjjal járó emlékérem Madarassy István ötvös- és szobrászművész alkotása.
A Héttorony Fesztivál pénteki záróhangversenyén az észt Arvo Pärt - a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre kedvenc zeneszerzője - Lamentate című műve csendült fel, valamint hallható volt Kiss Ferenc A holdudvarház dalai című négy tételes ciklusa is Vedres Csaba szimfonikus hangszerelésében, amelynek elkészültét még életében Makovecz Imre is sürgette.
Az ünnepi koncerten Makovecz Pál vezényelt, közreműködött a Zuglói Filharmónia, a Szent István Király Szimfonikus Zenekar, az Etnofon Zenei Társulás, Bognár Szilvia, Horváti Kata és Szvorák Katalin is. Az ünnepi hangversenyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Makovecz Imre (1935-2011) Budapesten született, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte 1959-ben. Több évtizedes pályája alatt többek között számos középületet és templomot tervezett, 1992-ben nemzetközi sikert aratott a sevillai világkiállítás magyar pavilonjával. Más elismerések mellett 1969-ben Ybl Miklós-díjat, 1990-ben Kossuth-díjat, 2001-ben Corvin-láncot, valamint 2003-ban Prima Primissima díjat vehetett át. 1992-ben történt megalapításától haláláig az MMA elnöke volt, 2011 óta a köztestület örökös tiszteleti elnöke.

Szerző

Gond van a Való Világgal - Vizsgálódik a Médiatanács

Újabb hatósági eljárást indított a Való Világ miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa; most a műsor hetedik szériájának egyik januári adását vizsgálják - áll az NMHH  közleményében.

Mint írják, korhatár-besorolási jogszabálysértés gyanúja miatt indult az eljárás az RTL2 csatornát idén év elejétől üzemeltető CLT UFA SA luxemburgi joghatóság alatt álló médiaszolgáltatóval szemben; egy korábbi eljárást épp a jogutódlás miatt szüntettek meg, a többi, idén januári műsorszámra vonatkozó ügy még nem zárult le.

A testület csak szigorú feltételek megléte esetén járhat el külföldi joghatóság alá tartozó médiaszolgáltatóval szemben: így teljesülnie kell, hogy a szolgáltató uniós tagállamban letelepedett cég legyen, a médiaszolgáltatás Magyarország területére irányuljon, valamint hogy a kifogásolt műsorszám nyilvánvalóan és súlyosan sértse meg vagy a korhatár-besorolási vagy a gyűlöletkeltés tilalmára vagy éppen a kiskorúakra fokozottan káros, bizonyos pornográf vagy erőszakos tartalmak tilalmára vonatkozó törvényi előírásokat - írják.

A közlemény kiemeli: ha az eljárás végén a médiatanács megállapítja a jogsértést, és a korábbi eseteket beleszámítva egy éven belül összesen három azonos típusú szabálytalanságra is fény derül, akkor a harmadik alkalommal a testület kezdeményezésére Magyarországnak lehetősége nyílik konzultációt kezdeményezni az érintett tagállammal az Európai Bizottság bevonásával az alkalmazandó jogkövetkezményekről.

A tájékoztatás szerint a médiatanács megállapította, hogy hatáskör hiányában nem jogosult érdemi vizsgálatra annak a két, az MTI hírközzétételi gyakorlatát kifogásoló országgyűlési képviselői kérelemnek a kapcsán, "amelyben sérelmezték két MSZP-közlemény mellőzését hivatkozva a sajtószabadságra, a személyiségi jogokra, az emberi méltóság tiszteletben tartására és az egyenlő bánásmódra, valamint a hírügynökség belső szabályzatai feletti vélelmezett médiatanács-hatáskörre". Mint írják, a médiatörvény nem ad felhatalmazást a testületnek az alapjogok általános érvényesülésének megkövetelésére, csak az abból levezethető, jelen esetben a kiegyensúlyozottsági, illetve az emberi méltóság követelményeinek konkrét vizsgálatára kizárólag lineáris médiaszolgáltató esetében. Az MTI viszont hírügynökség, tehát ilyen témájú vizsgálat alá nem vonható, valamint az egyenlő bánásmódról szóló törvény nem médiaigazgatási jogszabály, annak érvényesülését a médiatanács szintén nem vizsgálhatja - fogalmaznak.

Szerző