Terror Bamakóban - Van amerikai áldozat is

Egy amerikai állampolgár is életét vesztette a bamakói Radisson Blu szálloda elleni terrortámadásban - közölte helyi idő szerint péntek este a washingtoni külügyi tárca.

A terrorakció következtében, amelyet az al-Murabitun iszlamista szervezet vállalt magára, a mali hatóságok bejelentése szerint 27-en vesztették életüket, beleértve az öt támadót is. Amerikai biztonsági szervek gyanúja szerint valóban ez a szervezet és az Iszlám Maghreb al-Kaidája (AQIM) állhatott a támadás mögött, nem pedig az Iszlám Állam, vagy a Boko Haram.

John Kirby, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok "körülbelül egy tucatnyi" állampolgárát mentették ki a hotelból. A tárca együttérzését fejezte ki az amerikai áldozat hozzátartozóinak. Kirby szerint amerikai katonák vagy hivatalos személyek nem vállaltak "aktív" szerepet a túszejtők elleni harcban. Azok, akik segítettek a túszoknak, korábban is a térségben tartózkodtak.

A malajziai látogatáson tartózkodó Barack Obama amerikai elnök azt mondta, hogy a Maliban történtek újabb bizonyítékai annak a dühödt haragnak, ami a terrorizmusban rejlik. Közölte, megerősítik az Egyesült Államok és szövetségesei elszántságát, hogy megküzdjenek a terrorizmussal. Könyörtelenek lesznek a vele folytatott harcban - tette hozzá. A nap folyamán korábban a Fehér Ház segítséget ajánlott fel a mali kormánynak a bamakói terrortámadás elkövetői elleni nyomozáshoz. Közleményében az amerikai elnöki hivatal a lehető legerőteljesebb módon elítélte a terrortámadást és kifejezte szándékát, hogy továbbra is állhatatos partnere marad Mali és más térségbeli országok kormányának a terrorcsoportok elleni küzdelemben.

A Fehér Ház együttérzését fejezte ki az áldozatok szeretteinek és hozzátartozóinak és elismeréssel adózott a mali, a francia, az ENSZ-es és az amerikai biztonsági személyzetnek, amely a helyzetre reagálva megakadályozta a még súlyosabb emberveszteséget.

Szerző
Frissítve: 2015.11.21. 09:19

Kiállítják az igazi Micimackó koponyáját

Először állítják ki az "igazi Micimackó" koponyáját egy londoni múzeumban - számolt be róla a BBC News. A. A. Milne fiának, Christopher Robinnak a mackója - amely az író gyerekregényeinek főhőse lett - a Londoni Állatkert fekete medvéjéről, Winnie-ről kapta a nevét. 

A fekete medve az 1920-as években a Londoni Állatkert egyik sztárja volt, a látogatók nagyon szerették, mert különböző mutatványokkal szórakoztatta őket és igen barátságos volt velük. Harry Colebourn veterán katona vásárolta a medvét még bocs korában Kanadában, ahol szolgált és 1914-ben szállíttatta Angliába. Mikor csapatával Franciaországba vezényelték, átadta az állatot a Londoni Állatkertnek és Winnie ott is maradt haláláig.

Christopher Robin (a regényben Róbert Gida) rendszeresen megfordult az állatkertben és egy olyan fénykép is fennmaradt, amelyen a medve kifutójában állva mézzel eteti Winnie-t.

A nőstény medve koponyájának vizsgálata elárulta, hogy Winnie idős korára fogai többségét elvesztette. A koponyáját most először bemutató múzeum igazgatója, Sam Alberti szerint lehet, hogy azért, mert a gyerekek mézzel és más édességekkel etették.

A Micimackó iránti érdeklődés világszerte töretlen. A hőssel kapcsolatos tárgyak piaca évi 3,6 milliárd fontra rúg. A mesehős számos hollywoodi produkció sztárja lett. Az igazi Winnie pedig egy harmincas évekbeli tankönyvben szerepelt, amely az állatok fogainak egészségéről íródott. A Micimackó egy tavalyi brit közvélemény-kutatás alapján az utóbbi 150 év legkedveltebb gyerekkönyve lett.

Szerző
Témák
London Micimackó

Újra tárgyalóasztalhoz ül Phenjan és Szöul

Szöuli bejelentés szerint Észak- és Dél-Korea képviselői pénteken megállapodtak, hogy jövő héten újra tárgyalóasztalhoz ülnek Panmindzsonban, a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet északi oldalán. A munkamegbeszélés célja, hogy előkészítsék a magasszintű párbeszéd felújítását, amelyről augusztusban állapodott meg Phenjan és Szöul. Az augusztusi megegyezés részeként múlt hónapban idős koreai rokonok találkozását is lehetővé tették.

Az ENSZ-közgyűlés emberi jogi bizottsága előző nap 112 igen, 19 nem szavazattal, 50 tartózkodással elítélte Észak-Koreát az emberi jogok "széleskörű, szisztematikus és komoly mérvű" megsértése miatt, támogatva a nyugalmazott ausztrál bíró, Michael Kirby vezette független vizsgálóbizottság ajánlását, hogy Phenjannak a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtt kellene felelni a tetteiért. A dokumentum szövegét európai uniós illetve japán diplomaták fogalmazták meg, kiemelve, hogy a jogsértések olyan szintűek és gyakoriságúak, hogy felvetik az emberiesség elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúját.

A phenjani rezsim bűnlistáján kivégzések, kényszermunka, nők megerőszakolása és kényszerabortuszok egyaránt szerepelnek. A nem kötelező erejű határozat ezúttal túlment az általánosságokon és konkrét követelést támasztott a phenjani vezetéssel szemben, mondván, zárják be az évtizedek óta diplomáciai elszigeteltségben élő távol-keleti állam börtöntáborait, ahol becslések szerint 100 ezernél is több foglyot őriznek.

Phenjan szinte azonnal reagált is, éles hangú nyilatkozatban utasítva el a világszervezet bizottságának „beavatkozását” belügyeibe. Az észak-koreai állam ENSZ-nagykövete a határozatot a „világméretű politikai konfrontáció” termékének nevezte, s azzal vádolta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy „összeesküvést szítanak” országa ellen.

Szerző