Már kevesebb kábelt lopnak a MÁV-tól

A Magyar Államvasutaknál (MÁV) két év alatt a hatodára csökkent a kábellopások száma, a fémlopásoké pedig a harmadára, amelyet a  fémkereskedelemről szóló, két éve bevezetett szabályozás sikerének tulajdonít a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a MÁV Zrt.

A tárca, az adóhivatal, valamint több közszolgáltató - az Elmű, a MÁV és a BKV - közösen értékelte a jogszabály bevezetésének eredményeit, megállapítva, hogy az adatok alátámasztják a Nemzetgazdasági Minisztérium által 2013-ban kidolgozott fémtörvény és végrehajtási rendeletei létjogosultságát - ismerteti az NGM és a MÁV az MTI-hez hétfőn eljuttatott közös közleményben. Tájékoztatásuk szerint a fémkereskedelmi szektor tisztulása érdekében a MÁV a rendőrséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársaival közösen végzett szigorú ellenőrzéseket.

Az idén november 4-ig összesen 2045 darab fémkereskedelmi ellenőrzést tartottak, ebből 948 esetben állapítottak meg jogsértést a NAV munkatársai. Az adóhatóság vámszervei összesen 137 esetben derítettek fel illegális fémkereskedelmi tevékenységet, ezek eredményeként összesen mintegy 956 millió forint bírságot szabtak ki, a fémkereskedelmi ellenőrzések során pedig több mint 8700 tonna fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot foglaltak le - közölték.

Kedvezőek a változások a MÁV Zrt.-nél is: szabályozás bevezetését megelőző időszakban jellemző több száz esethez képest, 2015-ben eddig összesen 57 kábellopást, rongálást követtek el a Magyar Államvasutak területén. A vasúttársaság számára különösen fontos a fémlopások visszaszorítása, mivel ezek esetenként veszélyeztetik a vasúti közlekedés biztonságát is.
A közleményben leszögezik: a fémlopások visszaszorításával sikerült megóvni a kulturális javak egy részét, amely a közszolgáltatóknak is jelentős anyagi megtakarítást jelent.

Szerző

Élénkül a lakáspiac?

Publikálás dátuma
2015.11.23. 18:10
A kép illusztráció. FOTÓ: Tóth Gergő
Októberben 11 842 lakás cserélt gazdát az országban, ez megegyezik az egy évvel ezelőtti számmal, viszont az idén október végéig megkötött 114 565 adásvétel 34 százalékkal több a tavalyinál - közölte a saját adatain alapuló becslését a Duna House (DH) ingatlan franchise hálózat.

Októberben Kelet-Magyarországon 147 ezer, nyugaton 161 ezer forintos négyzetméteráron vásárolták a panellakásokat. Ugyanezt a főváros pesti oldalán 280 ezer, a Budain pedig 288 ezerért vették. A téglalakásokért keleten 171 ezer, Nyugat-Magyarországon 192 ezer forintot fizettek a vevők négyzetméterenként, a fővárosban Pesten 286 ezer, Budán 433 ezer, a Belvárosban pedig 486 ezer forintot adtak ezekért.

A Duna House által közvetített lakóingatlanok közül Pest megyében volt a legmagasabb - 7 százalék - az újépítésűek aránya, de a vidéken eladott ingatlanok közül is 6 százalékot tettek ki az új lakások. Budapesten ez az adat mindössze 3 százalék volt.
Az eladók részéről átlagosan mindössze 1-2 százalékos árcsökkentésre volt szükség ahhoz, hogy az eladásra kínált lakás felkeltse a vevők érdeklődését, de a családi házaknál is csupán 3-4 százalék volt októberben az ehhez szükséges eladói árejtés.

A vevői alku sem volt túl nagy, Budapesten a panelra 3, a téglaépítésű lakásra 4, a családi házra pedig 7 százalékot alkudtak a vevők. Vidéken a lakásokra csupán 1 százalékkal volt magasabb az alku, mint a fővárosban, a családi házaknál ugyanennyivel kevesebb, vagyis 6 százalék volt a vevői alku. Egyedül Pest megyében tudtak a házakra 8 százalékot alkudni a vevők.
Októberben a fővárosi vevők 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy befektetési céllal vásárolt ingatlant, ők - átlagosan - 24 millió forintot adtak egy-egy lakásért. Vidéken a fővárosinál alacsonyabb volt a befektetők jelenléte a piacon, de 23 százalékkal így is a második legnagyobb csoport volt.

Minden ötödik vásárló az első lakását vette. Ez 56 négyzetméteres volt és 18,5 millió forintba került. A vevők 35 százaléka volt vállalkozó, akik átlag 30,5 millió forintot költöttek egy-egy lakásra októberben.

Szerző

Zavarok a közfoglalkoztatásban - Vizsgálódott az ombudsman

Publikálás dátuma
2015.11.23. 16:47
FOTÓ: Tóth Gergő
Az ombudsman szerint a közfoglalkoztatásban több akut, rendszerszintű működési zavar és rugalmatlanság érzékelhető, a kiszámíthatatlanságot magukban hordozó elemei vannak, például a képzés figyelmen kívül hagyja a helyi igényeket, valamint lehetetlen a jó teljesítmény és a szaktudás anyagi elismerése - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.

Székely László ombudsman a Jász-Nagykun-Szolnok megyei intézmények átfogó alapjogi vizsgálatakor megállapította, hogy a közfoglalkoztatási programok megvalósításában kifejezetten a megyét érintő, specifikus visszásságok nincsenek, ugyanakkor több országos problémára is felhívta a figyelmet.

Ezek közé sorolta, hogy a szabályozás értelmében a közfoglalkoztatóknak nincs lehetőségük a jobb teljesítményt nyújtó, illetve nagyobb szaktudású közfoglalkoztatottak magasabb bérezésére vagy magasabb munkakörbe helyezésére. Az ombudsman szerint ez nemcsak a közfoglalkoztatás célját kérdőjelezi meg, hanem tovább erősíti az érintettek kiszolgáltatottságát, hiszen nem biztosít számukra jobb munkavégzésre motiváló erőt.

Emellett megállapította, hogy a közfoglalkoztatók nem fizetnek utazási költségtérítést azoknak a közfoglalkoztatottaknak, akik a lakóhelyük közigazgatási határán belül dolgoznak, de jelentős távolságot kell megtenniük a munkahelyükre.

Az elemzés összegzésében felidézték, hogy 2013 decembere és 2014 márciusa között országosan csaknem százezer halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű álláskeresőt részesítettek elsősorban alapkompetencia-, kompetenciafejlesztő és felzárkóztató képzésben. Idén azonban nem kezdődött ehhez hasonló, nagy létszámú képzési program, inkább a helyi, települési közfoglalkoztatási programokhoz igazodó, betanító és szakképzéseket indítottak.
Az alapjogi biztos kiemelte: a képzések megszervezésekor figyelembe kellene venni a helyi elsődleges munkaerőpiac szükségleteit. Az ezekre épülő képzések ugyanis "a közfoglalkoztatás öncélú újratermelődése helyett valóban a továbblépést segíthetnék a közfoglalkoztatott létből az elsődleges munkaerőpiac felé" - fogalmaztak.

A vizsgálat feltárta: minél többször került be valaki a közfoglalkoztatásba, annál kisebb az esélye arra, hogy a munkaerőpiacon elhelyezkedjen, "közfoglalkoztatás-függővé" válik. A helyszíni vizsgálatok idején látott motivációs célú, sikeres és népszerű kezdeményezések nem a közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódó, központi szervezésű és irányítású programok voltak, hanem egyedi, az egyes közfoglalkoztatók által kitalált, létrehozott és működtetett "jó gyakorlatok" - fűzték hozzá.

Az alapvető jogok biztosa szerint indokolt lenne az eltérő helyzetben lévő csoportokat differenciáltan megközelíteni. Első lépésként elő kellene segíteni az inaktív rétegek bevonását, felkészítését a közfoglalkoztatási programokra. Így azok esetében, akik nem kerülnek be ezekbe, elsősorban a munkavégzési, munkakeresési motivációkat kellene megerősíteni. Akik már részt vesznek valamilyen programban, azokban a munkakörükhöz, feladatukhoz kötődő motivációt, fejlődési igényt kell kialakítani. Végül, a harmadik szinten a már kialakított munkakészségekre építve az elsődleges munkaerőpiacra kilépést elősegítő szolgáltatásokat kellene biztosítani - áll a közleményben.

Székely László mindezek miatt felkérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve gondoskodjon arról, a közfoglalkoztatási programok keretében és mellettük induljanak olyan szolgáltatások, amelyek személyre szabottan segítik az álláskeresők munkaszocializációját és elhelyezkedését. Kezdeményezte: a szabályok módosításával teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a közfoglalkoztatók megfelelően díjazni tudják a kiemelkedő munkát végző vagy megfelelő szakképzettséggel rendelkező közfoglalkoztatottak teljesítményét, valamint tegyék lehetővé az utazási költségtérítést.

Szerző