MTI Fotó Szecsődi Balázs.jpg
Lakner: kormányfői csúsztatások sora
Semmi újdonság nincs abban, amit Orbán Viktor a migránsok és a terrorizmus kapcsolatáról a Politiconak mondott. Az egész interjú arról szól, hogy ő egyedül van birtokában ennek a felismerésnek és annak a bátorságnak, hogy erről beszélni merjen - értékelte Orbán legújabb nyilatkozatát Lakner Zoltán. Az elemző szerint a miniszterelnök érvelése olyan csúsztatások sorozata, ami egyrészt nem számol azzal, hogy Európa sajnos már korábban kitermelt magából terrorista mozgalmakat, bár nyilvánvalóan most az iszlám terrorizmusról van szó. Másrészt amikor az uniót menekültügyben bírálja, nem vesz tudomást arról sem, hogy bár a közösségben sok a gond, sok sikeres történet is van.
A politológus érdekes furmánynak tarja a miniszterelnök érvelését, miszerint menekültügyben nincs közös európai álláspont, mert az unió lassú, de ne is legyen, inkább a nemzetállamok kapjanak teret. "Ha itt valaki nem érzékel ellentmondást, akkor lehet, hogy az én készülékemben van a hiba" - fogalmazott Lakner. Orbán olyan politikus, aki tisztában van azokkal a súlyos politikai vitákkal, választóvonalakkal, amelyek Európában léteznek a tagállamok összefogása és közös döntéshozatali mechanizmusai kérdésében. Éppen ezért Lakner szerint a kormányfő nem véletlenül vette fel, hogy tíz év múlva lesz-e egyáltalán EU, majd rögtön saját megoldását ajánlotta, amelyikben a hatalmi egyensúly a nemzetállamok felé billen. Eközben krízisről beszélt, és a migránskérdést, a bevándorlást összekapcsolta a terrorizmussal, az ezekhez köthető politikai üzeneteket pedig meglehetősen "kreatív" módon kapcsolatba hozza egymással, függetlenül attól, hogy aktuális ügyekben a tények mikor mondanak - értékelte a szakember. Lakner szerint Orbán így éri el, hogy minden állítása fölhangosodik, ami azért veszélyes, mert a maga módján mindezt nagyon professzionálisan teszi.
Azt a miniszterelnök külföldön már az illiberális demokráciával kapcsolatban is elmondta, hogy magyarul másképpen hangzik - emlékeztetett a politológus, aki szerint Orbán gyakran olyan valami magyarság képet közvetít, amit mi valójában nem is ismerünk. Lakner például olyan magyar mondást még nem hallott, hogy "mindegyik más kávéház", Orbán az interjúban mégis ezzel jellemezte a németekhez és az oroszokhoz fűződő magyar viszonyt. A populizmus kifejezés egyébként valóban sok mindent jelenthet, lehet akár pozitív vagy negatív, létező problémákra adott válaszokat is jelenthet, azt viszont mindenki maga döntse el, milyen az a politikus, aki a demokráciával szemben illiberális demokráciát hirdet.
Ceglédi: Orbán jobbszélre tolódik
Vegyük észre, hogy Orbán Viktor a menekült helyett következetesen a migráns szót használta a Politiconak adott interjújában is, amikor a terrorizmust a bevándorlás kérdésével mosta össze - jegyezte meg lapunknak Ceglédi Zoltán. A politikai elemző szerint ez egy tipikus fideszes kommunikációs panel: a kormánypárt a látszatát is kerülni akarja annak, hogy a "migránsok" emberileg méltányolható okból kényszerülnek elmenekülni hazájukból. Kiemelte, hogy Orbán egyre inkább magáévá teszi a Nyugat-Európában működő szélsőjobboldali pártok ideológiáját és üzeneteit. Ceglédi szerint erre Magyarországon "van is igény", hiszen a hazai szélsőjobboldal elavult ideológiai fundamentumon épült fel: "a Jobbik például egy-másfél éve még egy iszlámbarát, antiszemita párt volt. A menekültügy kapcsán 180 fokos fordulatot kellett venniük, ami elég nehézkesen megy".
Az interjúban Orbán keményen bírálta az Uniót, amely szerinte csak krízisről krízisre reagál, nincs egy kialakult koncepciója, s hozzátette, az nyitott kérdés, tíz év múlva lesz-e még egyáltalán EU. Ceglédi úgy látja, a kormányfő külföldi sajtóban tett euroszkeptikus nyilatkozatai is a belpolitikának szólnak: "Orbánnak van is mire rájátszania, valóban vannak kisebb-nagyobb hibák az EU működésében. A miniszterelnök ezekkel él vissza, és leginkább az a fontos neki, hogy a magyarra fordított nyilatkozatait miként dolgozza fel a hazai sajtó". Az elemző szerint Orbán megtanulta, semmilyen releváns negatív következménye nem lesz annak, ha szembe megy az EU-val, vagy saját európai pártcsaládjával. Olyan intézkedéseket is bevezethet Magyarországon, amelyeket még az Európai Néppárt sem néz jó szemmel, hiszen úgysem lesz szankció az Unió részéről, az EU-s pénz pedig továbbra is áramlani fog.
A kormányfő populistának nevezte magát az interjúban, ám ez szerinte Magyarországon pozitív jelző, hisz értelmezésében populistának lenni az, hogy az embereket próbálja szolgálni. Ceglédi szerint Orbán nem állított valótlant, ugyanis a Fidesz 2010 óta észrevehetően csak a közvélemény-kutatások alapján kormányoz: "látható, hogy a pártnak nincs rögzített ideológiája. Azt mondják, amit a többség hallani akar. Ez valóban populizmus".
Orbán a magyar-orosz viszonnyal kapcsolatban azt fejtegette, hogy Putyin egy olyan ember, akivel együtt lehet, és a magyarok jövője érdekében együtt is kell működni. Ceglédi ezzel kapcsolatban elmondta, a Fidesz-kormány egyértelműen elköteleződött Oroszország felé, Orbán pedig jelenleg is azon dolgozik, hogy szalonképesebbé tegye az amúgy rengeteget bírált, EU-s szankciókkal sújtott oroszokat a belföldi közvélemény és a nemzetközi döntéshozók számára. Az elemző úgy vélte, a Fidesz-kormánynak "kényelmetlen" az EU liberális, demokratikus berendezkedése, ezért is kötik magukat minél több szállal az autoriter berendezkedésű Oroszországhoz.