A populista Európa álma

Azt nem lehet mondani, hogy a kormányfő nem következetes, hogy nem ragaszkodik saját politikai rögeszméihez. A menekültkérdést, ha nem tette is zárójelbe, de tág összefüggésrendszerbe emelte a párizsi vérengzések után: mit és hogyan kezd a világ az Iszlám Állammal. 

A menekültkérdésre még adhatott látszólag érvényes nemzetállami választ a kerítésekkel, de az ezt követő hisztérikus európai nemzetállami láz hirtelen le fog csillapodni a testetlen Iszlám Állam általános fenyegetésének árnyékában, amely kupacba kell terelje a nyájat.

Ennek fényében végképp értelmezhetetlen Orbán Viktor megismételt kijelentése, hogy Európa "gazdag, de gyenge", vagy az: nem szeretne a németektől függni és az Oroszországgal való kapcsolatát is ennek a kiegyensúlyozására használja fel. Ami csak szószátyárkodás, még akkor sem lenne értelme, ha Magyarország európai nagyhatalom, Orbán pedig e közösség meghatározó személyisége volna, s ha a német-orosz kapcsolatok lényege nem olyan lenne, amilyen - írja többek között Friss Róbert holnap megjelenő jegyzetében.

Szerző

Áder így üzent a világ vezetőinek (fotók)

Publikálás dátuma
2015.11.24. 15:07
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A klímaváltozásnak gazdasági és társadalmi hatása egyaránt van - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök kedden a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásán.

Az államfő kifejtette: az ENSZ tudományos tanácsadó testületének jelentése szerint ha a környezeti terhelés a jelenlegi szinten marad, akkor a jövőben számolni kell az áradások és az aszályok, valamint a természeti katasztrófák gyakoribbá válásával, a hidrológiai ciklus felgyorsulásával, az élelmiszertermelés feltételeinek romlásával, a tengerek savasodásával, a jégtakaró olvadásával, politikai, társadalmi konfliktusokkal, új kórokozók megjelenésével.

A köztársasági elnök előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozáshoz jelentősen hozzájárult a gyorsuló világ, a népességrobbanás, az urbanizáció erősödése, egyebek közt példaként említette, a lakosság 50 százaléka most városokban él, és arányuk 25 év múlva 75 százalék lehet.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Áder János szólt arról, hogy a széndioxid kibocsátás szintje jelentősen nőtt az ipari forradalom óta, 800 ezer éve nem volt ilyen magas a széndioxid-koncentráció a levegőben, mint most. Kitért arra, hogy a koppenhágai csúcshoz képest a közelgő párizsi konferencián optimizmusra adhat okot, hogy 156 ország már leadta nemzeti klímavállalását, az olajipari cégek szóban támogatják a megállapodást, az áramtermelésben a napelemek egyre inkább terjednek és versenyképesek lehetnek a fosszilis energia árával. Megjegyezte, a világ áramtermelésében a fosszilis energia még mindig többségben van, de a tendencia megfordult, az idén fordult elő először, hogy több tiszta energiát előállító erőműkapacitás épült, mint fosszilis.

Áder János előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarország klímapozíciója a világban előkelő helyen van, növekvő gazdaság mellett csökken az ökológiai lábnyoma, 1990 óta az ország GDP-je 31 százalékkal emelkedett, miközben 20 százalékkal javult az energiahatékonyság, és 40 százalékkal mérséklődött a káros anyag kibocsátás. Kérdésre válaszolva Áder János elmondta, optimistábban látja a korábbinál, hogy a párizsi konferencián eredményt lehet elérni, hiszen az Egyesült Államok és Kína is nemzetbiztonsági kockázatként tekint a klímaváltozásra, és a részvevők körében nagyobb elszántság, elkötelezettség mutatkozik a megállapodás mellett.

Szerző

Bezárt a főváros egyik nagy múltú színháza

Bezárta kapuit meghatározatlan időre Bukarest egyik legrégebbi színháza, a Nottara, amely földrengésveszélyes épületben működött.

A döntés azt követően született, hogy az október végi bukaresti tűzvész miatt - amely a Colectiv klubban tört ki, és eddig 60 halálos áldozatot szedett - megszigorították a nyilvános rendezvények, előadások szervezését szabályozó törvényes előírásokat.

A Bukarest központjában lévő, 1946-ban épült ingatlan fokozottan veszélyesnek számít amiatt, hogy az évtizedek folyamán elmulasztották megerősíteni statikailag, így már egy kisebb földrengés esetén is összeomolhat. Az épületben működik 55 éve a nagy népszerűségnek örvendő Nottara színház, amelynek csaknem 70 éves múltja van. Marinela Tepus, a színház igazgatója kedden közölte, hogy az intézmény felfüggeszti meghatározatlan időre előadásait, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a színház adminisztrációja folytatja működését. A bukaresti közgyűlés alárendeltségébe tartozó intézmény vezetősége új székhelyet kért az önkormányzattól, ahol ideiglenesen megtarthatják az előadásokat.

A múlt héten jelent meg a román közlönyben az a törvénymódosítás, amely szigorúbb szankciókat helyez kilátásba rendezvényszervezőkkel szemben, akik földrengésveszélyes vagy tűzvédelmi engedéllyel nem rendelkező ingatlanban tartanak nyilvános eseményeket. Az igazgató szerint a színház elveszíthette volna működési engedélyét egy ellenőrzés esetén, és ezt nem akarták kockáztatni. 

Tepus rámutatott, ugyanakkor kétségeik vannak, hogy valóban a földrengés által fokozottan veszélyeztetett épületek közé tartozna a Nottara székhelye, ezért megtesznek minden szükséges eljárást, hogy újabb szakértői felmérést végeztessenek. Bukarestben a Nottara helyzete nem számít elszigetelt esetnek, ugyanis több száz ingatlan számít fokozottan földrengésveszélyesnek.

Tavaly januárban a bukaresti Zsidó Állami Színháznak kellett elhagynia székhelyét, miután egy hóvihar súlyosan megrongálta az ingatlan tetejét. Az Európa egyik legrégebbi jiddis nyelvű teátruma jelenleg is más bukaresti színházakban tartja előadásait. Október 30-án a Colectiv klubban egy rockkoncert közben tűz ütött ki. A szórakozó helyiség alig egy perc alatt égett ki. Százötvenen sérültek meg, eddig 60-an vesztették életüket, de az áldozatok száma még nőhet.

Szerző
Témák
színház Nottara