Ő lenne Salah Abdeslam? - Akció egy német városban

Rendőri akció indult kedden a Németország északnyugati részén fekvő Minden-Lübbecke járásban a párizsi vérengzésekkel összefüggésben körözött Salah Abdeslam elfogására.

A helyi rendőrség közleménye szerint bejelentés érkezett a hatóságokhoz arról, hogy Salah Abdeslam a járásban tartózkodhat. Az értesülés nyomán kezdett akcióban összesen kilenc embert, hat felnőttet és három gyereket ellenőriztek egy lakóházban és egy járműben. Nem találtak arra utaló jeleket, hogy a párizsi támadások feltételezett elkövetői között számon tartott Salah Abdeslam valóban a járásban tartózkodik, de az ellenőrzés alá vont személyek ügyében kezdett vizsgálatok még nem értek véget - áll a közleményben.

A rajtaütésről elsőként beszámoló Westfalen-Blatt című regionális lap az online kiadásában azt írta, hogy a rendőrök a Rahden-Varl nevű településen kezdték keresni Salah Abdeslamot, és egy szupermarket parkolójában őrizetbe vettek egy férfit, akit rövid idő után elengedtek. Rahden-Varl Észak-Rajna-Vesztfália tartományban fekszik, Bielefeld közelében, a belga határtól nagyjából 150 kilométerre. Salah Abdeslam Belgium első számú körözött személye, a gyanú szerint még a november 13-án végrehajtott párizsi támadások éjszakáján jutott át Belgiumba. A francia fővárosban hét helyszínen elkövetett merényleteknek 130 halálos áldozata van.

Szerző
Frissítve: 2015.11.24. 20:54

Elkésett! - Elfogytak a belépők II. Erzsébet születésnapi "bulijára"

Publikálás dátuma
2015.11.24. 17:02
Fotó: Getty Images
 Néhány óra alatt elfogyott mind a 25 ezer belépő arra a nagyszabású ünnepségsorozatra, amelyet jövő májusban tartanak a brit uralkodó 90. születésnapja alkalmából.

A négynapos rendezvényre kedd délelőtt kezdték árulni a jegyeket, és az értékesítéssel megbízott szervezőcég délután már azt jelentette, hogy az utolsó belépőt is eladta.  A maratoni látványosság nem olcsó: a jegyekhez 55 és 195 font (24 ezer és 86 ezer forint) közötti árakon juthattak hozzá azok, akik időben felkeresték a megadott értékesítési honlapot.

Május 12-től május 15-ig minden este 90 perces parádéval ünneplik az uralkodó 90. születésnapját a legősibb angliai királyi rezidencia, a London nyugati határában fekvő windsori kastély parkjában. A szervezők a hatalmasnak ígérkező programról egyelőre csak annyit árultak el, hogy 1500 táncos, énekes, zenész, színész és egyéb művész lép fel, és a műsorban 900 ló is szerepel.

A hivatalos ismertető szerint a 90 perces program a királynő eddigi 90 évnyi életútjának és több mint hat évtizednyi uralkodásának legfőbb epizódjait idézi fel. A műsort ugyanaz a csapat rendezi, amelyik az uralkodó trónra lépésének 60. évfordulóján tartott hatalmas gyémántjubileumi ünnepségsorozatot is szervezte 2012-ben.

Erzsébet királynő 1953- ban Fotó: Reg Speller/Hulton Archívum/Getty Images

Erzsébet királynő 1953- ban Fotó: Reg Speller/Hulton Archívum/Getty Images

A négynapos windsori parádé csak az első nagyszabású tisztelgés lesz a 90 esztendős királynő előtt, egy hónapra rá ugyanis minden idők legnagyobb utcabáljával ünnepelheti London népe II. Erzsébet jeles születésnapját. A tervek szerint a megaparti helyszíne a Buckingham-palotát, a királyi család első számú londoni rezidenciáját és az Admiralitást összekötő, vörös aszfaltjáról híres sugárút, az egy mérföld - 1,6 kilométer - hosszú The Mall lesz. Az út teljes hosszában piknikasztalokat állítanak fel, amelyek mellett tízezren ehetnek-ihatnak a 2016. június 12-re tervezett ünnepi partin.

A királynő születésnapja valójában április 21-én van, de évszázados hagyomány, hogy a mindenkori brit uralkodó "hivatalos" születésnapját júniusban ünneplik, abban a reményben, hogy akkor talán a brit időjárás is lehetővé teszi a nagyszabású szabadtéri rendezvényeket. A gigantikus utcabál tízezer vendége közül 7500-an az uralkodó által patronált több mint hatszáz jótékonysági szervezet aktivistái közül kerülnek ki, 1500 részvételi jegyet a rendezvény hivatalos szponzorai kapnak, ezer belépőre pedig bárki pályázhat; ezeket nyilvános sorsolással osztják majd ki.A windsori és a londoni ünnepségek jegybevételeit a királynő által támogatott jótékonysági szervezetek kapják.

Az ünneplésbe azok is bekapcsolódhatnak, akiknek nem jut hely a mérföldes asztalsorok mellett, ugyanis a The Mallt két oldalról szegélyező két hatalmas királyi parkban, a Green Parkban és a St. James's Parkban is hatalmas és nyilvános vígasságokat rendeznek. II. Erzsébet királynő a világ legidősebb uralkodója, és az európai történelem legrégebbi, ma is létező monarchiájának élén áll.
Ráadásul az összesen 54 tagállamot számláló, zömmel az egykori brit gyarmatokból álló, önkéntes szerveződésű Nemzetközösség tagállamai közül - az Egyesült Királyság mellett - tizenötnek ma is ő az alkotmányosan elismert államfője, köztük olyan parányoknak, mint Tuvalu, és olyan földrésznyi óriásoknak, mint Kanada és Ausztrália.
II. Erzsébet királynő az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját is megdöntötte szeptember 9-én. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.
Erzsébet a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de csak az ötödik olyan, akinek fél évszázadnál hosszabb idő adatott meg ezen a trónon.

Szerző

Terror a világban - Generációs lázadásról lenne szó?

Publikálás dátuma
2015.11.24. 15:48
Brüsszel - Zárva a metró Fotó: Ben Pruchnie/Getty Images
A terrorizmus nem a muzulmán lakosság radikalizálódásának a jele, hanem egy olyan generációs lázadás, amely a fiatalok egy meghatározott korosztályát érinti: kizárólag második generációs muzulmánok vagy pedig francia családban született, áttért fiatalok csatlakoznak a dzsihadistákhoz - vélte Olivier Roy politológus, iszlámszakértő a Le Monde című napilapban kedden közzétett elemzésében.

A 130 áldozatot követelő november 13-i párizsi merényletek kapcsán a francia elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam dzsihadista szervezet olyan radikalizálódott fiatalokat vont be a támadások végrehajtásába, akik személyes lázadásukhoz kerestek egy ügyet, és így találtak rá a dzsihadizmusra. Úgy vélte, hogy a generációs lázadáson a terrorszervezet feletti esetleges nyugati katonai győzelem sem fog változtatni.

A politológus szerint a fiatalok radikalizálódása az 1990-es évek közepe óta két kategóriát érinti: a második generációs muzulmánokat és azokat, akik őshonos francia családban születtek, de áttértek a muzulmán hitre. Ők csatlakoztak az 1990-es években a párizsi metróban merényleteket elkövető algériai GIA terrorszervezethez, s később Boszniában, Afganisztánban, majd Csecsenföldön is harcoltak. Franciaországnak nem a szíriai sivatag kalifátusa az alapvető problémája, amely előbb vagy utóbb elpárolog, mint egy rémálommá váló régi délibáb, hanem a muzulmán fiatalok lázadása. Az a kérdés, hogy mit képviselnek ezek a fiatalok, hogy egy jövőbeni háború előfutárai-e vagy pedig a történelem egyik kilengésének elvetélt figurái - hangsúlyozta Olivier Roy. 

A francia tévévitákban és a lapok hasábjain két álláspont csap össze. Az egyik szerint civilizációs háború folyik, s a fiatal muzulmánok lázadása annak a bizonyítéka, hogy az iszlám nem képes addig integrálódni Európában, amíg egy teológiai reform nem iktatja ki a Koránból a felhívást a dzsihádra, a szent háborúra. A másik szerint a gyarmatosítás utáni szenvedésről van szó, a muzulmán fiatalok a palesztinok igazságáért harcolnak, elutasítják a nyugati fellépést a Közel-Keleten, egy rasszista és iszlámellenes francia társadalom áldozatai, s amíg nem oldódik meg az izraeli-palesztin konfliktus, lázadni fognak. Az elemző szerint mindkét értelmezés azért téves, mert a lázadás kizárólag egy nagyon jól körülhatárolható korosztályt érint, a Franciaországban élő több millió muzulmán közül néhány ezret, akiket ráadásul régóta beazonosítottak a hatóságok, az összes radikalizálódott fiatalt megfigyelik, függetlenül attól, hogy a merényleteket nem tudják megakadályozni.

A radikálisok között a politológus szerint nincs harmadik generációs bevándorló, pedig az ő számuk nő a leginkább. Az 1970-es években érkezett marokkóiak már nagyapák, és az ő unokáikból nem lettek terroristák. Az elemző szerint az is nagy kérdés, hogy azok az áttért fiatal dzsihadisták, akiknek többsége a vidéki Franciaországban született, és akik soha nem szenvedtek a rasszizmustól, miért akarják megbosszulni a muzulmánok állítólagos megaláztatásait. Röviden, nem az iszlám vagy a muzulmánok lázadásának vagyunk a tanúi, hanem a többségében bevándorló eredetű fiatalok problémájáról van szó. Nem az iszlám radikalizálódásáról, hanem a radikalizálódás iszlamizálódásáról beszélhetünk - mutatott rá a politológus.

Véleménye szerint a második generációs muzulmán és az áttért francia dzsihadisták közötti közös pont a generációs lázadás: ezek az emberek szakítottak a szüleikkel, pontosabban azzal, amit a szüleik képviselnek a kultúra és a vallás területén. A második generáció nem szüleinek iszlám hitét követi, nem a hagyományt képviseli, amikor fellázad a Nyugat ellen. A dzsihadisták ugyanis nyugatiasan élő, füvet szívó, éjszakázó fiatalok, többségük börtönben is ült, majd áttért a szalafizmusra, az iszlámnak arra az ágára, amely nem hisz a kultúrában.

A lázadás kulcsa a kulturálisan elsajátított vallás átadásának a hiánya - véli Olivier Roy. Szerinte ez a probléma az első generációt azért nem érinti, mert az még hazája iszlám kultúráját vallja magáénak, a harmadikat pedig azért nem, mert annak tagjai már franciául beszélnek a szüleikkel, és nekik köszönhetően nem okoz konfliktust az iszlám kultúrájuk és a francia társadalom összeegyeztetése. Ez a kulturális átörökítési folyamat a törököknél a leginkább problémamentes, ezért is sokkal kevesebb a radikális fiatal a törökök között az észak-afrikaiakhoz képest. A muzulmán hitre áttért fiatal franciák pedig a tiszta valláshoz csatlakoznak, őket nem érdekli a kulturális kompromisszum, számukra az iszlám a szakítást jelenti kulturális, generációs és politikai téren is. Nekik felesleges a mérsékelt iszlámot felajánlani, hiszen maga a radikalizmus vonzza őket - írta Olivier Roy.

Szerző