"Minden ilyen váltás az autonóm újságírás kárára történik, sokat lehetett hallani például a folyosón dolgozó, bármilyen tapasztalat nélküli, fiatal munkatársakról a hírcsatorna indulásánál. Minél kevésbé felkészült az újságíró, annál könnyebben válhat a manipuláció áldozatává és eszközévé" - mondta lapunknak Polyák Gábor médiajogász miután a Népszabadság megírta, hogy újabb 129 ember kirúgását jelentette be a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). Amióta a közmédia jelen formájában létezik, ez lesz az ötödik nagyobb leépítés: 2011-ben két hullámban hozzávetőleg 900 embertől váltak meg, 2012 őszén 256-260 dolgozó leépítését jelentették be, ebből 2013 elején 200 embert küldtek ténylegesen el. A köztévé az idén januárban újabb 177 munkatársát bocsátotta el, állításuk szerint takarékossági megfontolásokból. Ez hatalmas felháborodást váltott ki a szakszervezeteknél, ugyanis szerintük az MTVA a leépítéssel párhuzamosan új dolgozókat vett fel.
Polyák szerint ezzel legfeljebb úgy spórolt a köztévé, ha az új munkatársakat rosszabb kondíciókkal alkalmazta, mint a régieket. Ráadásul az elbocsátottak fele valamilyen módon védett munkavállaló volt: például nyugdíj előtt állt, vagy gyermekét egyedül nevelő volt. Erre reagálva az MTVA közölte: a leépítésről tárgyaltak a szakszervezetekkel, ám azok nem csatlakoztak a Központi Üzemi Tanáccsal kötött a csoportos létszámleépítésről szóló megállapodáshoz, pedig az csökkentette az érintettek terheit. Emellett, mint írták betartották a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit, a védett munkavállalóknak külön juttatásokat biztosítottak, illetve egy segélyalapot is létrehoztak.
Pedig elkelhet a munkaerő a köztévénél, hiszen a közeljövőben indulhatnak az M5 és az M6 névre keresztelt csatornák – az egyik oktatási, a másik kulturális tematikával. Az új adók költségeit 2015-ben 10 milliárd forintra, a jövő évre vonatkozóan pedig 14-15 milliárdra becsülte a Népszabadság. Polyák úgy látja, hogy semmilyen érdemi kontroll nincs a csatornák indulása fölött: "elvileg a Médiatanács dönthet új köztévé-csatorna indulásáról, de az általunk megismert döntések alapján ezek semmitmondó, formális határozatok, amiket nem alapoz meg sem gazdasági, sem a közmédia feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai elemzés". A médiajogász hozzátette, szerinte láthatóan nincs anyagi fedezet az újabb és újabb csatornák indítására, illetve ha van, akkor azért, mert számolatlanul ömlik bele a közpénz. Miközben burjánzanak a közmédián a csatornák, a műsorgyártásra továbbra sem juthat elég keret: "az MTVA látogatóközpontját ma is Süsüvel meg Mazsolával reklámozzák, hiszen azóta nem készült új gyerekműsor" - példálózott Polyák aki szerint ez egyértelműen a felelőtlen és koncepciótlan működés bizonyítéka.
Az M5 és az M6 mellett új hírműsor is érkezhet a közeljövőben a „nemzeti hírtelevízióvá” alakult M1-re. Vaszily Miklós vezérigazgató egy háttérbeszélgetésen arra utalt, hogy az orosz és az angol nyelvű híradó után a közmédiában kínaiul is fognak híreket mondani. Polyák szerint emellett könnyebb érvelni, mint az orosz híradó mellett, mert több kínai él Magyarországon, mint oroszul beszélő. Emellett az átlagos orosz tévénéző számára nem vagyunk túlzottan érdekes ország: "ráadásul ő nem is fér hozzá az MTV-hez, aki pedig tudni akar a magyar ügyekről, az más forrásból tájékozódik" - vélekedett a szakember hozzátéve, hogy az orosz nyelvű híradó csupán Moszkvának tett politikai gesztus. Az angol nyelvű hírműsornak elvileg lenne létjogosultsága, az lehetne a magyarországi hírek forrása külföldön: "már ha a magyar állami televízió ezt feladatának érezné. Most valószínűleg az a küldetése ennek a híradónak, hogy ellensúlyozza a Magyarországról megjelent kritikákat, azaz külföldre irányuló propaganda". A kínai nyelvű híradóval kapcsolatban felkerestük az MTVA sajtóosztályát, emellett megkérdeztük azt is, hogy mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az új műsor A sajtóosztály nem erősítette meg, de nem is cáfolta a kínai híradó tervét, mint írták: a közmédia a saját felületein fogja először kommunikálni a változásokat.
A kommunikációs osztály nem közölte, mennyibe kerülnek az idegen nyelvű híradók, de a közmédia tekintélyes, évi 80 milliárd forintos büdzséjét már korábban is a várakozásokon felül terhelte meg a megújult M1, és az M4 Sport csatornák elindítása. A pletykák szerint ezért is forszírozta a vezetőség, hogy az állam vegye át az MTVA több mint 42 milliárdos hitelállományát az eladásra váró ingatlanvagyonért cserébe. Nyár közepén derült ki, hogy a hírcsatorna folyamatos élő műsorának előállítása éves szinten legalább 8-10 milliárd forintot emészt fel. Az M4 fenntartása az idén több mint 1,8 milliárddal több lehet, mint azt előzetesen kalkulált 6 milliárdos költségkeret. Ez köszönhető annak is, hogy a közmédia milliárdokat költött a legrangosabb és legtöbb nézőt vonzó sportesemények közvetítési jogainak megszerzésére, illetve több neves sportriportert szerződtetett kiemelt fizetéssel. Emellett egyes műsorok gyártása is hatalmas összegeket emésztett fel. Például a Játék Határok Nélkül több mint 296 millió forintba került az MTVA-nak. A vetélkedő második évadát Magyarország helyett Kínában forgatták, mivel a műsor jogait birtokló francia Mistral Productionnal kötött kontraktusban kétféle összeget határoztak meg a jogdíjakra: európai forgatási helyszín esetén 614 250 eurót (192 millió forint), Európán kívüli helyszínnél 585 ezer eurót (182,5 millió forint). Az epizódok leforgatásával a ráckevei székhelyű NuMuvee Hungary Kft. nevű céget bízták meg, amely epizódonként 8,7 millió forintért, az évadot összesen 113,4 millió forintért vállalta a munkát.
A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján az Orbán-kormány 2011 és 2015 között 432 milliárd forint közpénzt fordított a közmédiára. Jövőre ez az összeg a költségvetési törvény módosítása szerint további 77 milliárddal egészül ki, és ehhez jön hozzá a nemrég felvetett 42 milliárdos hitelátvállalás. A "segítségnek" hála a közmédia 9 milliárddal költhet többet tartalom-előállításra. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük a sajtóosztályt, hogy pontosan mire fogják fordítani a pluszforrást. Érdemi válasz megint nem érkezett, csupán annyi: „az információk idő előtti nyilvánosságra kerülése a közmédia számára hátrányos lehet”. Az MTVA nem először tart vissza a költségvetésével kapcsolatos adatokat, pedig az alaptörvény értelmében a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó információk közérdekű adatnak minősülnek, amelyek nyilvánosságához szintén közérdek fűződik.
Jövőre sem kapnak kevés közpénzt, a 2016-os költségvetés szerint az MTVA közszolgálati hozzájárulásként 69,9 milliárd forinthoz jut, ami az idei előirányzatnál mintegy 700 millió forinttal kevesebb, míg médiaszolgáltatási díjakból több mint 1 milliárd forintos bevétele várható, a kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételt 6,7 milliárd forintra kalkulálják (ebből 2,6 milliárd megy a médiatanácsnak és a Közszolgálati Közalapítványnak) – így a hitelátvállalással együtt már több mint 120 milliárd forintot költ a kormány a közmédiára. A hitelátvállalás fejében az MTVA visszaadja a nála - pontosabban a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló - lévő ingatlanokat az államnak. Mindez térítésmentesen történt, tehát piaci ingatlanértékesítéséről nincs szó.
