Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) Európai Parlamenti (EP) képviselője úgy tudja, a hatóság hamarosan kiadhatja a környezetvédelmi engedélyt az új blokkokra. A PM viszont azt követeli, hogy a hivatal utasítsa vissza a zrt. környezetvédelmi engedély kérelmét és készüljön új, valós adatokon és modelleken nyugvó hatástanulmány. Ez új engedélyezési eljárását is jelentene.
Az ellenzéki politikus kifejtette, az MVM Paks II. megrendelésére készített tanulmányban számos helyen valótlan adatokon alapuló valótlan előfeltevéseket közölnek. Jávor már az erőművi blokkok üzembe helyezésének időpontját is helyesbítette, mert az MVM tanulmány az egyik blokk beindítását 2026-ra, a másikét 2030-ra teszi. A magyar-orosz szerződésben azonban mindkét blokk rendszerbeállítását 2026-ra tervezik, vagyis 4 évig működne párhuzamosan a négy régi és a két új blokk. Ez önmagában cáfolja Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos állítását, hogy Paks II. 95 százalékos kihasználtsággal fog működni. Ez pedig kétségessé teszi, hogy Paks II. valóban állami támogatás nélkül is kitermelné akárcsak a törlesztő részleteket is.
A régi és az új blokkok évekig tartó párhuzamos működése a hivatalos állításoknál jóval nagyobb hőterhelést jelentene a Dunára, ez pedig súlyos károkat okozhat az élővilágban.
A beruházó környezeti hatástanulmányában "kifelejtették" a használt fűtőelemek átmeneti tárolására szolgáló létesítményt. Ennél is cifrább, hogy a hatástanulmány javasolta kiegészítő hűtőrendszer tervei is kimaradtak a dokumentációból. Hamisak a jövőbeni villamosenergia igényekre vonatkozó becslések, mert több mint 10 évvel ezelőtti adatokkal számoltak. Egy szó sem esik az MVM tanulmányban a szükséges villamos energia hálózat fejlesztésről - sorolta az EP-képviselő.
Jávor a Népszava kérdésre elmondta, a kormány hatalmas költségekről is hallgat az adófizetők előtt. Miközben a rezsicsökkentés megvédéséről, az olcsó paksi áramról beszél Orbán Viktor, arról nem szól, hogy az áramár kalkulációba nem számolták bele a 2700 milliárd forintra rúgó kamatokat. Ugyancsak nem hallani semmit arról, hogy a régi blokkok bontása becslések szerint 1500 milliárdba is kerülhet, s az erőmű tartalékalapjában jelenleg talán 400 milliárd forint lehet. Az EP képviselő megerősítette, a kormányzat állításával ellentétben az európai atomerőművek építését megpályáztatták. Arra is figyelmeztetett, ha az uniós eljárások miatt a kormány Strasbourghoz fordul, a jogerős ítéletig évek telhetnek el, s ha addig is folytatják a beruházást, de végül elbukják a pert, addig akár ezer milliárd forintot dobhatnak ki az ablakon, az adófizetők számlájára.
