Jogtalan bírságok?

Publikálás dátuma
2015.11.25. 06:13
Az ügyvéd szerint a felszólítást a felperes önkormányzatnak kellett volna kiküldenie FOTÓ: NÉPSZAVA
A közterület-felügyelet nem parkolási cég, ezért nem küldhet ki fizetési felszólítást, az így követelt díjak nem jogszerűek, ráadásul az autósok személyes adatait sem lehet visszamenőlegesen felhasználni - állítja egy ügyvéd. 

Perben áll az V. kerületi önkormányzattal egy budapesti férfi, aki nem hajlandó a kerületi közterület-felügyelet által követelt parkolási és pótdíjat fizetni, állítása szerint a felügyelet által megjelölt időpontban - tavaly december 11-én - nem talált mikuláscsomagot az autója szélvédőjén. Végül Belváros-Lipótváros önkormányzata nyújtott be keresetet a bírósághoz a felügyelet nevében, az ügy így már háromszereplőssé duzzadt.

A történet az Átlátszó blogon jelent meg, a férfi ügyvédje, Krizsa Norbert a portálnak elmondta: az önkormányzatnak kell bizonyítania, hogy ügyfelének a parkolási szabályok megsértése miatt fizetési kötelezettsége van, illetve hogy a fizetési felszólítást még időben - törvény szerint hatvan napon belül - kiküldték számára. A probléma ott kezdődik, hogy ez utóbbi ugyancsak az önkormányzat feladata lenne, a szóban forgó esetben azonban felszólítás a csekkel együtt nem a hivataltól, hanem a kerületi közterület-felügyelettől érkezett - az ügyvéd szerint ez törvényellenes.

A közúti közlekedésről szóló törvény pontosan erről rendelkezik. Az önkormányzatokról szóló törvényben pedig arról lehet olvasni, hogy "közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint". Vagyis a felszólítást a hivatal által meghatározott szolgáltató is postára adhatja, csakhogy a közterület-felügyelet nem ilyen szolgáltató, mivel nem önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, és nem is csak parkolási szolgáltatást nyújt - így nem felel meg a törvényben leírtaknak.

Mindebből egyértelműen az következik, hogy a felszólítást a felperes önkormányzatnak kellett volna kiküldenie, ám az alperes szerint azt a törvény által előírt hatvan napon belül nem tette meg, így a követelés elenyészett. Jó esély van arra, hogy megnyerik a pert: az elmúlt években volt már néhány hasonló eset, s a bíróság végül arra jutott, az alperesnek van igaza, az önkormányzatok keresetét pedig elutasította. Az V. kerületi önkormányzat megkeresésünkre közölte: szabályos per van folyamatban, és mivel az ügyben még nem született ítélet "korai spekulálni, hogy ebben az esetben mi lesz majd a döntés".

Hangsúlyozták: az ügyben nem a Belváros-Lipótváros Közterület-felügyelete nevében nyújtottak be keresetet, az önkormányzat saját magát képviseli. Szerintük a követelés jogos és Krizsa Norbert téved, amikor azt állítja, hogy a közterület-felügyelet nem küldhet ki felszólítást, mivel a parkolás-üzemeltetést az önkormányzat végzi, a felügyelet minden parkolási ügyben kötött szerződése az önkormányzat helyett és nevében történik, a behajtásért felelős dolgozó az önkormányzat alkalmazottja, a befizetések közvetlenül az önkormányzat számlájára mennek.

Krizsa Norbert ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogvesztő határidő leteltét követően a közterület-felügyelet, illetve az önkormányzat is jogellenesen kezeli ügyfele, de minden hasonló ügyben érintett személyes adatait. Egy törvénymódosításnak köszönhetően a felügyeletek csak idén január 22. óta kezelhetnek személyes adatokat ilyen esetekben, visszamenőlegesen azokat nem lehet felhasználni. Az ügyvéd szerint azok, akiket hasonlóképp bírságoltak meg, az öt éves elévülési időn belül pert indíthatnak a közterület-felügyelet által kiszabott, de jogtalan adatkezelés révén behajtott parkolási díjak és pótdíjak visszaszerzésére.

Szerző
Frissítve: 2015.11.24. 21:02

Feljelentették Kövért az RTL kitiltása miatt

Publikálás dátuma
2015.11.25. 06:11
FOTÓ: Vajda József
Kicsinyes, gyáva visszaélés a hatalommal - értékelte lapunknak Polyák Gábor az RTL Klub parlamentből történt kitiltását. A médiajogász szerint az még a mai magyar jogrendszerben is rendhagyó, hogy a házelnök közvetlen módon korlátozza a sajtószabadságot. 

Kövér László persze sosem tagadta, mit gondol az újságírókról és a nyilvánosságról - jegyezte meg a szakember, akinél ugyanakkor a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke tovább is ment: hivatali visszaélés gyanúja miatt büntetőfeljelentést tesz ugyanis a Fővárosi Főügyészségen ismeretlen tettes ellen az ügyben. Szabó Tímea szerint Kövér László tettével nemcsak a sajtó- és szólásszabadságot tiporja lábbal, de alapjaiban rengeti meg a jogállamiságot is. Hangsúlyozta, a Btk. szerint az a hivatalos személy, aki jogtalan előnyszerzés vagy jogtalan hátrányokozás miatt túllépi hivatali hatáskörét vagy visszaél azzal, büntettet követ el, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Szabó Tímea egyértelműnek nevezte, hogy az RTL Klub kitiltása visszaélésszerű és jogszerűtlen. Szavai szerint a kitiltással a kormánnyal szemben kritikus sajtót akarják elhallgattatni. A társelnök felszólította Kövért, vonja vissza a kitiltást. Kérdésre válaszolva azt felelte, hogy a PM szerint a házszabály nem teszi lehetővé a kitiltást.

Ennek ellenére a fideszes házelnök határozatlan időre kitiltotta az Országházból az RTL Klubot, sőt, a csatorna stábja hétfőn már a Fidesz sajtótájékoztatójára sem mehetett be, mondván: nem szerepeltek az előzetesen regisztráltak névsorán. A kormányoldal számára kínos ügyeket boncolgató, annak idején még a reklámadó bevezetése kapcsán a korábbiaknál kritikusabbá vált RTL Klub azonban nemcsak az elmúlt hónapokban törhetett borsot a Fidesz orra alá. Mint azt Estihírlap felidézte: a tévéstáb buktatta le az FKGP korrupt államtitkárát és fedte fel a Torgyán József vezette kisebbik koalíciós kormánypárt fura thaiföldi ügyleteit a '90-es évek végén. Az RTL híradása nyomán mondott le az első Fidesz-kormány közlekedési minisztere, akinek az autója halálos kimenetelű balesetet okozott. A tévé kapta fel az olajügyeket, amelyek miatt még parlamenti vizsgálóbizottságnak is létre kellett jönnie, s nem utolsó sorban a Fidesz első pártigazgatójának, Várhelyi Attilának a büntetőperét is reflektorfénybe helyezte a tévé.

Nyílt levelet írt az RTL Klub Kövér Lászlónak

Kotroczó Róbert, az RTL hírigazgatója nyílt levélben arra kéri Kövér Lászlót, hogy oldja fel a kitiltásukat az országházból, mivel kollégájuk minden szabályt betartva, alaposan, senkit meg nem sértve járt el, a nyilvánosságot kívánta tájékoztatni az országházban tartott jelentős, közügynek számító nemzetközi eseményről. Mivel rendelkeznek az országgyűlés hivatalos, állandó belépést garantáló sajtóengedélyével, ezért nem értették, hogy miért nem engedik be őket egy sajtónyilvános eseményre, ráadásul a NATO nem is kérte, hogy csak bizonyos médiumok vehessenek részt rajta.

Kotroczó nehezményezi, hogy a sajtófőnök a levelében azt írta, hogy az RTL többször is megsértette korábban az országházi sajtótudósítást rendjét, ám ezekről az országgyűlés sajtóosztálya semmilyen értesítést nem küldött, neki több ilyen esetről nincsen tudomása. A hírigazgató azt kéri a házelnöktől, hogy amennyiben szakmai vagy etikai kérdés merül fel a kollégáik működésével kapcsolatban, úgy a jövőben Kövér hatalmazza fel a sajtófőnököt az RTL-lel való egyeztetésre, hogy álláspontjukat még a kitiltás előtt előadhassák,nézőpontjukat ismertethessék. Továbbá arra szólítja fel Kövért, hogy a kitiltási szankciót azonnal oldja fel. A nyílt levélről bővebben ide kattintva olvashat!

TV2: folytatódik a harc
Ez csupán formális, technikai jellegű lépés volt, érdemi döntés még nem született - mondta lapunknak Óvári Győző, miután kiderült, a jogász által képviselt a Megapolis Media Zrt. hétfőn beadta azt a hiánypótlást, amit a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még októberben kért a cégtől a TV2 megvétele ügyében. A hvg.hu a hír kapcsán arra emlékeztetett, a Simicska Lajoshoz köthető Megapolisnak és az Andy Vajnához tartozó Magyar Broadcasting Co. Kft.-nek egyaránt összefonódási kérelmet kellett benyújtani a GVH-hoz.
Nemcsak az kérdéses ugyanakkor, hogy a TV2 tulajdonlásáért versengő két cég közül ki nyeri a jogi csatát. Míg ugyanis Simicskáék igyekeznek érvényt szerezni korábban megszerzett tulajdonuknak, Vajna "bevásárlásának" részletei továbbra is homályosak. Bár jogszerűen titkolhatja az állami tulajdonú Eximbank, hogy valóban a pénzintézet 20 milliárd forintjából vette-e meg a filmügyi kormánybiztos a TV2-t, de az adatvédelmi hatóság elnöke szerint a korrupció elleni harc jegyében mégis jobb lenne, ha válaszolna - írta az Origo, amely azt a levelet is megjelentette, amelyben erről értekezik Péterfalvi Attila a fideszes Tényi István felvetése kapcsán.
A feljelentéseiről ismert politikus bejelentést tett ugyanis a Legfőbb Ügyészségen, innen került át az ügy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, amelynek elnöke szerint a banktitokra hivatkozni törvényszerű, ugyanakkor "a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzése, a korrupció elleni harc, és a demokratikus közvélemény formálása olyan kiemelt célok, amelyek érvényesülése szempontjából az információszabadság kiemelt szerepet tölt be."
Megírtuk: az Eximbank, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló Szijjártó Péter banktitokra hivatkozva sem a sajtónak - így a Népszavának -, sem az Együttnek nem nyilatkozott arról, hogy a pénzintézet adott-e kölcsönt Vajnának a 20 milliárd forint értékűre becsült, 27 milliárdos jelzáloggal terhelt TV2 megvásárlásához.

Szerző
Frissítve: 2015.11.25. 11:46

Nagy duális mellélövés

Publikálás dátuma
2015.11.25. 06:07
A duális képzés egyik fele: a gyakorlatban nagy a bizonytalanság FOTÓ: NÉPSZAVA
Sem az egyetemi hallgatók, sem a vállalatok körében nem népszerű az idén a duális képzés, a kormányzat azonban még a lanyha érdeklődést is sikerként értékeli. Az oktatáskutató szerint a felsőoktatásban nincs nagy szerepe a duális képzésnek, a kormány valódi minőségjavító intézkedések helyett "csodafegyverekkel" operál.

Nem bizonyult túl népszerűnek az idén a duális képzési forma az egyetemeken, a jelentkezők száma az oktatási kormányzat előzetes várakozásait is jócskán alulmúlta. Míg Palkovics László felsőoktatási államtitkár év elején mintegy ezer hallgatóval számolt - de az államtitkárság nyári közleményében is még 700-1000 hallgatóról lehetett olvasni -, addig a legutóbbi államtitkári nyilatkozatból már azt tudhattuk meg, szeptembertől ötszáz fiatal vesz részt duális képzésben. Palkovics időközben felkerekítette a résztvevők számát, néhány nappal korábban még 440 hallgatóról beszélt.

A számok elmaradnak a korábban meghirdetett lehetőségektől is, hiszen az eredeti tervekben még arról volt szó, hogy az idei felvételin 21 egyetem és főiskola 79 szakján hirdettek meg képzéseket duális formában is, a hallgatók gyakorlati képzését pedig 350 cég biztosította volna. Ehhez képest ősszel végül csak 19 felsőoktatási intézményben, mintegy 200 vállalatot beszervezve sikerült beindítani a duális képzést műszaki, informatikai, agrár, természettudományi és gazdaságtudományi területeken.

A kormányzat úgy véli, a duális képzés segítségével kevesebben morzsolódnak le, a képzésben résztvevőknek nem lesznek elhelyezkedési problémáik. Emlékezetes: Horn Dániel oktatásgazdász a magyar duális képzés hatékonyságát vizsgáló tanulmányában arra jutott, hogy hazánkban a duális képzés nem növeli a diákok munkaerő-piaci elhelyezkedésének esélyeit, ezért azt nem kellene ennyire erőltetni. Igaz, Horn a szakiskolákat vizsgálta, ám mint azt Palkovics László lapunknak adott májusi interjújában elismerte, a hallgató nem kap garanciát még arra sem, hogy majd elhelyezkedhet annál a vállalatnál, ahol a gyakorlati képzést végezte.

A visszafogott érdeklődést magyarázhatja, hogy a duális képzés a felsőoktatásban még a legtöbb intézmény és vállalat számára is ismeretlen terep. Ez nem is csoda, hiszen az előkészítés is kutyafuttában történt, két héttel az idei felsőoktatási jelentkezési határidő előtt a felvételi tájékoztatóban még nem szerepelt, pontosan hol és milyen szakokon indul ilyen képzés, ráadásul még a cégek akkreditációját végző Duális Képzési Tanács is késve alakult meg. Emellett kérdés, hogy a vállalatoknak mennyire éri meg csatlakozni: a szerződött fiataloknak juttatást kell fizetniük, becslések szerint egy hallgató képzése évi 1,7 millió forintjukba kerül. Ugyanakkor a kormány úgy ösztönzi a cégeket, hogy azok a szakképzési hozzájárulásból a gyakorlati napok alapján napi 4500 forintot vonhatnak le egy hallgató után, a tervek szerint ezt az összeget a jövőben növelnék.

Palkovics továbbra is optimista: szerinte a duális képzés az eddigi eredmények alapján sikeres, a kormányzat pedig célul tűzte, hogy 2020-ra az elérhető képzési területeken a hallgatók nyolc százaléka (ez körülbelül tízezer egyetemistát jelent) ebben a képzési formában tanuljon.

Nem osztozik a lelkesedésben Radó Péter. Az oktatáspolitikai elemző szerint a felsőoktatásban - szemben a középfokú szakképzéssel - sokkal nagyobb jelentősége van az elméleti alapok elsajátításának, ezért az ezen a szinten oktatott szakmák legnagyobb részében a duális képzésnek nem lehet olyan nagy szerepe - a szükséges szakmai gyakorlatok pedig eddig is biztosítva voltak. "A duális képzésnek ott van értelme, ahol a legújabb technológiák használatára csak egyetlen munkahelyen lehet felkészülni. A duális képzés túlhangsúlyozásában a felsőoktatási politika felkészületlenségének a jelét látom, valódi minőségjavító beavatkozások helyett csodafegyverek alkalmazásával operálnak" - véli Radó.

Országosan tiltakoznak az oktatók
Igazságtalan és aránytalan a béremelés a felsőoktatásban dolgozó oktatók szerint, ezért országosan mind több intézményben gyűjtik a tiltakozó aláírásokat - értesült a Népszabadság. Az ELTE Bölcsésztudományi Karának oktatói a múlt héten írtak nyílt levelet, amiben kifogásolják a kormány béremelésre tett ígéretét. Szerintük az emelés - januártól 15 százalékos, utána két évig 5-5 százalékos - nem elegendő, és még utána is lenne olyan oktató, aki kevesebb fizetést kapna, mint egy ösztöndíjas doktorandusz. Az oktatók azért is felháborodtak, mert úgy érzik, a kabinet arra inti őket, hogy ha keveslik a bérüket, vállaljanak másodállást. A felsőoktatási államtitkárság szerint "hangulatkeltés" zajlik.

Szerző