Jogtalan bírságok?

A közterület-felügyelet nem parkolási cég, ezért nem küldhet ki fizetési felszólítást, az így követelt díjak nem jogszerűek, ráadásul az autósok személyes adatait sem lehet visszamenőlegesen felhasználni - állítja egy ügyvéd.

Perben áll az V. kerületi önkormányzattal egy budapesti férfi, aki nem hajlandó a kerületi közterület-felügyelet által követelt parkolási és pótdíjat fizetni, állítása szerint a felügyelet által megjelölt időpontban - tavaly december 11-én - nem talált mikuláscsomagot az autója szélvédőjén. Végül Belváros-Lipótváros önkormányzata nyújtott be keresetet a bírósághoz a felügyelet nevében, az ügy így már háromszereplőssé duzzadt.

A történet az Átlátszó blogon jelent meg, a férfi ügyvédje, Krizsa Norbert a portálnak elmondta: az önkormányzatnak kell bizonyítania, hogy ügyfelének a parkolási szabályok megsértése miatt fizetési kötelezettsége van, illetve hogy a fizetési felszólítást még időben - törvény szerint hatvan napon belül - kiküldték számára. A probléma ott kezdődik, hogy ez utóbbi ugyancsak az önkormányzat feladata lenne, a szóban forgó esetben azonban felszólítás a csekkel együtt nem a hivataltól, hanem a kerületi közterület-felügyelettől érkezett - az ügyvéd szerint ez törvényellenes.

A közúti közlekedésről szóló törvény pontosan erről rendelkezik. Az önkormányzatokról szóló törvényben pedig arról lehet olvasni, hogy "közterületeken közúti járművel történő várakozási (parkolási) közszolgáltatást kizárólag ezen közszolgáltatási feladat ellátására alapított költségvetési szerv láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint". Vagyis a felszólítást a hivatal által meghatározott szolgáltató is postára adhatja, csakhogy a közterület-felügyelet nem ilyen szolgáltató, mivel nem önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, és nem is csak parkolási szolgáltatást nyújt - így nem felel meg a törvényben leírtaknak.

Mindebből egyértelműen az következik, hogy a felszólítást a felperes önkormányzatnak kellett volna kiküldenie, ám az alperes szerint azt a törvény által előírt hatvan napon belül nem tette meg, így a követelés elenyészett. Jó esély van arra, hogy megnyerik a pert: az elmúlt években volt már néhány hasonló eset, s a bíróság végül arra jutott, az alperesnek van igaza, az önkormányzatok keresetét pedig elutasította. Az V. kerületi önkormányzat megkeresésünkre közölte: szabályos per van folyamatban, és mivel az ügyben még nem született ítélet "korai spekulálni, hogy ebben az esetben mi lesz majd a döntés".

Hangsúlyozták: az ügyben nem a Belváros-Lipótváros Közterület-felügyelete nevében nyújtottak be keresetet, az önkormányzat saját magát képviseli. Szerintük a követelés jogos és Krizsa Norbert téved, amikor azt állítja, hogy a közterület-felügyelet nem küldhet ki felszólítást, mivel a parkolás-üzemeltetést az önkormányzat végzi, a felügyelet minden parkolási ügyben kötött szerződése az önkormányzat helyett és nevében történik, a behajtásért felelős dolgozó az önkormányzat alkalmazottja, a befizetések közvetlenül az önkormányzat számlájára mennek.

Krizsa Norbert ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogvesztő határidő leteltét követően a közterület-felügyelet, illetve az önkormányzat is jogellenesen kezeli ügyfele, de minden hasonló ügyben érintett személyes adatait. Egy törvénymódosításnak köszönhetően a felügyeletek csak idén január 22. óta kezelhetnek személyes adatokat ilyen esetekben, visszamenőlegesen azokat nem lehet felhasználni. Az ügyvéd szerint azok, akiket hasonlóképp bírságoltak meg, az öt éves elévülési időn belül pert indíthatnak a közterület-felügyelet által kiszabott, de jogtalan adatkezelés révén behajtott parkolási díjak és pótdíjak visszaszerzésére.