Orosz vadászgépet lőtt le Törökország

Publikálás dátuma
2015.11.25. 06:40
A szíriai területre becsapódó orosz vadászgép zuhanása FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FATIH AKTA ANADOLU AGENCY
Pattanásig feszült a török-orosz viszony, miután tegnap török harci gépek lelőttek egy orosz vadászgépet, amely állításuk szerint megsértette az ország légterét. Moszkva cáfol, Putyin szerint Ankara hátba támadta Oroszországot és a terroristák cinkosa lett. Washington szerint orosz-török konfliktusról van szó. A NATO rendkívüli ülést tartott. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megerősítette a török álláspontot, miszerint török légtérben volt az orosz gép.

A hidegháború óta, 65 éve történt meg utoljára, hogy valamely NATO tagország légiereje szovjet/orosz harci gépet lőtt volna le. Tegnap délelőtt azonban török F-16-os harci repülőgépek lelőttek a török-szíriai határnál egy Szu-24-es orosz vadászgépet. Ankara szerint az orosz bombázó megsértette Törökország légterét, az F-16-os török gépek mielőtt lelőtték volna tíz alkalommal figyelmeztették és szólították fel távozásra.

A Szu-24-es roncsai Szíriában értek földet, a két pilóta katapultált. A gép a Türkmén-hegységben, Latakia tartomány területén csapódott be. A Bassar el-Aszad szír elnök ellen harcoló türkmén milícia egyik vezetője a Reuters brit hírügynökségnek közölte, még a levegőben agyonlőtték a katapultáló orosz pilótákat. Moszkva cáfolja, hogy vadászgépe megsértette volna a török légteret. Az orosz védelmi minisztérium állítja, bizonyítani tudja, hogy a Szu-24-es mindvégig Szíria fölött tartózkodott, hatezer méteres magasságban repült és úgy érvel, hogy ezt támasztja alá az is, hogy a roncs becsapódása is szíriai területen történt.

Az első orosz reakciók viszonylag visszafogottak voltak. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő „nagyon komoly incidensnek minősítette az esetet, de, mint fogalmazott, hiba lenne bármit nyilatkozni, míg nem tisztázódnak a körülmények. Nemsokára azonban Franc Klincevics, az orosz védelmi és biztonsági bizottság alelnöke már nemzetközi provokációról beszélt és kimerítő magyarázatot követelt a török hatóságoktól. Azt állította, hogy nem az F-16-sok, hanem földről lőtték le az orosz gépet.

Egy Szu–24-es a Szíriában harcoló orosz haderő bázisán, a Latakia tartományban lévő Hmeyminben FOTÓ: WWW. MIL.RU

Egy Szu–24-es a Szíriában harcoló orosz haderő bázisán, a Latakia tartományban lévő Hmeyminben FOTÓ: WWW. MIL.RU

Kora délután szólalt meg Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök keményen nyilatkozott, azt mondta Törökország hátbaszúrta Oroszországot és úgy viselkedett, mintha a terroristák bűntársa lenne. Az incidens nem marad válasz nélkül, szögezte le. Megismételte az orosz védelmi minisztérium álláspontját, miszerint a gép szír légtérben repült és nem jelentett veszélyt Törökország számára, Latakia tartományában vadászott Iszlám Állam-célpontokra.

Elismerte, hogy a levegőből lőtték le az orosz vadászgépet. Putyin állította, hogy tudomást szereztek arról, hogy terroristák felügyelete alatt olajszállítmányok érkeznek Szíriából Törökországba. Kiemelte, hogy álláspontjuk szerint Törökország az amerikai koalíció tagjaként megsértette az amerikaiak és oroszok által aláírt repülési memorandumot is a gép lelövésével. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lemondta mára tervezett isztambuli látogatását. Moszkvában a török katonai attasét, Ankarában az orosz nagykövetet rendelték be magyarázatot kérve.

Washington nem adott ki hivatalos állásfoglalást az ügyben. Steve Warren, az Iszlám Állam elleni koalíciós hadműveleteket irányító központ amerikai szóvivője megerősítette, hogy a török légierő figyelmeztette az orosz vadászbombázó pilótáit, mielőtt lelőtték a gépet. Hozzátette, próbálják kideríteni, hogy pontosan hol volt a repülőgép, amikor találat érte. A Russia Today beszámolója szerint Warren hangsúlyozta, török-orosz incidensről van szó, amely nem befolyásolja az amerikai vezetésű IS elleni katonai koalíció működését. Közölte, a hadművelet az eredeti tervek szerint folytatódik. A Reutersnek név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselők azt hangsúlyozták, nem Washington tudtával lőtték le az orosz gépet.

Tegnap délután Ankara kérésére rendkívüli ülést tartott a NATO a lelőtt orosz gép ügyében. Törökország levélben tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát és Ban Ki Mun főtitkárt. A világszervezet szóvivője kapcsán aggodalmának adott hangot, hogy az orosz gép lelövése bonyolíthatja a terrorellenes harc helyzetét Szíriában és felhívta a figyelmet, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nemrég rábólintott az Iszlám Állam elleni harcra.

A nemzetközi szereplők vagy nem, vagy visszafogottan szólaltak meg a kérdésben. Az Európai Bizottság szóvivője közölte, a testület mindaddig nem nyilatkozik, míg a részletek nem tisztázódnak. Donald Tusk az ET elnöke higgadtságra intette mindkét országot, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a történtek nem vetik vissza a szíriai polgárháború megoldása érdekében tett nemzetközi erőfeszítéseket.

Hogy mi lesz az Iszlám Állam elleni akadozva körvonalazódó nemzetközi összefogás sorsa az nagymértékben attól függ, hogy az Egyesült Államok és Franciaország milyen álláspontra helyezkedik. Franciaország a párizsi terrortámadás óta szoros együttműködésben áll az orosz haderővel Szíriában, Washington pedig egyelőre "elfogadja" ezt a szövetséget. A NATO tegnap délutáni rendkívüli ülése után Jens Stoltenberg főtitkár az ankarai álláspontot erősítette meg, miszerint török légtérben érte a találat a Szu–24-et. Törökország és a NATO egyeztet a kérdésben, Oroszországgal egyelőre nem, mondta Stoltenberg.

Az orosz-török feszültség kronológiája
október 3: — Szíriában harcoló orosz vadászgép gép megsérti a török légteret, a török légierő azonban visszatérésre kényszeríti.
október 4: — Az egy nappal korábbihoz hasonló incidens történik. A török külügyminisztériumba berendelik az orosz nagykövetet, magyarázatért.
október 5 — rendkívüli ülést tart a NATO a törökországi orosz légsértések ügyében. A szövetség elfogadhatatlannak minősíti az orosz berepülést. Moszkva elismeri, hogy „eltévedt” az egyik gépe, az időjárási körülményeknek köszönhetően és mindent megtesznek, hogy ez ne ismétlődhessen meg.
október 6 — Törökország újra orosz légtérsértést kifogásol, a diplomáciai kapcsolatok egyre feszültebbé válnak.
október 16 — Törökország lelő egy „azonosítatlant” drónt a török-szír határ közelében. Amerikai tisztviselők szerint a drón orosz gyártmányú volt. Ahmet Davutoglu török kormányfő szerint, ugyanígy jártak volna el, ha hagyományos harci repülő lett volna.
október 17: Davutoglu figyelmeztetett, Törökország le fogja lőni a légterét megsértő harci repülőgépeket. ” Aki megsérti határainkat, annak megadjuk a szükséges választ” – fogalmazott a török miniszterelnök.



Szerző

Bombának nézték az óráját, milliókat kér

Tizenötmillió dolláros kártérítést követel annak a muszlim fiúnak a családja, akinek saját maga által összeszerelt óráját pokolgépnek hitték a gyerek iskolájában az Egyesült Államokban. A 14 éves Ahmed Mohamedet rendőrök vitték el és hallgatták ki órákon keresztül, közben nem engedték meg, hogy a szüleit telefonon értesítse.

Miután kiderült, hogy a bomba ártalmatlan, a fiúból valóságos sztár lett. Az amerikai médiának nyilatkozva arra panaszkodott, hogy pusztán a vallása és a "faji" hovatartozása miatt nézték terroristának, az eset után nem sokkal Barack Obama amerikai elnökhöz, valamint a Google társalapítójához is meghívták, de találkozhatott a török miniszterelnökkel, Jordánia királynőjével, a NASA tudósaival is, egy katari iskola pedig ösztöndíjat ajánlott fel neki. A család el is költözött a texasi Irving városából a Perzsa-öbölbe.

Nem sokkal később azonban kiderült: a fiú által összetákolt szerkezet nemhogy bomba, de még nagy találmány sem volt, hiszen miután azt szakértők is megvizsgálták, kiderült, hogy Ahmed nem tett mást, mint más órák alkatrészeit illesztette össze. A fiú családjának ügyvédjei most levélben közölték, hogy korábbi otthonuk polgármesterétől és a rendőrfőnöktől írásos bocsánatkérést kérnek, illetve 10 millió dollárt követelnek Irving városától és 5 milliót az iskolától, mert fizikailag és mentálisan is megviselte őket az etnikai és vallási hovatartozásuk miatti megalázó bánásmód. Amennyiben a család hatvan napon belül nem kapja meg a kért összeget, úgy pert indít.

Szerző
Frissítve: 2015.11.24. 21:18

Kis többség a bécsi városvezetőnek

Bár többséget kapott Michael Häupl polgármester a bécsi közgyűlésben, a százfős testületben csak 52-en adták rá a voksukat, ami azt jelzi, hogy a szociáldemokrata-zöld koalícióban sem mindenki szavazott a húsz éve hivatalban lévő városvezetőre, ráadásul a minimális többségnél csak eggyel több voksot kapott.

Häupl beszédében kifejtette, hogy Bécs a párizsi merényletek után sem korlátozza a demokratikus alapértékeket. „Nem félünk” – hangoztatta. Ezt követően rendezték a voksolást, melynek eredménye csalódás lehetet számára, mivel koalíciójának 54 mandátuma van a városi közgyűlésben. A különbség az előző, 2010-es választáshoz képest is szembetűnő. Akkor ugyanis 65 képviselő adta rá a voksát, tehát koalícióján kívül is öten adták rá szavazatukat.

Michael Häuplnak ez a hatodik mandátuma az osztrák főváros élén. Miután Bécs Ausztria egyik tartománya is, kedden délután Heinz Fischer elnök iktatta be tartományi vezetőnek. Bécs jelentős fejlődésen ment keresztül az eltelt két évtizedben, jelentősen kiépült a metróhálózat, megújult a Főpályaudvar. A lakosság száma is nő, jelenleg 1,8 millióan élnek a fővárosban, ami 2029-ig elérheti a 2 millió főt.

A fejlődés ellenére csökkent a városvezetésbe vetett bizalom, ami nem feltétlenül Häupl csapatának szól, hanem annak, hogy helyi szinten is jelentősen nőtt az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűsége, amely sikeresen épít az emberek bevándorlókkal szembeni ellenérzéseire. Az október 11-én megrendezett bécsi tartományi választást megelőzően a közvélemény-kutatások nagy része fej-fej melletti küzdelmet vetített előre a szociáldemokraták és az FPÖ között, végül az SPÖ több mint 39 százalékos eredményt ért el, ami azt is jelentette, hogy folytatódhat a baloldali koalíció a Zöldekkel. Azért is volt fontos az SPÖ elsősége, mert az FPÖ bécsi listavezetője maga a pártelnök, Heinz-Christian Strache volt.

Szerző
Frissítve: 2015.11.24. 21:50