Pokorni madárbarát programot indít

Publikálás dátuma
2015.11.24. 21:39
Fotó: Thinkstock
Madárbarát Hegyvidék programot hirdetett a XII. kerületi önkormányzat és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).Az önkormányzat felkérte a hegyvidéki iskolákat és óvodákat, hogy a téli szezonban a madarak etetésével, itatásával, a tél végén pedig odúk kihelyezésével kapcsolódjanak be a programba.

A kezdeményezésben - amelyhez szinte minden iskola és óvoda csatlakozott - az intézmények úgynevezett madárbarát kert csomagot kaptak. A közlemény idézte Pokorni Zoltánt, a kerület polgármesterét, aki a program elindítását azzal magyarázta, hogy a hegyvidéki önkormányzat számára fontos a természet, a környezet védelme, télen a madarak táplálásával, a költési időszakban pedig mesterséges odúk kihelyezésével szeretnének segíteni. A Madárbarát Hegyvidék programhoz nemcsak intézmények, hanem a kerületben élők is csatlakozhatnak, az érdeklődők a madártani egyesülettől vásárolhatják meg a szükséges egységcsomagokat és megfelelő szakmai információkat is kaphatnak tőlük.

Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy az önkormányzattal közösen fel akarják hívni a figyelmet a madárbarát tevékenységekre, az intézményeknek biztosított csomagok révén pedig az a céljuk, hogy a gyerekek megismerhessék a gyakorlati madárvédelem alapjait és saját környezetükben is gondoskodjanak a természeti értékek megóvásáról. Az egyesület 2002-ben indította el Madárbarát kert programját, amely alkalmazkodik a különböző lakó- és munkahelyi környezethez - olvasható a közleményben.

Hogyan tegyünk a madarak kedvére télen? 

A kérdésre Bálint (gazda) György honlapján találunk hasznos tanácsokat, egyebek mellett azt, hogy már itt az idő felállítani és megtölteni a madáretetőket napraforgó, cirok, illetve kendermaggal. A rigók és más madarak is nagyon kedvelik a bogyós bokrok és fák gyümölcseit, ezeket tavaszig annak rendje és módja szerint meg is kopasztják. Nagyon fontos az itatás is, mert szegény madaraink a befagyott vályúból, itatóból, vödörből nem képesek a szomjukat oltani. És persze már most fel kell újítani, kihelyezni a madárodúkat is. 

Szerző

Több tonnányi szemét a Tiszán - Megdöbbentő felvételek készültek

Publikálás dátuma
2015.11.24. 18:31
A kép csak illusztráció/Thinkstock
Mielőbbi, átfogó megoldást sürget a Tiszán vonuló árhullámmal érkező ukrán kommunális hulladék eltávolítására a PET Kupa Mozgalom. A mozgalom szervezője, a Természetfilm.hu Egyesület közleménye szerint  az árhullám jelentős mennyiségű kommunális hulladékot sodor magával, a szerveződés úgynevezett gyors reagálású csoportja megdöbbentő felvételeket készített a több tonnányi szemétről. 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Jándnál például folyamatosan érkeznek a Tiszán a szennyező anyagok, háztartási hulladékok, köztük rengeteg palack. A mozgalom úgy véli, veszélyes anyagok, olaj, elem, vegyszer, sőt állati tetem is lehet az uszadék között, ami járványügyi kockázatot is jelent, illetve védett területeket is veszélyeztet a folyó mentén. Tokajnál is felderítést végzett a csoport, tapasztalatuk szerint percenként két 10-30 négyzetméteres "hulladéksziget" úszott el az ottani Tisza-híd alatt. A hulladékok már elérték a Tiszalöki Vízierőmű zsilipjeit, azóta ott halmozódnak fel. A PET Kupa Mozgalom közölte: a tudomására jutott információk szerint a víznyomás már akkora, hogy hamarosan továbbengedik a szeméthalmot.

A sajtóközlemény kiadói sürgetik, hogy a magyar hatóságok a szomszédos országokkal évekkel ezelőtt aláírt nemzetközi egyezmény alapján hívják fel a figyelmet a folyószennyezés problémájára, és közösen dolgozzanak ki intézkedéseket ennek megakadályozására.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a honlapján kedden elismerte: az árhullámmal továbbra is nagy mennyiségű uszadék, kommunális hulladék érkezik a külföldi vízgyűjtő területről. Jelezték: a hulladék hullámtérből történő eltávolítására az árhullám levonulása után lesz lehetőség.

Szerző

Ferdítenek a jégolvadás katasztrofális következményeiről?

Publikálás dátuma
2015.11.24. 15:16
Illusztráció: Thinkstock
Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot - állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel.

A tanulmány szerint a legvalószínűbb szcenárió, hogy a déli sarkvidéki jégolvadás nagyjából 10 centiméterrel fogja növelni a globális tengerszintet a század végére. A korábbi kutatásokban megállapított 30 centiméteres vagy annál nagyobb mértékű vízszintemelésnek pedig mindössze húsz az egyhez az esélye - adta hírül a BBC News.

A Nature című tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményeit valós számításokra és műholdas megfigyelésekre alapozták. "Mintegy háromezer szimulációt végeztünk a modellünkkel" - mondta Tamsin Edwards, a brit Open University munkatársa, aki a franciaországi Université Grenoble Alpes munkatársaként dolgozó Catherine Ritzcel közösen vezette a tanulmányt. 

A szakember hozzátette, hogy a korábbi kutatásokkal ellentétben kollégáival azt is megnézték, hogy az így kapott eredmények mennyire illeszkednek a valósághoz. "Fogtuk a háromezer szimulációt és összevetettük azzal, ami jelen pillanatban az Amundsen-tengerben történik, és ha azt láttuk, hogy bármi gyorsabban vagy épp lassabban zajlik, mint ahogy azt jósoltuk, akkor tudtuk, hogy annak kisebb jelentőséget kell tulajdonítanunk a jövőben" - magyarázta Edwards.

Az antarktiszi jégolvadás számlájára írható 10 centiméteres globális tengerszintet emelkedés nagyjából megegyezik az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) a század végére vonatkozó legutóbbi, 2013-as előrejelzésével. Edwards szerint azonban a félméteres vagy akár egyméteres emelkedéssel kapcsolatos forgatókönyvek "valószerűtlenek" a tanulmányuk szerint.

"Az Antarktisz kőzetágya rendkívül fontos szerepet játszik a jég viselkedésében. Vannak olyan részei, amelyek túlságosan hepehupásak, vagy nem eléggé lejtősek ahhoz, hogy lehetővé tegyenek bármilyen gyorsan végbemenő folyamatot" - magyarázta a szakember. Mint hozzátette, ha a dolgok így folytatódnak a következő néhány évszázadban vagy egy évezreden át, akkor drámai összeomlás is jöhet, ám a következő pár száz évben nem valószínű, hogy az antarktiszi jégrengeteg ilyen gyorsan tudna olvadni.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) az északi-sarkvidéki jég olvadásának következményeit vizsgálta. Tanulmánya szerint az olvadás miatt a jegesmedve-populációk várhatóan több mint 30 százalékkal zsugorodnak nagyjából a század közepéig. A ragadozókról készített eddigi legrészletesebb jelentés alapján jelenleg 22 ezer-31 ezer jegesmedve él az Északi-sarkon, és élőhelyük zsugorodásával párhuzamosan az állatokegyre sebezhetőbbé válnak. "A klímaváltozás továbbra is súlyos fenyegetést jelent a jegesmedvék túlélésére" - hangsúlyozta Inger Andersen, az IUCN főigazgatója, hozzátéve, hogy a mostani tanulmány azállatok számára és a tengeri jég mennyiségére vonatkozó 2008-as adatok aktualizálására épült.

Szerző