Józanságra kérik Ankarát és Moszkvát

Publikálás dátuma
2015.11.26. 06:31
Korábban még kifejezetten jó viszonyban volt egymással Putyin és Erdogan FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A nemzetközi szereplők mindent igyekeznek elkövetni azért, hogy csökkentsék a feszültséget Ankara és Moszkva között. Tegnap Recep Tayyip Erdogan elnök azt hangoztatta, nem akarja a viszony elmérgesedését Törökországgal, Oroszország pedig közös orosz-amerikai-török parancsnokság létrehozására tett javaslatot. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is visszafogottságra szólította fel a feleket.

Már az alkotmány tiszteletének látszatára sem adnak

A török gép lelövése egy a török belpolitika szempontjából is kivételesnek mondható helyzetben történt, hiszen éppen kedden, az incidens napján mutatta be kormánylistáját Ahmet Davutoglu kormányfő. Ez azt igazolja, hogy Erdogan totális befolyása érvényesült a kabinet összeállításánál. Ali Babacannak például nem ajánlottak fel posztot, annak a politikusnak, aki többször is hangoztatta, hogy nem ért egyet Erdogan gazdaságpolitikájával. Kivált az elnök azon követelését támadta, mely szerint csökkenteni kell a jegybanki alapkamatot. Szerinte a nemzeti valuta, a líra nem annyira stabil, hogy ezt az intézkedést megvalósíthatnák.

Korábbi állítások arról szóltak, hogy Babacan posztot kaphat a külügyminisztériumban, végül azonban teljesen kimaradt a kabinetből. Hírek szerint Babacan ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is a gazdaság irányításában kapjon szerepet, a külügyi poszttal nem érte be. Babacan egyértelműen Ahmet Davutoglu miniszterelnök embere. Az ő személye körüli huzavona mindenesetre szintén azt igazolja, amit a török ellenzéki sajtó már hónapok óta állít, nevezetesen Davutoglu és Erdogan elnök között nem felhőtlen az együttműködés.

Sokatmondó az is, hogy Erdogan veje, Berat Albayrak is szóhoz jutott az új kabinetben, őt nevezték ki új energetikai miniszternek. Albayrak jelölése semmiképpen sem meglepetés. A fiatalember villámkarriert futott be hazájában. Évekig az Egyesült Államokban dolgozott a Calik Holding pénzügyi képviselőjeként, 2007-ben aztán, 35 évesen, bekerült a cég felügyelő bizottságába. A holding rendkívül befolyásos vállalattá terebélyesedett Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöksége alatt. Jelenleg már legalább 20 ezer alkalmazottja van országszerte. Számos közbeszerzést, pályázatot nyert meg.

Erdogan áldását adta arra, hogy a külügyi tárcát továbbra is Mevlüt Cavusoglu irányítsa. Erdogan ugyanis előzőleg büszkén jelentette be, hogy ő maga is szerepet vállalt a kormánylista kialakításában, ami egyértelműen az alaptörvény megsértése, hiszen az államfőnek pártpolitikailag semlegesnek kellene lennie. Igaz, az elnök a mostani, illetve a júniusi parlamenti választást megelőző kampányban is nyíltan az AKP mellett folytatott hadjáratot, illetve az elnöki rendszer mellett tört lándzsát.

Évszázadok óta élnek itt türkmének
Az orosz gép lelövését követően egy türkmén lázadócsoport azt közölte, megölték az orosz gép egyik pilótáját. Mit is tudni erről a kisebbségről? Már a 11. század óta a mai Szíria, Irak és Irán területén élnek. Nincs pontos kimutatás, hányan lehetnek, de becslések szerint számuk 1,5-3,5 millió közé tehető. Az Aszad-rezsim idején nem írhattak anyanyelvükön.
A Szíriai Türkmén Brigádok nevű fegyveres csoportnak körülbelül 10 ezer tagja lehet. 2012-ben alakult meg. Katonai felépítése laza, több nem homogén csoportból tevődik össze – írja a BBC. A Latakia tartományban lévő sejtet 2013-ban alakították meg, s 12katonai csoport alkotja. A Második Tengerparti Divízió 2015-ben jött létre, s a mérsékeltnek nevezett lázadócsoporttal, a Szabad Szíriai Hadsereggel (FSA) működik együtt. A csoport tagjai harcban állnak a kormányerőkkel és az Iszlám Állammal egyaránt. Fegyveresei együtt harcoltak a kurd Népvédelmi Egységekkel (YPG).



Frissítve: 2015.11.25. 21:16

Elsőfokon mégsem volt ingatlanpanama Moszkvában

Publikálás dátuma
2015.11.26. 06:12
Bűncselekmény hiányában... FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Bűncselekmény hiányában felmentette a volt moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatban hűtlen kezelés, valamint bűnpártolás és okirat-hamisítás miatt emelt vádak alól a Budapest Környéki Törvényszék szerdán. Az elsőfokú döntés nem jogerős, az ügyészség bűnösség kimondása érdekében fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódhat másodfokon.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint 2008-ban az elsőrendű vádlott, Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért adta tovább. A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint hátránya keletkezett.

Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta.

A büntetőperben kiderült, hogy az orosz főváros szívében, nem messze a kormányzati negyedtől található ingatlannak csak a felépítményi része volt a magyar állam tulajdona, a telek azonban az orosz államé volt. Egy 1973-ban megkötött kétoldalú egyezmény értelmében pedig az orosz kormány egyetértése nélkül azt nem lehetett eladni vagy átengedni másnak, az orosz kormánynak tehát vevőkijelölési joga volt. A védelem ennek kapcsán egy szakértői véleményre hivatkozva hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben nincs értelme szabad piaci értékről beszélni, hiszen a vádbeli ingatlan csak korlátozottan forgalomképes. Abból a tényből, hogy a magyar állam által eladott ingatlant néhány hónap múlva a sokszorosáért adták tovább, még nem következik, hogy áron alul adták el, hogy bűncselekmény történt, hiszen az épület és a telek egységes tulajdona egy kézben már jóval nagyobb piaci értéket képviselt.

A bíró órákon át ismertette mindazokat a hivatalos iratokat, leveleket, amelyek azt támasztották alá, hogy a vádlottak - különösen Horváthné Fekszi Márta - magas szakmai színvonalon végezték feladatukat az ingatlan eladása ügyében és jogszerű, korrekt eljárásra törekedtek. A bíró több ponton kifogásolta az egyébként "nem szokványos" ügyben a korábbi eljárást. Szóvá tette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata során olyan ügyvéd járt el Moszkvában és tartott meghallgatásokat, aki a sértett képviseletét is ellátó ügyvédi irodában dolgozott. Továbbá az ügyvéd nem volt jogosult szolgálati titkok megismerésére.

A Kehi államtitkokat közölt nyíltan az ügyészséggel, továbbá az ügyészség által kirendelt szakértők úgy adtak szakvéleményt, hogy nem tájékoztatták őket az ingatlan értékét döntően befolyásoló jogi helyzetről, a korlátozott forgalomképességről. Mi több, az is megesett, hogy a kirendelt okmányszakértőnek a bűnüldöző hatóság "szűken mérte a bizonyítékokat" - sorolta a bíró a korábbi eljárás aggályos mozzanatait.

Székely Árpád: már vádat sem emelhettek volna

- Tudomásul vettük az ítéletet, hogy bűncselekmény hiányában mentettek fel minket - mondta a Népszavának Székely Árpád, korábbi moszkvai nagykövet. - De az ügynek koránt sincs vége, az ügyészség fellebbezett. Pedig ők is tudják, hogy egy jogállamban igazság szerint ebben az ügyben nem lehetett volna vádat emelniük sem. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, egy sor jogtalanságot el kellett követniük.

A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az eljárás során bejelentette, hogy az egyik orosz ügyész kollégájától minket terhelő információkat kapott a jogsegély-egyezmény keretében. Ez eleve nem stimmelt, hiszen annak idején, 2006-ban, még én jegyeztem azt a megállapodást, ami rögzítette, hogy a két ország közötti jogsegély megállapodás a korábbi egyezmény szerint érvényben marad. Keresztes Imre tehát nem kaphatott ennek keretében semmilyen információt, mert nem ő a legfőbb ügyész. Jogsegély keretében ugyanis kizárólag a legfőbb ügyész tájékoztathatja a legfőbb ügyész kollégáját. Ha ő mégis a bíróságot ennek szellemében tájékoztatta, akkor kifejezetten bűncselekményt követett el, mert tudnia kellett, hogy ami a rendelkezésére áll, nem nevezhetők jogsegélynek. Ha annak tekinti, okirat-hamisítást követ el.

Később kiderült, hogy abban az iratban ráadásul egy téves orosz ingatlanbecslés szerepel az adott épületről, ami akkor már egy magánszemély tulajdona volt, és nem terhelték a korábbi nemzetközi megállapodások. 2013-ban jött egy valós jogsegély irat az orosz főügyésztől a legfőbb ügyésznek, amiben leírták, hogy bíróságnak benyújtott Keresztes-féle papírok egy bűncselekményhez tartozó, túlárazott értékbecslés dokumentumai. Ennyit az ügyészség jogszerű eljárásáról, és a fellebbezésük megalapozottságáról. De ezt mérlegelni már a másodfokú bíróság dolga lesz.

Szerző

Elsőfokon mégsem volt ingatlanpanama Moszkvában

Publikálás dátuma
2015.11.26. 06:12
Bűncselekmény hiányában... FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Bűncselekmény hiányában felmentette a volt moszkvai nagykövetet és hat társát a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladásával kapcsolatban hűtlen kezelés, valamint bűnpártolás és okirat-hamisítás miatt emelt vádak alól a Budapest Környéki Törvényszék szerdán. Az elsőfokú döntés nem jogerős, az ügyészség bűnösség kimondása érdekében fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódhat másodfokon.

A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint 2008-ban az elsőrendű vádlott, Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet a felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló adásvételi szerződést. A többi vádlott erről tudva bűnpártoló módon próbálta őt fedezni, mentesíteni cselekménye büntetőjogi következményei alól. Az ingatlant a magyar állam 23,7 millió dollárért értékesítette, ám a vevő nem sokkal később több mint 100 millió dollárért adta tovább. A vádhatóság szerint az ügyletből az államnak több milliárd forint hátránya keletkezett.

Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel és hamis okiratok felhasználásával, Horváthné Fekszi Márta volt külügyminisztériumi államtitkárt hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással és magánokirat-hamisítással, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolta.

A büntetőperben kiderült, hogy az orosz főváros szívében, nem messze a kormányzati negyedtől található ingatlannak csak a felépítményi része volt a magyar állam tulajdona, a telek azonban az orosz államé volt. Egy 1973-ban megkötött kétoldalú egyezmény értelmében pedig az orosz kormány egyetértése nélkül azt nem lehetett eladni vagy átengedni másnak, az orosz kormánynak tehát vevőkijelölési joga volt. A védelem ennek kapcsán egy szakértői véleményre hivatkozva hangsúlyozta, hogy ebben az ügyben nincs értelme szabad piaci értékről beszélni, hiszen a vádbeli ingatlan csak korlátozottan forgalomképes. Abból a tényből, hogy a magyar állam által eladott ingatlant néhány hónap múlva a sokszorosáért adták tovább, még nem következik, hogy áron alul adták el, hogy bűncselekmény történt, hiszen az épület és a telek egységes tulajdona egy kézben már jóval nagyobb piaci értéket képviselt.

A bíró órákon át ismertette mindazokat a hivatalos iratokat, leveleket, amelyek azt támasztották alá, hogy a vádlottak - különösen Horváthné Fekszi Márta - magas szakmai színvonalon végezték feladatukat az ingatlan eladása ügyében és jogszerű, korrekt eljárásra törekedtek. A bíró több ponton kifogásolta az egyébként "nem szokványos" ügyben a korábbi eljárást. Szóvá tette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata során olyan ügyvéd járt el Moszkvában és tartott meghallgatásokat, aki a sértett képviseletét is ellátó ügyvédi irodában dolgozott. Továbbá az ügyvéd nem volt jogosult szolgálati titkok megismerésére.

A Kehi államtitkokat közölt nyíltan az ügyészséggel, továbbá az ügyészség által kirendelt szakértők úgy adtak szakvéleményt, hogy nem tájékoztatták őket az ingatlan értékét döntően befolyásoló jogi helyzetről, a korlátozott forgalomképességről. Mi több, az is megesett, hogy a kirendelt okmányszakértőnek a bűnüldöző hatóság "szűken mérte a bizonyítékokat" - sorolta a bíró a korábbi eljárás aggályos mozzanatait.

Székely Árpád: már vádat sem emelhettek volna

- Tudomásul vettük az ítéletet, hogy bűncselekmény hiányában mentettek fel minket - mondta a Népszavának Székely Árpád, korábbi moszkvai nagykövet. - De az ügynek koránt sincs vége, az ügyészség fellebbezett. Pedig ők is tudják, hogy egy jogállamban igazság szerint ebben az ügyben nem lehetett volna vádat emelniük sem. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, egy sor jogtalanságot el kellett követniük.

A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az eljárás során bejelentette, hogy az egyik orosz ügyész kollégájától minket terhelő információkat kapott a jogsegély-egyezmény keretében. Ez eleve nem stimmelt, hiszen annak idején, 2006-ban, még én jegyeztem azt a megállapodást, ami rögzítette, hogy a két ország közötti jogsegély megállapodás a korábbi egyezmény szerint érvényben marad. Keresztes Imre tehát nem kaphatott ennek keretében semmilyen információt, mert nem ő a legfőbb ügyész. Jogsegély keretében ugyanis kizárólag a legfőbb ügyész tájékoztathatja a legfőbb ügyész kollégáját. Ha ő mégis a bíróságot ennek szellemében tájékoztatta, akkor kifejezetten bűncselekményt követett el, mert tudnia kellett, hogy ami a rendelkezésére áll, nem nevezhetők jogsegélynek. Ha annak tekinti, okirat-hamisítást követ el.

Később kiderült, hogy abban az iratban ráadásul egy téves orosz ingatlanbecslés szerepel az adott épületről, ami akkor már egy magánszemély tulajdona volt, és nem terhelték a korábbi nemzetközi megállapodások. 2013-ban jött egy valós jogsegély irat az orosz főügyésztől a legfőbb ügyésznek, amiben leírták, hogy bíróságnak benyújtott Keresztes-féle papírok egy bűncselekményhez tartozó, túlárazott értékbecslés dokumentumai. Ennyit az ügyészség jogszerű eljárásáról, és a fellebbezésük megalapozottságáról. De ezt mérlegelni már a másodfokú bíróság dolga lesz.

Szerző