Nagy Márton lesz a tőzsde új elnöke

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke lesz a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új elnöke, aki megtartja alelnöki posztját is a jegybankban - erősítette meg az MNB csütörtökön.

A BÉT vezérigazgatója Végh Richárd lesz, aki jelenleg az MNB tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatói pozícióját tölti be - közölték. A Magyar Idők csütörtöki számában jegybanki forrásra hivatkozva írt arról, hogy Nagy Márton kerül a BÉT élére, miután a jegybank - a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követően - a tőzsde többségi tulajdonosa lesz. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke a lapnak elmondta: a jegybank várakozásai szerint a december 18-ával záruló hétig ez meg is történik, ekkorra válhat véglegessé az adásvétel. Ezek után hívja össze az MNB a tőzsde közgyűlését, ahol az új vezetőket is megválasztják - tette hozzá Gerhardt Ferenc.

A BÉT jelenlegi elnöke Michael Buhl, alelnöke Szécsényi Bálint, vezérigazgatója Katona Zsolt. Az MNB pénteken írta alá az adásvételi szerződést a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 68,8 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról az osztrák CEESEG AG-val és az Österreichische Kontrollbank AG-val. A magyar jegybank ezzel minősített többségi tulajdonosává válik a magyar értéktőzsdének, amely ezzel a lépéssel ismét nemzeti tulajdonba kerül. Mivel a részvények 6,95 százalékát már eddig is az MNB birtokolta, tulajdonrésze a vásárlással 75,8 százalékra nő. A vételár részvényenként 3550 forint, azaz a teljes csomagért 13,2 milliárd forintot fizet a jegybank. A tőzsde vételára a jövőbeli eredményességen túl tükrözi a BÉT-nek a KELER-csoportban meglévő közel 47 százalékos részesedésének értékét is.  A BÉT vételárának meghatározását független, nemzetközileg elismert tanácsadócég értékelése alapozta meg - közölte az MNB. 

A BÉT meghatározó tulajdonosaként a magyar jegybank számos olyan stratégiai újítás bevezetésére készül, amelyek a hazai tőkepiac fejlesztését szolgálják, és amelyek megfelelő ösztönzőket biztosítanak a hazai tőzsdei kibocsátók és befektetők számára - közölte a tranzakció bejelentésekor az MNB.  Az új piacfejlesztési stratégia kialakításában, és megvalósításában az MNB együtt szeretne működni a jelenlegi meghatározó társtulajdonosokkal, a nagyszámú kisrészvényesnek pedig vételi ajánlatot kíván tenni. 

A BÉT leendő elnöke, Nagy Márton egy keddi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a belföldi  megtakarításokat tervezik a tőzsdére terelni a magyarországi cégek finanszírozása érdekében, míg a jelenlegi forgalom túlnyomó részét külföldi intézményi befektetők generálják.

Szerző

Százmilliós áfacsalást derített fel a NAV

Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) és a HU-GO elektronikus útdíjrendszer adatainak összefuttatása segítette egy százmillió forint értékű áfacsalási ügy fedezetének felderítésében a végrehajtókat - közölte a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.

A tájékoztatás szerint az érintett budapesti kereskedelmi Kft. tevékenységével kapcsolatban költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás is indult. Az ekáer - amely az útdíj kamerák információi alapján követni tudja a szállítmány útját - adataiból kiderült, hogy a más tagállamból beérkező havi 30-40 kamionnyi árut nem a társasághoz, hanem közvetlenül annak vevőihez fuvarozzák. A NAV végrehajtói felkeresték ezeket a vevőket és az áru még ki nem fizetett ellenértékét pénzkövetelésként lefoglalták, a vevők által időközben a Kft. bankszámlájára átutalt összegeket pedig zárolták - írja a NAV.

Az ügy előzménye, hogy a NAV ellenőrizte az intenzív kereskedelmi tevékenységet folytató kft. áfa-bevallásait, és csaknem 100 millió forint adóhiányt tárt fel. Az eltérés jellemzően abból eredt, hogy a társaság a ténylegesnél kevesebb közösségen belüli termékbeszerzést - így kevesebb kapcsolódó áfa-kötelezettséget - vallott be. 

A NAV úgy ítélte meg, hogy a vizsgálat során tett megállapítások megfizetése veszélyeztetett. Ezért 156 millió forint (adóhiány és szankciók) összegben ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el és zárolta a társaság bankszámláit. A döntésben a jelentős összegű adóhiány mellett az is közrejátszott, hogy a cég képviselőjét nem lehetett elérni - áll a NAV közleményében.

Szerző

Hackerek bukkantak az ISIS számláira

Egy hackercsoport bizonyítékokat talált arra, hogy az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet bitcoin nevű digitális valutát is használ annak érdekében, hogy láthatatlanul bonyolítsa le pénzügyleteit és finanszírozza magát - közölte szerdán a Fox News amerikai hírtelevízió.

A GhostSec (Ghost Security Group, vagyis Kísértet Biztonsági Csoportot) nevű hackercsoport azt állítja, hogy több olyan bitcoinszámlára bukkant, amely a terrorszervezeté, és egyikükön hárommillió dolláros összeg volt virtuális valutában. A "hacktivisták" a Kronos Advisory nevű nemzetbiztonsági tanácsadó cég társalapítóját, Michael K. Smitht értesítették erről, miután kormányilletékesek nem szenteltek kiemelt figyelmet ennek.

A hackercsoport szerint az Iszlám Állam a törvénytelen forrásokból származó bevételeinek 1-3 százalékát - 4,7-15,6 millió dollárt - virtuális valutában tartja. A Fox News idézi az amerikai pénzügyminisztérium becslését, amely szerint az Irak és Szíria nagy részét uraló terrorszervezetnek évente 468-520 millió dollár bevétele származik elsősorban törvénytelen olajügyletekből, fosztogatásokból, zsarolásokból, önkéntes adományokból és váltságdíjakból. A GhostSec bejelentése néhány nappal az után látott napvilágot, hogy egy másik, nem kevésbé ismert nemzetközi hackercsoport, az Anonymus háborút hirdetett a terrorszervezet ellen a 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek miatt.

Már korábban felmerült a gyanú, hogy az Iszlám Állam bitcoinokat is használ pénzügyei lebonyolításához, hogy a hatóságok ne tudják nyomon követni pénzmozgásait. A bitcoin csak virtuálisan létezik, a szabályozatlan digitális pénz egy fajtája. A virtuális devizával való kereskedelmet sehol sem szabályozzák, egy kormány sem ismerte el ezeket legális fizetőeszközként, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, használatukat szinte lehetetlen nyomon követni.

A bitcoint többnyire hagyományos valutáért vásárolják - általában dollárért, euróért, fontért és yenért - közvetlenül egy másik személytől vagy internetes platformokon, majd ezt követően bekerül egy úgynevezett digitális pénztárcába, és bizonyos termékek, illetve szolgáltatások megvásárlására használják, vagy visszaváltják hagyományos valutává. A bitcoin értéke ezeken a platformokon a kereslet-kínálathoz igazodva változik.

Szerző
Témák
hacker bitcoin