Előfizetés

Cameron bővítené a támadásokat az Iszlám Állam ellen

Publikálás dátuma
2015.11.26. 13:38
FOTÓ: Getty Images
A brit miniszterelnök szerint több okból is indokolt lenne Nagy-Britannia bekapcsolódása az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai elleni légi hadműveletekbe.

David Cameron a londoni alsóházban ismertette csütörtökön a kormány érveit. A brit királyi légierő (RAF) részt vesz az Iszlám Állam iraki állásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament nem adta hozzájárulását. A törvényhozás aggályait legutóbb az alsóház külügyi bizottsága foglalta össze november elején, külön jelentést összeállítva arról, hogy miért nem tartja továbbra sem kívánatosnak Nagy-Britannia részvételét a szíriai hadműveletekben.

A bizottsági jelentés szerint a szíriai bevetések esetleges eredményein jóval túltesznek azok a kockázatok, amelyek a beavatkozás nem egyértelmű jogi megalapozottságából, a szíriai politikai káoszból és mindezek diplomáciai árából eredhetnek. Az állásfoglalás szerint Nagy-Britanniának nem szabad úgy katonai akcióba kezdenie Szíriában, hogy nincs koherens nemzetközi stratégia az Iszlám Állam legyőzése és a szíriai háború lezárása utáni időszakra.  Cameron csütörtöki alsóházi felszólalásában ezekre az aggályokra igyekezett választ adni.

Kijelentette: a brit kormány levonta az iraki háborút követő fejlemények tanulságait, és nem célja a szíriai államgépezet szétzilálása. A cél olyan politikai átmenet elősegítése, amelynek eredményeként a Bassár el-Aszad szíriai elnök vezette rezsim helyett új, a szíriai társadalom egészét képviselő kormány jön létre.

Parlamenti felszólalásával egy időben Cameron beterjesztett egy 36 oldalas csomagtervet is, válaszul a külügyi bizottság felvetéseire. Ebben is kitér a brit kormány által kívánatosnak tartott átalakulási stratégiára, amelynek sarkalatos elemei közé tartozik a szíriai alkotmányos és jogi berendezkedés felülvizsgálata, közmegegyezésen alapuló új alkotmány felvázolása, és mindezek alapján szabad, többpárti választások megtartása.

Mindeközben meg kell őrizni az államgépezet működésének folyamatosságát. Ebbe beletartozik a hadsereg és a biztonsági szolgálatok egyben tartása, annak biztosításával, hogy ezek az emberi jogok alapelveit tiszteletben tartva, a civil vezetés ellenőrzése alatt működnek tovább - áll Cameron javaslatcsomagjában.

Csütörtöki alsóházi felszólalásában a brit kormányfő kijelentette, hogy az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britanniára, amely a terrorcsoport által szőtt merénylettervek fő célországai között van. Cameron szerint a brit elhárító szolgálatok csak az elmúlt egy évben hét nagy-britanniai merénylettervet hiúsítottak meg, és ezek mindegyikét vagy közvetlenül az Iszlám Állam tervelte ki, vagy a terrorszervezet propagandájának hatására akarták elkövetni.

A brit kormányfő szerint Nagy-Britannia ebben a helyzetben "nem szervezheti ki" a gondoskodást saját nemzetbiztonságáról azoknak a szövetségeseinek, amelyek már részesei az Iszlám Állam szíriai állásai elleni hadműveleteknek. Cameron szerint a brit királyi légierő (RAF) még az amerikainál is pontosabb csapásokra lenne képes, ha bekapcsolódna a szíriai hadműveletekbe. Kijelentette: az RAF Irakban már megmutatta, hogy képes minimális járulékos károkat okozó, rendkívüli pontosságú csapásokra Brimstone típusú lézervezérlésű precíziós bombákkal. "Ilyenjük még az amerikaiaknak sincs" - tette hozzá.

Cameron szerint az RAF Tornado harci gépei az Iszlám Állam elleni iraki légi hadműveletekben a koalíció hadszíntéri légi felderítési feladatainak 60 százalékát végzik el, a brit Reaper drónok pedig a hasonló szíriai felderítések 30 százalékát hajtják végre, csak éppen fedélzeti fegyvereiket nem vethetik be. Hozzátette: a brit kormány véleménye szerint erőteljes jogi megalapozottsága lenne a szíriai beavatkozásnak. Az Iszlám Állam központja ugyanis Szíriában van, és a szervezet közvetlen veszélyt jelent Nagy-Britanniára és szövetségeseire, így a brit részvétel a hadműveletekben jogos kollektív önvédelemnek minősülne.

Oroszország szíriai katonai jelenlétéről Cameron elmondta: az amerikaiak vezette légi hadműveleti központ memorandumot írt alá az oroszokkal, amely napi kapcsolatot és pragmatikus katonai tervezést tesz lehetővé a koalíciós partnerek biztonsága érdekében, és ez vonatkozna a brit légierőre is. Egyelőre nincs kitűzve a szíriai brit beavatkozásról szóló alsóházi szavazás időpontja. A kormány álláspontja az, hogy akkor terjeszti voksolásra az indítványt, ha úgy látja, hogy megvan a kellő mértékű konszenzus. Az óvatosságot indokolja, hogy két éve, amikor London az Aszad-rezsim ellen akarta bevetni a légierőt, a kormány váratlan és kínos vereséget szenvedett az erről tartott alsóházi szavazáson.

Megtalálták az Iszlám Állam alagúthálózatát (Videó)

Egy egész alagúthálózatot találtak az egyik kisváros alatt, ahol az Iszlám Állam tagjai vertek tanyát még a település felszabadítása előtt. A föld alá áramot is vezettek - írja a Blikk.

Körülbelül negyven járatot találtak Sinjarban, alvóhelyekkel, homokzsákokkal, bomba gyártására alkalmas eszközökkel, gyógyszerekkel és a Korán másolataival teletömve.

Az alagutakat a kurdok fedezték fel, akik az észak-nyugati iraki kisvárost ebben a hónapban foglalták vissza, több mint egyéves ISIS-uralom után. - Körülbelül 30-40 alagutat találtunk Sinjarban. Olyan volt, mint egy hálózat a városon belül - mesélte Shamo Eado, a Sinjarban állomásozó iraki kurd harcosok parancsnoka. - Az Iszlám Állam ásta ezeket az árkokat, hogy elrejtőzzenek a légitámadások elől, és szabadon tudjanak mozogni a föld alatt. Valamint fontos szempont volt az is, hogy megfelelően tárolhassák a fegyvereiket és a robbanószereiket. Ez volt a katonai fegyvertáruk.

"Heves tűzharcra ébredtünk" - Mulasztás előzte meg a merényletet?

Biztonsági mulasztás előzte meg a terrortámadásokat a bírákkal teli egyiptomi szálloda ellen a Sínai-félsziget északi részén, el-Arís városában - írta szemtanúkra hivatkozva az ad-Dusztúr című egyiptomi napilap csütörtöki számában.

A hét halálos áldozattal járó merényletet a hétfő este zárult parlamenti választások másnapján, kora reggel hajtották végre a Vörös-tenger partján álló Swiss Inn hotel ellen, amely a régió szavazóhelyiségeire felügyelő bizottságok bázisaként szolgált. A Gázai övezethez közeli határvidéken mély gyökereket eresztett Vilájat Színáa, az Iszlám Állam helyi ága vállalta a vérengzést, amelyben a voksolásra felügyelő bírók közül ketten életüket vesztették.

A hadsereg szóvivője három támadóról számolt be, közülük kettőnek sikerült behatolnia az épületbe. Az egyik a főbejárat előtt a levegőbe repült pokolgépet hordozó járművével együtt, a második a szálloda konyhájában léptette működésbe robbanó övét, a harmadik golyózáport zúdított a bírók egyik szobájára. "Az el-arísi szálló bírái megerősítették, hogy a biztonsági erők legtöbb tagját visszavezényelték az eredmények bejelentése után" - hirdette az ad-Dusztúr címlapján nagy piros betűkkel.

Tárek Nagíb, az egyik választási bíró a lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a szavazatok számlálása késő éjjelig tartott, így sokan még aludtak a támadások idején. "Hatalmas robbanásra, és heves tűzharcra ébredtünk" - mesélte. Kollégája, Szarvat Ámer ugyanakkor az étterembe bejutott terroristát feltartóztató biztonságiakat méltatta, akiknek a fellépése nélkül sokkal nagyobb lett volna a vérontás. Arra emlékeztetett, hogy a hotelben megszálló 160 bíróból nyolcvanan jelen voltak a merényletek alatt.