A romkocsmák fura népe a vásznon

Publikálás dátuma
2015.11.28. 06:47
A nagy csapat a budapesti éjszakából: Kovács Krisztián, Vajda Milán, Czukor Balázs és Anger Zsolt FORRÁS: A COMPANY HUNGARY
Az éjszakám a nappalod címmel rendezte meg első játékfilmjét a Dési András György-Móray Gábor alkotópáros. Véreres szemek, tág pupillák, romkocsmák, drog, bűnre való készség és még szerelem is masíroz a nagy semmibe itt, a mi Budapestünkön. A főszerepekben Czukor Balázs, Anger Zsolt, Szamosi Zsófia, Pálos Hanna.

Megszületett az első hazai játékfilm a romkocsmák népéről és világáról. Nem teljesen és nem is célirányosan, de Dési András György és Móray Gábor első nagyjátékfilmje, Az éjszakám a nappalod romkocsmák nélkül aligha született volna meg. A vígjátéknak nevezett sötét komédia sajátos hangulatában döntő szerepe és meghatározó aránya van a romkocsmák körül született különös szubkultúrának és a benne létező tenyészetnek.

Még az is lehet, hogy ihletője is az abszurd ötletnek, amiből kinőtt a sztori. Novák nevű, harminc körüli hősünk (Czukor Balázs) ugyanis váratlanul azt tapasztalja, hogy nem tud aludni. Szeretkezés után, amikor szerelme (Szamosi Zsófia) már álomba merül, ő felkel és cél nélkül bóklászik a romkocsmák szürreális éjszakájában. Ez a sajátos budapesti twilight zone, a speciális magyar szürkületi zóna tele van a nappal ki nem élt egyéniségüket szabadon mutogató, a szürreális látomás határán mozgó figurákkal. Novák köznapi öltözetéhez képest mintha mindenki egy spontán színházi előadás jelmezében villogna, ahol a maguk kiszabta szerepeket alakítják. Érződik is ezekben ez első képekben mindjárt egyfajta teatralitás, ami az alkotói filmjáték része. A valóság ugyanis átfordul egyfajta Csodaországba, Alice helyett persze a tétován lézengő Novákkal, és nem is mindig megfejthető szimbolikus részletekkel. Van nagy, kitömött szürke nyulat szorongató énekesnő, éjjel is napszemüvegben parádézó Volf, a meleg (?) poszt-punk (Anger Zsolt), a drogért a durva megalázást is elviselő leányzó (Pálos Hanna). Ez a kis csapat, élén az öregedő punkot túlmozgásosan alakító bandavezérrel, Volffal felkarolja Novákot. Megmenti egy nagy verekedésben, aztán sodorja, sodorja magával mind tovább és tovább, túl az üveghegyen, ahol éppen esküvő van, de főként egy nagy pénzt hozó rablás kellős közepébe.

Dési és Móray láthatóan meg sem kísérli eldönteni, hogy az álomszerűség vagy a valószerűség felé hajoljon a játék. Logikusnak ható részletek csúsznak bele a teljesen logikátlan (értsd, magyarázat nélküli) helyzetekbe, hihetők a hihetetlenbe, titokzatosak a puszta ötletezésbe. Mindez játékosságánál fogva kezdetben élénkítő keresztrejtvény-fejtősdibe csábítja a nézőt, egy idő után azonban úgy tűnik, a film világa önmaga logikájához sem tartja magát.

Pedig az éjszakai bóklászások a nem túl magas IQ-jú bandával egy nagyon is valóságos, mai életérzést sugallnak. Az alkotópáros alighanem nagyon jól ismeri azt a közeget, a fiatal, harmincas évei előtt és annak környékén tébláboló nemzedéket, amelynek tagjai közé besodorja éjszakánként a főhősét. Amit nagyon érzékletesen elkapnak filmjük első részében, éppen ez a sodródás, mint alapvető viszony a világhoz. A részvétel nélküli jelenlét a nemzedéktársak között, a sehova nem tartozás, tehát akár a bárhová tartozás bizonytalansága és a mindenütt kissé idegen egyén magányossága – Czukor Balázs ezt a modern nagyvárosi semmiben létezést érzékelteti nagy érzékenységgel, tehetséggel. Égő tekintettel, de minimalista stílusban formálja meg a belső tétovaságot, a bűn csábításának élvezetét. A nappalhoz tartozó szerelem éppen olyan képlékeny és bizonytalan, mint az éjszakáihoz tartozó másik vonzalom, ami egyben egyfajta testvéri együttérzés egy drogos csaj iránt. És persze a természetes vonzódás a sötét oldal rejtelmeihez. A modern időknek ez a szelíd Dr. Jekyll és Mr. Hyde-ja Az éjszakám a nappalod című filmben egyaránt otthontalan és idegen a nappalaiban és az éjjeleiben. Azt hiszem, ennek megfogalmazásában nagyon erős a képi és a verbális világ is, amit teremtenek.

Aztán a film fogja és kifarol az önmaga teremtett világból. Elkezd bűnügyesedni, krimiskedni, halállal, gyilkossággal fenyeget, meg hasonlók. Mintha át akarna térni a Guy Ritchie-féle alulmúlhatatlanul ostoba gengszterek alacsony IQ-jú világába, van itt minden: metőkocsi lopás, repülőgép feltörés, éjszakai roncstelep látogatás. De minderről lefoszlik a szürreál bája, valóságosnak meg ez a kitaláció a legfinomabban szólva is mosolyogtató.

Dési András György és Móray Gábor a 639. Baba című 2006-ban készült rövidfilmjével igazán remekelt a sci-fi és a szürreál vegyítésével. Az utolsó kép című tizenötpercesben a fekete komédiát keverték a szürreálissal. Az éjszakám a nappalodban pedig ügyesen bánnak a szürreális filmi világ teremtésével, de egyáltalán nem sikerül párosítaniuk azt a bűnügyi mozival.

A vászonról jobbára ismeretlen vagy ritkán látott arcokat hoznak játékba a mellékszerepekben, főszereplőiket pedig jó érzékkel választották. Czukor Balázs született filmszínész a delejes tekintetével és mutatós megjelenésével, Anger Zsolt erős színekkel karikíroz, olykor elviszi a móka végső pontjáig az öregedő punkot. Scherer Péter szerény, kerekeskocsiba szorított szerepében is felrobbantja a képet egy pillanatra: a sunyi tekintettel kísért kézcsókolós jelenete feledhetetlen.

És két színésztől az utolsó filmszerepükben búcsúzunk: rövid jelenetben a Kossuth-díjas Pap Vera és az újságíróként is dolgozó Kovácsy Tibor is ott volt az álomszerű játékban.

Az éjszakám a nappalod ***

Szerző
Témák
film romkocsma

Legális tudatmódosítás, avagy a designer drogok hatása

Publikálás dátuma
2015.11.28. 06:09
Tudatmódosítók a feszültség levezetésére FOTÓ: THINKSTOCK
Az utóbbi években rengeteg új szintetikus anyag kerül a hazai drogpiacra, amelyek összetételéről, hatásáról a fogyasztók, a hatóságok, de még a toxikológusok sem rendelkeznek napra kész információval. Egy felmérés szerint az anyaghasználat a diplomások körében a legmagasabb, ők nem drogfüggők, hivatalosan ,,csak" alkalmi szerhasználóknak minősülnek. Sajnos, hazánkban is megjelent a szegénységi droghasználat: az 50 ezer forint nettó jövedelem alatt élő családokban a gyerekek sűrűn nyúlnak droghoz.

Idén csaknem ötszáz új molekula jelent meg a hazai drogpiacon, ami rémisztő a tavalyi 103-hoz képest, – kezdte a Károli Gáspár Református Egyetemen tartott előadását Zacher Gábor toxikológus. Kifejtette, ha sikerül is megtalálnia egy anyagot, annak összetevőit, hatását csupán a véletlennek köszönhetően tudják beazonosítani, kellő alapossággal csak 3-4 évvel később tudnak róla nyilatkozni.

Különböző szintetikus szerekkel régen, az úgynevezett békeidőkben is lehetett találkozni, igaz ekkor még csak 20-25 anyag volt jelen a piacon. 2014-re ez a szám azonban jelentősen megugrott, mint ahogyan összetételük is megváltozott. Ezért egy átlagos drogfogyasztó nem tudja biztosan, hogy valójában mit kap a pénzéért - mondta. - Ennek oka pedig, hogy ma már olyan szereket gyártanak (ezeket nevezzük designer drogoknak), amelyek molekuláris szerkezetükben a ,,klasszikus" drogokra hasonlítanak, és hasonló hatásokat idéznek elő. Mivel kémiai szerkezetük a kábítószer-listákon szereplő anyagokétól csak kissé térnek el, így nem szerepelnek a tiltólistákon. Ezért az ellenőrzés alá vonásáig jogi következmények nélkül terjeszthetők, forgalmazásuk és használatuk legális. Ennek köszönhetően az elmúlt 10 év alatt kevesebb, mint 50 új szer jelent meg a drogpiacon, ami azt jelenti, hogy a vegyészek nem új anyagokat alkotnak, csupán a régiek összetevőit változtatják meg – mutatott rá a toxikológus.

Rávilágított továbbá, hogy ma már a hagyományos dílerek is eltűnőben vannak, egyre elterjedtebb az internetes drogrendelés. Egy egyszerű borítékban 10-15 gramm anyag is feltűnés nélkül elfér, így az ilyen csomagokat postán keresztül is könnyedén eljuttathatják a fogyasztóknak. A kereskedők ezt ki is használják, ugyanis postán nem minden küldeményt ellenőriznek.

Hazánkban az utóbbi időben folyamatosan emelkedik a szerhasználók száma. Egyes kutatások szerint a legtöbbször a marihuanához nyúlnak a fogyasztók (a hazai anyaggal élők 50 százaléka választja ezt), míg a második helyen a különböző szintetikus anyagok állnak. Ezután a paletta már kiegyensúlyozottabb, nincsenek kiugró adatok.

Meglepő eredményeket mutatnak a különböző társadalmi státuszban élők szerhasználati szokásai is. A Nemzeti Drog Fókuszpont tanulmánya szerint legtöbbször az egyetemet végzettek használnak kábítószereket. Ez a szakember szerint egyáltalán nem azt jelenti, hogy ők drogosok lennének, csupán azt, hogy egy átlagos, 30 év körüli diplomás olyan életpályamodellbe kerül bele, amiben megszokott a feszültség ilyen jellegű levezetése. A diplomások általában alkalmi szerhasználóknak minősülnek, akiknek mindennapi munkájuk elvégzése során egyáltalán nincs szükségük kábítószerre.

Nem ennyire egyszerű a nyolc osztálynál kevesebbet elvégzettek helyzete, ebben a csoportban ugyanis egyáltalán nem lehet kimutatni a szerhasználat mértékét. Ezt Zacher nem is találja meglepőnek, hiszen ezeknek az embereknek a többsége funkcionális analfabéta. Ami azt jelenti, hogy ha egy szociológus elmerészkedik a VIII. kerületi Hős utcába egy rakás kérdőívvel, akkor valószínűsíthető, hogy nem fognak a kérdésekre válaszolni, hiszen egyszerűen nem tudják értelmezni azokat – fogalmazott a szakember.

Zacher Gábor szerint hazánkban is megjelent a szegénységi droghasználat. Az 50 ezer forint nettó jövedelem alatt élő családokban a gyerekek sűrűn nyúlnak droghoz. A fiatalok egy pszichoszociális gettóban szocializálódnak: amíg a családfő a kocsmában költi a pénzt, addig anyuka a televízió előtt szappanoperát néz, hogy elfelejtse a valóságot, azt, hogy milyen világban is kénytelen élni. Ez idő alatt a gyerekkel senki nem foglalkozik otthon, így a maga útját járva inkább belövi magát – vélekedik a kérdéssel kapcsolatban a szakember. Nem is alaptalanul, hiszen elmondása szerint sok esetben találkozott olyan gyerekkel, aki a kérdésre, hogy miért lőtte be magát azt felelte: végre jól éreztem magam. Ennek oka, hogy ezeknek a fiataloknak szinte egyáltalán nincs kitörési lehetőségük ebből a közegből, így inkább a tudatmódosító szereket választják megoldásul.

Esély a változásra
Ahogyan arról már beszámoltunk, hazánkban is komoly problémát jelent a megosztott tű-, és fecskendő-használat, amely az intravénás droghasználók között olyan fertőzésekhez vezet, mint a HIV és az Hepatitis C betegség. A kormányzat ezt a problémát az igazságszolgáltatás erejével igyekszik orvosolni, ami ellen már több civil szervezet is felszólalt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a megoldás nem a rendőrség kezében van - a szerhasználók előállítása nem csökkenti a drogfogyasztók számát, épp ellenkezőleg, arra készteti őket, hogy még veszélyesebb körülmények között injektáljanak, a fecskendőket pedig minél előbb dobálják el. A szervezet ezért egy Room for Change nevű programot indított, amelynek az a lényege, hogy olyan fogyasztói szobákat hozzanak létre, ahol a kábítószerfogyasztók steril eszközökkel, ellenőrzött körülmények között élhetnének káros szenvedélyüknek. A megoldást Zacher is az ilyen helyek üzemeltetésében látja, hiszen „az intravénás droghasználóknak az itt dolgozó szociális munkások jelentik az egyetlen kapcsolatot a való világgal, aki képes lehet a droghasználót rávenni arra is, hogy egy csoportterápia segítségével változtasson addigi létformáján."

Legális tudatmódosítás, avagy a designer drogok hatása

Publikálás dátuma
2015.11.28. 06:09
Tudatmódosítók a feszültség levezetésére FOTÓ: THINKSTOCK
Az utóbbi években rengeteg új szintetikus anyag kerül a hazai drogpiacra, amelyek összetételéről, hatásáról a fogyasztók, a hatóságok, de még a toxikológusok sem rendelkeznek napra kész információval. Egy felmérés szerint az anyaghasználat a diplomások körében a legmagasabb, ők nem drogfüggők, hivatalosan ,,csak" alkalmi szerhasználóknak minősülnek. Sajnos, hazánkban is megjelent a szegénységi droghasználat: az 50 ezer forint nettó jövedelem alatt élő családokban a gyerekek sűrűn nyúlnak droghoz.

Idén csaknem ötszáz új molekula jelent meg a hazai drogpiacon, ami rémisztő a tavalyi 103-hoz képest, – kezdte a Károli Gáspár Református Egyetemen tartott előadását Zacher Gábor toxikológus. Kifejtette, ha sikerül is megtalálnia egy anyagot, annak összetevőit, hatását csupán a véletlennek köszönhetően tudják beazonosítani, kellő alapossággal csak 3-4 évvel később tudnak róla nyilatkozni.

Különböző szintetikus szerekkel régen, az úgynevezett békeidőkben is lehetett találkozni, igaz ekkor még csak 20-25 anyag volt jelen a piacon. 2014-re ez a szám azonban jelentősen megugrott, mint ahogyan összetételük is megváltozott. Ezért egy átlagos drogfogyasztó nem tudja biztosan, hogy valójában mit kap a pénzéért - mondta. - Ennek oka pedig, hogy ma már olyan szereket gyártanak (ezeket nevezzük designer drogoknak), amelyek molekuláris szerkezetükben a ,,klasszikus" drogokra hasonlítanak, és hasonló hatásokat idéznek elő. Mivel kémiai szerkezetük a kábítószer-listákon szereplő anyagokétól csak kissé térnek el, így nem szerepelnek a tiltólistákon. Ezért az ellenőrzés alá vonásáig jogi következmények nélkül terjeszthetők, forgalmazásuk és használatuk legális. Ennek köszönhetően az elmúlt 10 év alatt kevesebb, mint 50 új szer jelent meg a drogpiacon, ami azt jelenti, hogy a vegyészek nem új anyagokat alkotnak, csupán a régiek összetevőit változtatják meg – mutatott rá a toxikológus.

Rávilágított továbbá, hogy ma már a hagyományos dílerek is eltűnőben vannak, egyre elterjedtebb az internetes drogrendelés. Egy egyszerű borítékban 10-15 gramm anyag is feltűnés nélkül elfér, így az ilyen csomagokat postán keresztül is könnyedén eljuttathatják a fogyasztóknak. A kereskedők ezt ki is használják, ugyanis postán nem minden küldeményt ellenőriznek.

Hazánkban az utóbbi időben folyamatosan emelkedik a szerhasználók száma. Egyes kutatások szerint a legtöbbször a marihuanához nyúlnak a fogyasztók (a hazai anyaggal élők 50 százaléka választja ezt), míg a második helyen a különböző szintetikus anyagok állnak. Ezután a paletta már kiegyensúlyozottabb, nincsenek kiugró adatok.

Meglepő eredményeket mutatnak a különböző társadalmi státuszban élők szerhasználati szokásai is. A Nemzeti Drog Fókuszpont tanulmánya szerint legtöbbször az egyetemet végzettek használnak kábítószereket. Ez a szakember szerint egyáltalán nem azt jelenti, hogy ők drogosok lennének, csupán azt, hogy egy átlagos, 30 év körüli diplomás olyan életpályamodellbe kerül bele, amiben megszokott a feszültség ilyen jellegű levezetése. A diplomások általában alkalmi szerhasználóknak minősülnek, akiknek mindennapi munkájuk elvégzése során egyáltalán nincs szükségük kábítószerre.

Nem ennyire egyszerű a nyolc osztálynál kevesebbet elvégzettek helyzete, ebben a csoportban ugyanis egyáltalán nem lehet kimutatni a szerhasználat mértékét. Ezt Zacher nem is találja meglepőnek, hiszen ezeknek az embereknek a többsége funkcionális analfabéta. Ami azt jelenti, hogy ha egy szociológus elmerészkedik a VIII. kerületi Hős utcába egy rakás kérdőívvel, akkor valószínűsíthető, hogy nem fognak a kérdésekre válaszolni, hiszen egyszerűen nem tudják értelmezni azokat – fogalmazott a szakember.

Zacher Gábor szerint hazánkban is megjelent a szegénységi droghasználat. Az 50 ezer forint nettó jövedelem alatt élő családokban a gyerekek sűrűn nyúlnak droghoz. A fiatalok egy pszichoszociális gettóban szocializálódnak: amíg a családfő a kocsmában költi a pénzt, addig anyuka a televízió előtt szappanoperát néz, hogy elfelejtse a valóságot, azt, hogy milyen világban is kénytelen élni. Ez idő alatt a gyerekkel senki nem foglalkozik otthon, így a maga útját járva inkább belövi magát – vélekedik a kérdéssel kapcsolatban a szakember. Nem is alaptalanul, hiszen elmondása szerint sok esetben találkozott olyan gyerekkel, aki a kérdésre, hogy miért lőtte be magát azt felelte: végre jól éreztem magam. Ennek oka, hogy ezeknek a fiataloknak szinte egyáltalán nincs kitörési lehetőségük ebből a közegből, így inkább a tudatmódosító szereket választják megoldásul.

Esély a változásra
Ahogyan arról már beszámoltunk, hazánkban is komoly problémát jelent a megosztott tű-, és fecskendő-használat, amely az intravénás droghasználók között olyan fertőzésekhez vezet, mint a HIV és az Hepatitis C betegség. A kormányzat ezt a problémát az igazságszolgáltatás erejével igyekszik orvosolni, ami ellen már több civil szervezet is felszólalt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a megoldás nem a rendőrség kezében van - a szerhasználók előállítása nem csökkenti a drogfogyasztók számát, épp ellenkezőleg, arra készteti őket, hogy még veszélyesebb körülmények között injektáljanak, a fecskendőket pedig minél előbb dobálják el. A szervezet ezért egy Room for Change nevű programot indított, amelynek az a lényege, hogy olyan fogyasztói szobákat hozzanak létre, ahol a kábítószerfogyasztók steril eszközökkel, ellenőrzött körülmények között élhetnének káros szenvedélyüknek. A megoldást Zacher is az ilyen helyek üzemeltetésében látja, hiszen „az intravénás droghasználóknak az itt dolgozó szociális munkások jelentik az egyetlen kapcsolatot a való világgal, aki képes lehet a droghasználót rávenni arra is, hogy egy csoportterápia segítségével változtasson addigi létformáján."