Újabb gyanús öngyilkosság Kijevben

Megkérdőjelezhető és megkérdőjelezett öngyilkosságok, gyilkosságok történtek az idén Ukrajnában. Tegnap újabb, a Janukovics-rezsimhez közelálló üzletember vetett véget életének. Csakhogy ő már az ötödik a sorban, és politikai gyilkosságok is történtek.

Öngyilkos lett Ihor Szotulenko ukrán üzletember, akit a Janukovics-rezsim volt miniszterelnökéhez, Mikola Azarovhoz közel állóként tartottak számon – adta hírül tegnap az ukrán média. A rendőrség közlése szerint a férfi még szerdán reggel hét órakor ugrott ki kijevi lakásának ablakán és búcsúlevelet is hagyott hátra.

Nem is lenne semmi rendkívüli az esetben, ha a tavasszal nem söpört volna végig valóságos öngyilkossági hullám a volt rezsim emberei körében. Akkor két hét alatt négy ukrán "oroszbarát" politikus követett el öngyilkosságot. Azóta elült a „járvány”, Sztulenko öngyilkossága azonban újabb kérdőjeleket vet fel.

Szotulenko korábban az Ukrekszimbank felügyelő bizottságának elnöke, és az Oscsadbank felügyelő bizottsági tagja volt, tulajdonában állt egy autóimporttal foglalkozó cég is. Halála azáltal válik „érdekessé”, hogy az Unióval tervezett társulási- és szabadkereskedelmi egyezményt célzó tárgyalások leállítását bejelentő Mikola Azarov kormánya és a Janukovics -rendszer bukása után Oroszországba menekült, ahol állítólag a jelenlegi kijevi vezetés megbuktatására szervezkedik. Idén nyáron létrehozta az Ukrajna Megmentésének Bizottsága elnevezésű szervezetet.

A korábbi öngyilkosságok kapcsán is maradt a kérdőjel, a hivatalos verzió illetve az összeesküvés-elméletek. Olekszandr Peklusenko, Zaporizzsja megyei kormányzó halálát lőtt seb okozta. Sztanyiszlav Melnyik, szintén a Régiók pártja volt képviselője esetében felmerült az előre megfontolt szándékból elkövetett emberölés gyanúja is, a hatóságok nyomozást is indítottak ismeretlen tettes ellen. Az ő lakásában is volt egy búcsúlevél, amelyben „bocsánatot kért mindenkitől”, és a helyszínen a férfi vadászfegyverét is megtalálták. Azonban mindmáig nem tudni teljes bizonyossággal, ki sütötte azt el.

Mihajlo Csecsetov, a Régiók pártja frakciójának első-helyettese, akárcsak Szotulenko, 17. emeleti lakása ablakából ugrott ki. Őt halála előtt egy héttel a kijevi főügyészség hivatali visszaéléssel és okmányhamisítással gyanúsította meg.

Szerhij Valter, a dél-ukrajnai Melitopol volt polgármestere a hivatalos verzió szerint saját lakásában akasztotta fel magát. Ellene korrupció vádjával folyt eljárás.

Egy oroszbarát ukrán újságírót, Olesz Buzinát kijevi lakása előtt lőtték le. Egy nappal korábban ugyancsak az ukrán fővárosban gyilkolták meg Oleh Kalasnyikov ellenzéki, oroszbarát parlamenti képviselőt.

Az ukrán ellenzék még májusban a politikai gyilkosságokról készült jelentések nyilvánosságra hozatalát követelte Arszen Avakov belügyminisztertől. Kijev szerint a politikai gyilkosságok mögött az orosz titkosszolgálat áll. Az oroszok célja a provokáció, valamint az, hogy zavargásokat keltsenek az ukrán fővárosban és befeketítsék a kijevi hatalmat. De nem elhanyagolható azok tábora sem, akik szerint a gyilkosságok a szélsőjobboldali paramilitáris szervezethez, a Jobb szektorhoz köthetők.

Másrészt egy oroszországi ítélet borzolja a kedélyeket. Az európai lapok szerkesztőségeihez is eljuttatott jegyzékben tiltakozott Ukrajna külügyminisztériuma egy november 24-i, az orosz Legfelsőbb Bíróság által meghozott ítélete miatt, amelyben jóváhagyták Oleg Szencov és Oleksandr Kolcsenko ukrán állampolgárokkal szemben meghozott első és másodfokú ítéletet. Az ukrán külügy szerint az orosz bírósági eljárásban hamisított tények alapján döntöttek és ítélték 20 valamint 10 év, szigorított büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztésre a két ukrán állampolgárt. (Oleg Szencov filmrendezőt és Olekszandr Kolcsenko ukrán polgárjogi aktivistát azért tartóztatták le 2014 májusában, mert tiltakoztak a Krím orosz annektálása ellen. A filmrendező Szencov feltűnt a Majdanon is, részt vett a Janukovics elleni kijevi tüntetésekben. A vád szerint Kolcsenko terrorista csoportot hozott létre és mindkét ukrán férfi kapcsolatban állt a Jobb Szektorral. Az orosz ügyészség szerint Szencovék terrorcsoportja tavaly májusban két támadást is végrehajtott Szimferopolban: felgyújtotta a Krími Orosz Közösség nevű szervezet irodáit és fel akarta robbantani az ottani Lenin szobrot.)

A kijevi külügy szerint „Szencov és Kolcsenko ellen hozott, politikailag motivált ítéletek valamint más ukrán állampolgárok törvénytelen fogva tartása bizonyítékai az igazságszolgáltatás hiányának Oroszországban, a cinizmus soron következő bizonyítéka jelenlegi politikájában”. Ukrajna követeli Szencov, Kolcsenko, és más ukrán politikai elítéltek azonnali szabadon engedését, akiket „kitalált vádak alapján törvénytelenül tartanak fogva az Orosz Föderáció területén” és felszólítja a nemzetközi közösséget és a nemzetközi emberi jogi intézményeket tegyenek meg minden lehetséges jogi és politikai lépéseket Ukrajna állampolgárainak – az Orosz Föderációban fogva tartott politikai foglyok - szabadon engedése és hazahozataluk érdekében.

Az Európai Parlament különben 2015. szeptember 10-i állásfoglalásában, a másodfokú ítélet után már tiltakozott az orosz lépés miatt, kiemelve, hogy ukrán állampolgárságuk dacára orosz állampolgárként járt el velük szemben az orosz bíróság. Az EP kifogásolta azt is, hogy a két vádlott esetében felmerül annak a gyanúja, hogy súlyos bántalmazás alkalmazásával kényszerítették ki belőlük a tanúvallomást, s azt, hogy ügyüket eleve katonai bíróság tárgyalta, holott a terhükre rótt bűncselekmények esetében a polgári bíróságok rendelkeznek teljes körű illetékességgel.

Az európai törvényhozás elítélte és törvénytelennek minősítette az ítéletet, illetve bebörtönzésüket és felszólította az Oroszországot, hogy haladéktalanul engedje szabadon őket és gondoskodjék Ukrajnába történő biztonságos visszatérésükről.

Megúszhatja Jacenyuk a menesztést

December 11-e után meneszthetővé válik az ukrán miniszterelnök. A hatályos jogrend szerint választás után egy évig nem váltható le a kormány. Arszenyij Jacenyuknak és kormányának még néhány napja van a kegyelmi időszakból, miközben kora ősz óta az ukrán média szinte kész tényként kezeli a megkopott népszerűségű miniszterelnök menesztését. Az eredeti ötpárti koalícióból még augusztusban kiléptek Oleh Ljasko radikálisai, a Julija Timosenko vezette Batykivscsina (a párt amelyből maga Jacenyuk és az általa létrehozott Népi Front is kivált) valamint a lembergi polgármester parlamenti újonc formációja, a Szamopovics formálisan ugyan még a koalíció tagjai, de inkább ellenzékként viselkednek és többször meglebegtették már kilépésüket. A Népi Front és a Porosenko Blokk valamint az UDAR képviselőiből létrejött Szolidaritásnak a kicsik nélkül is meglenne a parlamenti többsége, ám az 5 százalékos küszöb alá került Jacenyuk-párt már a társak számára is kényelmetlen. Így nem véletlen, hogy az első, kormányváltást célzó indítvány egy Porosenko Blokkhoz tartozó képviselő részéről született meg. Kedden Oleg Barna képviselő tervezetet nyújtott be a Jacenyuk-kabinet leváltása céljából, annak ellenére, hogy Petro Porosenko államfő többször hangsúlyozta, hogy megbízik miniszterelnökében. Ahhoz, hogy az indítványt egyáltalán jegyzékbe vegye az ukrán törvényhozás, a Verhovna Rada, 150 támogatói aláírásra van szükség. Barna indítványát csütörtökig kilenc képviselő látta el kézjegyével. Az indítványozó azt is hangsúlyozta, hogy egyéni kezdeményezésről van szó, amelyről nem egyeztetett frakciójával.

A Batykivscsina nyilván nem rajong a soraiból kivált kormányfőért, de egyik képviselője, Szerhij Szoboljev újságíróknak nyilatkozva jelezte, hogy pártja nem hisz egy új parlamenti koalíció létrehozásában, mert az szerintük csak az Ellenzéki Blokk párt bevonásával képzelhető el. Aki erre vállalkozik, az gyakorlatilag öngyilkosságot követ el, szögezte le Timosenko pártjának képviselője. Az Ellenzéki Blokk Viktor Janukovics kormánypártja, a Régiók Pártja egykori politikusaiból állt össze, az egyetlen parlamenti formáció, amelyet a tavaly novemberi választások után nem hívtak meg a kormányba. Jacenyuk menesztése esetén azért lenne rájuk szükség, mert a Népi Front egyértelművé tette, hogy kilép a koalícióból, ha megbuktatják elnökét.