Spiegel: Putyin szárazföldi csapatokat vetett be Szíriában

A német hírmagazin szerint a moszkvai vezetés állításaival szemben valójában már orosz szárazföldi csapatok is harcolnak Szíriában, és veszteségeket is elszenvedtek.

A Der Spiegel szombati, digitális formátumban péntek este kiadott számában közölt beszámoló szerint nagyjából kétezer orosz katona harcol Szíriában Bassár el-Aszad elnök rendszerének stabilizálásáért a szíriai kormányerőkkel és különböző iráni és iraki milíciákkal együtt. 

Eddig két orosz katona esett el, egész pontosan a katonai hírszerzés (GRU) 22. számú különleges alakulatának - Specnaz brigádjának - két tagja. Az egység állomáshelye Rosztov térségében van, ott is temették el őket november 12-én - írta a Der Spiegel, megjegyezve, hogy az orosz sajtó nem adhatott hírt a temetésekről, mert Vlagyimir Putyin elnök egy májusi rendelete értelmében titkosak a békeidőbeli katonai veszteségekre vonatkozó adatok.

A Der Spiegel szerint egyebek között orosz katonák által közösségi oldalakon megosztott szelfikből és sok egyéb jelből lehet következtetni arra, hogy az orosz katonai jelenlét Szíria földjén nem korlátozódik a latakiai légi támaszpontra és a tartuszi haditengerészeti bázisra. Például a Sana hivatalos szíriai hírügynökség november 7-én közzétett a Homsz térségében zajló harcokról egy videofelvételt, amelyen látható több Msta-B típusú, orosz gyártmányú tarack, ilyen fegyvert pedig Oroszország soha nem szállított a szíriai hadseregnek.
A moszkvai vezetés állítása szerint Oroszország csak légicsapásokkal támogatja a damaszkuszi erőket. A légitámadások szeptember 30-án kezdődtek. Több nyugati és arab ország szövetsége már több mint egy éve támadja az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet állásait az arab országban, átütő siker nélkül.
Moszkva és az Egyesült Államok vezette nyugati szövetség között mély nézetkülönbségek vannak Bassár el-Aszad jövőjét és szíriai kormányhadseregnek a IÁ elleni harcban való részvételét illetően. Az egységes szövetség létrejöttét tovább nehezíti a Moszkva és Ankara között kialakult válság, amelyet az váltott ki, hogy a török légierő kedden a szíriai határ közelében lelőtt egy szíriai bevetésről visszatérő orosz vadászbombázót. Ankara szerint az Sz-24 megsértette a török légteret, Moszkva viszont ezt tagadja.

Szerző

Lezárt utak és fagyos hideg várja Európában a menekülőket

Publikálás dátuma
2015.11.27. 21:42
Fotó: Milos Bicanski/Getty Images
Csökkent a görög szigetekhez érkező menekültek száma - tudósít a Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai alapján az Euronews.. A novemberi átlag, azaz napi 4500 menekülő helyett vasárnap óta mindössze 200-an érkeznek 24 óra alatt. Ahogy az a közel harminc ember, aki Leszbosznál ért partot az egyre ridegebbre forduló időjárás közepette.

Nincs veszélyérzetük. Azt hiszik, hogy a hajó biztonságos, a tenger pedig nyugodt. Aztán, ha mégis kétségeik támadnak, akkor sincs már választási lehetőségük – mondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának norvégiai munkatársa.

Múlt héten több balkáni ország is lezárta az útvonalat a nem háborús övezetekből, azaz a nem Irakból, Szíriából és Afganisztánból érkező menekülők előtt. Akik előtt viszont szabad az út, azok folyamatosan érkeznek az osztrák-német határra, a hó és a hideg ellenére.

Németország év végéig egymillió menekültet tervez befogadni, a versenyfutás az idővel megkezdődött: a hatóságok napról napra improvizálnak, hogy hol is helyezzék el az újonnan érkezetteket. Napról napra újabb gimnáziumok válnak befogadóközponttá. Svédországban 190 ezer menedékkérelmet fogadnak idén, ebből 80 ezer az év utolsó két hónapjára maradt. A skandináv ország kormányfője a határellenőrzés és a kérelmek elbírálásának szigorítását jelentette be. 

Lengyelországban eközben a kormány bejelentette, nem állnak készen hétezer menekült befogadására, hiába fogadta el azt – az uniós kvótarendszer értelmében – az előző kabinet. A korábbi varsói vezetés az uniós belügyminiszterek szeptember végi ülésén támogatta a kötelező kvótarendszert, ami 120 ezer menekült szétosztását irányozta elő a tagállamok között.

Az Euronews tudósítását itt nézheti meg. 

Szerző

Eurostat: gyorsuló ütemben öregszik a lakosság

Publikálás dátuma
2015.11.27. 20:25
Fotó: Spencer Platt/Getty Images
Jelentősen öregedett az Európai Unió lakossága az utóbbi két évtizedben: a tagállamokban élők fele tavaly 42,2 évnél idősebb volt, míg húsz évvel ezelőtt még 36,2 év volt az úgynevezett medián életkor, amely az adott népességcsoportot két egyenlő részre osztja, vagyis a lakosság egyik fele fiatalabb, másik fele idősebb ennél a kornál.

A legfiatalabb Írország, míg a legidősebb Németország népessége. Magyarország nagyjából a középmezőnyben foglal helyet, a medián életkor kicsivel az uniós átlag alatt van - derült ki az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) a honlapján pénteken közzétett jelentésből.

Az Emberek az EU-ban: kik vagyunk és hogyan élünk? című dokumentum szerint a társadalom öregedése az összes tagállamban megfigyelhető jelenség az 1994-es és a 2014-es adatok összevetése alapján. Az utóbbi két évtizedben Litvánia "öregedett" a legtöbbet: 1994 óta majdnem 9 évvel, 42,4 évre nőtt a népességen belül a medián életkor. A balti államot Németország és Portugália követi az öregedés mértékét illetően, mindkettő 7,6 évvel lett "idősebb", előbbiben így 45,6, míg utóbbiban 43,1 év volt a medián életkor 2014-ben. A legkisebb változás Svédországban és Luxemburgban figyelhető meg, ahol csupán 2,5, illetve 2,6 évvel nőtt ez az érték, előbbiben 40,9, utóbbiban 39,2 évre. Magyarországon a lakosság fele 1994-ben 37,4 évnél, míg 2014-ben 41,3 évnél volt idősebb.

Az Eurostat jelentése rávilágít arra is, hogy az uniós háztartások közel harmada, 31,8 százaléka egyetlen személyből áll. Ez az arány három észak-európai országban, Dániában (45 százalék), Finnországban (40,8 százalék) és Svédországban (39,9 százalék), valamint Németországban (40,5 százalék) a legmagasabb, míg a legkisebb értéket Cipruson (20,8 százalék), Portugáliában (21,4 százalék), Írországban (22 százalék), Romániában (22,1 százalék) és Magyarországon (22,8 százalék) jegyezték fel.

Thinkstock

Thinkstock

A dokumentumból kiderül, hogy az EU-ban egyedül élők 41,8 százaléka 65 éves vagy idősebb, nyolc tagállamban - Horvátországban (61,9 százalék), Romániában (59,1 százalék), Portugáliában (58,5 százalék), Bulgáriában (57,4 százalék), Lettországban (52,8 százalék), Litvániában (52,4 százalék), Máltán (52,1 százalék) és Szlovákiában (50,8 százalék) - pedig az egyszemélyes háztartások több mint felére igaz ez. Magyarországon az egyedül élők 45,6 százaléka 65 éves vagy annál idősebb.

Az EU-ban az egyszemélyes háztartások többségét, 56,6 százalékát nők alkotják, ez fokozottan igaz Lettország (68,7 százalék), Magyarország (68,3 százalék), Szlovákia (66,8 százalék) és Lengyelország (66,4 százalék) esetében.

Az Eurostat statisztikája a család fogalmát tágan értelmezi: e kategóriába tartoznak a bármilyen nemi összetételű házaspárok - beleértve a bejegyzett élettársi viszonyt - gyermekkel vagy gyermek nélkül, továbbá a (nem bejegyzett) élettársak, ugyancsak gyermekkel vagy gyermek nélkül, valamint a gyermeket egyedül nevelő szülők. E családdefiníciót használva a családok 71,4 százaléka gyermekes vagy gyermek nélküli házaspárokból áll. Ez az arány Cipruson a legmagasabb (83,9 százalék), majd Görögország (82,2 százalék), Románia (80,2 százalék) és Málta (80,1 százalék) következik. Ez az arány az észtek (52,5 százalék) és a lettek (53,6 százalék) esetében a legalacsonyabb, Magyarországon pedig 65,3 százalék.

A dokumentum készítői megállapították azt is, hogy 2011-ben a családok 16 százaléka egyszülős volt. Itt túlnyomórészt - 83,7 százalékban - a gyermekét, illetve gyermekeit egyedül nevelő anyákról volt szó. Magyarországon a családok közel ötöde (19,8 százaléka) volt egyszülős a 2011-es adatok szerint, és ezek 86,6 százalékát egyedülálló anyák tették ki. Mindössze három olyan tagállam volt 2011-ben, ahol az egyszülős családok több mint 20 százaléka esetében nevelte az apa egyedül a gyereket vagy gyerekeket: Svédország (23,7 százalék), Románia (21,5 százalék) és Spanyolország (20,9 százalék).

Szerző