Nofertiti sírja - "Valami van a falak mögött"

Publikálás dátuma
2015.11.28. 14:20
FOTÓ: Gustavo Caballero/Getty Images
A legújabb radarvizsgálatok első eredményei szerint 90 százalék, hogy valami van Tutanhamon sírjának falai mögött - jelentette be szombaton Mamdúh ed-Damáti egyiptomi műemlékvédelmi miniszter Luxorban.

A két napja kezdődött radarvizsgálatok első eredményeiről tartott sajtótájékoztatón jelen volt Nicholas Reeves brit régész is, akinek elmélete szerint a gyermekfáraó sírjának falai mögött rejtett kamrák húzódnak, amelyek a szépségéről és nagy hatalmáról ismert óegyiptomi királynő, Nofertiti földi maradványait őrzik. Damáti ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mostani eredmények további elemzésekre szorulnak, amelyeket Japánban hajtanak végre, és amelyek előreláthatóan egy hónapig is eltarthatnak. A hónap elején már végeztek infravörös hőkamerás vizsgálatokat a Királyok völgyében található sír északi falán, s ezek előzetes eredményei hőmérsékleti különbségeket mutattak ki, ami rejtett kamrák létezését jelezheti. 

Nofertiti Ehnaton fáraónak, a XVIII. dinasztia tizedik uralkodójának a főfelesége volt. Sírjának holléte az egyiptológia mindmáig talán legnagyobb megoldatlan rejtélye. Tudósok egy része feltételezi, hogy a férje által alapított fővárosban, Amarnában helyezték nyugalomra, míg mások úgy vélik, holtteste egyike annak a két múmiának, amelyeket korábban a Királyok völgyében találtak. Nofertiti Berlinben lévő híres mészkőmellszobrát 1912-ben Amarnában találták meg. A királynéról DNS-vizsgálatok eredménye alapján egyes tudósok feltételezik, hogy ő volt Tutanhamon anyja. 

Több egyiptomi régész ugyan kétli, hogy a Reeves által szorgalmazott projekt Nofertiti sírjának felfedezésével zárul, azt sokan valószínűsítik, hogy a falak mögött titkos kamrákra fognak lelni. Tutanhamon Kr.e. 1323 körül halt meg. Érintetlen sírját pompás arany halotti maszkjával a Királyok völgyében fedezte fel és tárta fel Howard Carter brit egyiptológus 1922-ben.

Szerző

Klímakonferencia - Védd a Földet, ne egyél húst!

Publikálás dátuma
2015.11.26. 19:15
Fotó: ChinaFotoPress/Getty Images
A húsfogyasztás visszaszorítása jelentős szerepet játszhat a klímaváltozás megfékezésében - derült ki egy új tanulmányból. A november végén kezdődő párizsi klíma csúcstalálkozóhoz időzített jelentés a hústermékek tömeggyártásához való nemzetközi hozzáállást vizsgálta és azt, hogy az emberek hajlandóak lennének-e kevesebb húst enni annak tudatában, hogy ezzel segítik az éghajlatváltozás elleni harcot.

A Glasgow-i Egyetem kutatói Kínában, Brazíliában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában végzett fókuszcsoportos interjúk alapján arra a megállapításra jutottak, hogy az emberek készen állnak a húsfogyasztásukat érintő radikális változtatásokra, amennyiben kormányaik egyértelmű útmutatással szolgálnak számukra. A Változó éghajlat, változó étrendek: módok a húsfogyasztás csökkentésére (Changing Climate, Changing Diets: Pathways to Lower Meat Consumption) című tanulmány szerint az egészséges szintű húsfogyasztásra való áttérésnek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy az emberiség 2 Celsius-fok alatt tudja tartani a század végéig a globális átlaghőmérséklet emelkedését, ami az ENSZ Párizsban rendezendő 21. klímakonferenciájának (COP21) elsődleges célja.

A tanulmány szerint a Földön élő több milliárd csirke, disznó és szarvasmarha üvegházhatású gáztermelésben játszott szerepe nagyobb, mint a közlekedésből, beleértve a repülőket is, származó kibocsátás egésze - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A kutatók szerint a haszonállat szektor már most a globális üvegházhatású gázkibocsátás 15 százalékáért felelős, és hacsak nem sikerül visszaszorítani a hús iránti kereslet növekedését, akkor az ágazat emissziója olyan szintre fog növekedni, ahol már elkerülhetetlen lesz a pusztító éghajlatváltozás. Az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai kutatóműhely, a Királyi Külügyi Intézet - közkeletű nevén a Chatham House - közreműködésével készült tanulmány szerint globálisan nézve az egészséges étrendre való átállással a szükséges kibocsátás-csökkentés több mint negyedét lehetne teljesíteni 2050-re.

"A kormányok félnek beleavatkozni életmódbeli kérdésekbe, tartva a lehetséges kellemetlen következményektől" - mondta Catherine Happer, a jelentés egyik készítője. Hozzátette: "a tanulmányunk számára készített kutatás azonban azt mutatja, hogy az emberek nincsenek tisztában ezzel; és amikor kommunikálják feléjük a húsfogyasztás kibocsátásban játszott szerepét, akkor megfogalmazódik bennük az igény a szükséges lépések megtételére, amit elsőslegesen a kormányuktól várnak".

"Még a hús árának emelését célzó népszerűtlen intézkedésekkel, mint például a szénadó bevezetésével szembeni ellenérzés is csökkenne, amennyiben a lakosság megérti az okokat" - magyarázta a szakember.

Szerző

A klímaváltozás első bizonyítékait dokumentálták a kutatók

Publikálás dátuma
2015.11.26. 18:06
Illusztráció/Thinkstock
Az 1980-as években a Földön példanélküli globális klímaváltozás ment végbe, amelyet ember által előidézett felmelegedés és egy vulkánkitörés okozott - írták brit és svájci kutatók tanulmányukban, amelyben a globális felmelegedést előidéző és kísérő jelenségek hosszú sorát dokumentálták.

A szakemberek szerint a Föld biofizikiai rendszereiben - a légkör felsőbb rétegeitől az óceánok mélyéig, az Északi-sarktól a Déli-sarkig - bekövetkezett hatalmas léptékű változás, vagy "rendszerváltás" 1987 körül összpontosult és az El Chicón mexikói vulkán öt évvel korábbi kitörése idézte elő.

A klímaváltozást olyan jelenségek kísérték, mint a Balti-tengerbe ömlő folyók vízmennyiségének 60 százalékos növekedése vagy az Egyesült Államok nyugati részén tomboló erdőtüzek időtartamának 400 százalékos növekedése. A szakemberek véleménye szerint a klímaváltozás nem egy fokozatos folyamat, hanem hirtelen növekedések okozta egyetlen változás, és az elmúlt ezer évben bekövetkezett klímaváltozások között az 1980-as évekbeli a legnagyobb mértékű.

"Munkánk ellentmond annak a felfogásnak, amely szerint nagy vulkanikus kitörések csupán a Föld lehűlését idézik elő. A rendszerváltás esetében úgy tűnik, hogy a globális felmelegedés elérte azt a pontot, amikor a vulkánkitörések okozta lehűlés nagyon rövid idő alatt a hőmérséklet gyors emelkedésébe fordult át. A változás gyorsasága jelentős hatással volt sok biológiai, fizikai és kémiai rendszerre világszerte, de különösen nyilvánvaló volt az északi hőmérsékleti térségekben és az Északi-sark körzetében" - idézte Philip c. Reidet a Plymouthi Egyetem professzorát, a Global Change Biology folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét a phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Mintegy 6500 meteorológiai állomás adatait felhasználva, klímamodelleket elemezve, számtalan tudóssal konzultálva és tanulmányaikra alapozva a szakemberek bizonyítékokat tártak fel olyan nagy mértékű változásokról, mint az óceánok hőmérséklete, savasodása, a folyóvizek PH-értékének megváltozása, a madarak és növények viselkedésében bekövetkezet változások, a jég- és a hómennyiség változása a sarkvidékeken, a szélirányok megváltozása.

Kimutatták, hogy a rendszerváltás 1984-ben Dél-Amerikában kezdődött és Nyugatról Keletre terjedt, 1985-ben elérte Észak-Amerikát, 1986-ban az Atlanti-óceán északi térségét, 1987-ben Európát és 1988-ban Ázsiát. Ezek az időpontok egybeesnek olyan jelentős változásokkal, mint például cseresznyefák korábbi virágzása világszerte vagy a kétéltűek kihalásának első jelentős bizonyítékai.

Szerző