Rendkívül magas a terrorveszély Nagy-Britanniában

A brit védelmi miniszter szerint rendkívül magas a terrorfenyegetettség Nagy-Britanniában, és könnyen elképzelhető a párizsi merényletsorozathoz hasonló terrorcselekmény Londonban is.

inműsorának adott, jórészt azonos tartalmú interjúkban kijelentette: "igen nagy a valószínűsége" egy merénykísérletnek Nagy-Britanniában is, ezért erre a fenyegetettségre a kormánynak válaszolnia kell.
A brit kormány ezekben a napokban igyekszik rávenni a meglehetősen vonakodó parlamentet annak jóváhagyására, hogy a brit királyi légierő (RAF) bekapcsolódhasson az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai elleni légi hadműveletekbe. Fallon ezzel összefüggésben nyilatkozott vasárnap.
Megerősítette azt a korábban már elhangzott értesülést, hogy a brit biztonsági szolgálatok az elmúlt egy évben hét olyan nagy-britanniai terrortámadási kísérletet hiúsítottak meg, amelyek közvetlenül az Iszlám Államhoz kötődtek. Hozzátette: ennek részleteibe nem mehet bele, de "az Iszlám Állam jelentette fenyegetés ugyanolyan erőteljes Nagy-Britanniában, mint amennyire reális volt Párizsban (...) ugyanez megtörténhet Londonban, Manchesterben, Glasgowban is".

Fallon szerint az Iszlám Állam nem támaszt követeléseket, nem ejt túszokat, egyetlen célja az automata fegyverekkel végrehajtott mészárlás. "Ez egy halálszekta, és ennek megfelelően kell bánni vele" - tette hozzá. A brit védelmi miniszter szerint a háborúnak vannak kockázatai, de ennél nagyobb a kockázata annak, ha az Iszlám Államot hagyják büntetlenül tevékenykedni.  Fallon szerint a dzsihadista szervezet egyre nagyobb globális veszélyt jelent; ezt mutatja, hogy tavaly 15, az idén eddig már 150 olyan merénylet történt világszerte, amely az Iszlám Államhoz köthető.

Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben várható-e szavazás a londoni alsóházban az RAF szíriai hadműveleteinek engedélyezéséről, a brit védelmi miniszter a BBC-interjúban kitérően azt mondta: még folytatni kell a képviselők meggyőzését, hogy meglegyen a konszenzusos többség. Hozzátette: egy esetleges elutasító döntés súlyosan károsítaná Nagy-Britannia nemzetközi tekintélyét.

Az RAF részt vesz az Iszlám Állam iraki állásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament eddig nem adta hozzájárulását. A brit kormány 2013-ban már beterjesztett az alsóház elé egy olyan indítványt, amelyben kérte, hogy a légierő részt vehessen szíriai hadműveletekben. London akkor Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ellen akarta bevetni az RAF harci gépeit, miután olyan értesülésekhez jutott, hogy a szíriai kormányerők vegyi fegyvereket vetettek be a felkelők ellen.

A kormány azonban annak idején váratlan és kínos vereséget szenvedett az RAF szíriai bevetéséről tartott parlamenti szavazáson, és a Downing Street hivatalos álláspontja azóta az, hogy csak akkor terjeszt ismét az alsóház elé ilyen indítványt, ha biztos abban, hogy elérhető a konszenzusos - tehát az ellenzék zöme által is támogatott - jóváhagyás. Az ügyben a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt soraiban is komoly belső feszültség alakult ki, mivel Jeremy Corbyn, a párt vezetője ellenzi, ugyanakkor az alsóházi Labour-frakcióból, sőt az árnyékkormány tagjai közül is

Szerző

Átvennének Törökországtól 400 ezer menekültet

Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére külön tanácskozást tartanak vasárnap Brüsszelben az EU-Törökország csúcstalálkozó előtt mindazon országok képviselői, amelyek hajlandóak egy menekültkontingens átvételére Törökországtól, az elképzelések szerint mintegy 400 ezer menekült befogadásáról lehet szó - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap.

A hetilap szerint a találkozót a német kancellár és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szervezte meg. A 14 órakor kezdődő megbeszélésen Németország mellett Ausztria, a Benelux-államok, Svédország, Finnország és Görögország képviselői vesznek részt. Franciaország is csatlakozott a kezdeményezéshez, de Francois Hollande francia elnök csak 16 órára, az EU-Törökország kezdetére ér Brüsszelbe.

A terv szerint ezek az uniós tagországok befogadnak egy előre meghatározott létszámú menekültcsoportot Törökországtól, ha az ankarai vezetés leállítja a menekülteknek az Európai Unióba irányuló tömeges, illegális bevándorlását.  A vasárnap délutáni találkozón ennek a csoportnak - menekültkontingensnek - a nagyságáról és elosztásáról lesz szó. Az eddigi megbeszéléseken egy 400 ezer fős nagyságrendű kontingensről volt szó. Ez nagyjából az egyharmada a balkáni migrációs útvonalon az idén az Európai Unióba érkező menedékkérők számának.

A kontingens legnagyobb részét Németország fogadná be, de vannak arra utaló jelek, hogy Franciaország is számottevő részt vállalhat. Erről Angela Merkel szerdán Párizsban egyeztetett a francia államfővel. Feltehetően abban állapodtak meg, hogy Franciaország részt vesz a migrációs válság kontingensen alapuló kezelésében, Németország pedig az eddiginél nagyobb erővel vesz részt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemben - írta a FAS.

Ugyanakkor konkrét számokat valószínűleg egyelőre nem neveznek meg nyilvánosan, tekintettel egyebek között a közelgő franciaországi regionális választásokra. Inkább az várható, hogy felkérik Jean-Claude Junckert, hogy dolgozzon ki egy javaslatot a kontingens elosztására a következő, december közepén tartandó uniós csúcsra. Ezután pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) kezdhet tárgyalást Törökországgal a kontingens összeállításáról.

Szerző

Ezrek tüntettek a szíriai légicsapások ellen

Több ezren tüntettek szombaton Londonban a szíriai brit légicsapások megindításának terve ellen. A békés megmozduláson mintegy négyezren vettek részt, bár a szervezők legalább nyolcezer tüntetőre számítottak. David Cameron brit miniszterelnök várhatóan jövő héten újra szavazásra teszi fel a kérdést az alsóházban. 

Több ezren tüntettek szombaton Londonban a szíriai brit légicsapások megindításának terve ellen. A békés megmozduláson mintegy négyezren vettek részt, bár a szervezők legalább nyolcezer tüntetőre számítottak. David Cameron brit miniszterelnök várhatóan jövő héten újra szavazásra teszi fel a kérdést az alsóházban. A tiltakozást a még 2001-ben létrehozott háborúellenes csoport, a „Stop the War Coalition” szervezte. A tory kormányfő csütörtökön nagy beszédben győzködte a honatyákat, hogy London nem maradhat ki az Iszlám Állammal szemben fellépő nemzetközi koalícióból.

A konzervatívok arra számítanak, hogy az ellenzéki Munkáspárt képviselőinek egy részét is maguk mellé tudják állítani. Jeremy Corbyn, a Labour új vezetője azonban levélben közölte pártja képviselőivel, hogy nem tudja támogatni a szíriai brit katonai fellépést, igaz, a Labour belső megosztottságára utal, hogy a munkáspárti árnyékkormányból a levél nyomán többen lemondással fenyegetőztek.

A Downing Street 10-nél, vagyis a miniszterelnöki rezidenciánál tartott szombati tiltakozó megmozdulás szónokai között volt Diane Abbott, a Labour egyik árnyékminisztere is, aki Corbyn szövetségesének számít a munkáspárti frakcióban. Abbott a The Guardian beszámolója szerint hangsúlyozta: a bombázás nem teszi biztonságosabbá Szíriát, ahogyan az iraki légicsapások sem erősítették a biztonságot Irakban.

Szerző