Brüsszeli csúcs - Orbán diadalmas

Publikálás dátuma
2015.11.29 16:31
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Fizetni hajlandóak vagyunk, de kényszerbetelepítést nem fogadunk el - ezt Orbán Viktor miniszterelnök szögezte le az Európai Unió és Törökország vezetőinek vasárnap Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozója előtt, majd a tanácskozás után elújságolta: világos garanciát kaptunk, hogy nem kell elfogadnunk kötelező betelepítésként a Törökországból áthozott migránsokat. A rendkívüli csúcstalálkozón az állam- és kormányfők szándéka szerint elfogadják a menekültválság megoldásáról szóló, október óta készülő közös akciótervet, amely Ankara európai integrációját is felgyorsíthatja.

Világos garanciát ad Magyarország számára az eu-török csúcstalálkozón született megállapodás - ezt mondta Orbán Viktor Brüsszelben. A miniszterelnök közölte: 3 milliárd eurós támogatást kap Törökország az Európai Uniótól, ebből Magyarországra 18 millió euró jut két év alatt. Orbán Viktor azt is mondta: lát rá némi esélyt, hogy ezúttal jó megállapodás született. A magyar szempontokat sikerült érvényesíteni - nyilatkozta elégedetten a kormányfő. Az elfogadott szöveg nem tér ki arra, hogy a "migránsok" áttelepítését milyen számban és milyen módszerrel képzelik el, de erre egyértelmű szándék mutatkozott a jelenlévő vezetők között - közölte a miniszterelnök, aki a Magyarországra háruló 18 milliós hozzájárulást méltányosnak nevezte.

Orbán Viktor még a találkozó megkezdése előtt hangsúlyozta, hogy az elfogadásra váró akciótervet Magyarország támogatni fogja, és reményét fejezte ki, hogy az eredményes lesz, és könnyíteni fogja az unióra és Magyarországra nehezedő migrációs nyomást.

 Brüsszelben, az EU-török csúcstalálkozó előtt a visegrádi országok vezetői -  Orbán Viktor magyar-, Robert Fico szlovák-,  Bohuslav Sobotka cseh-,  és Beata Szydlo lengyel kormányfő külön egyeztetést tartottak. 

Kevesebb EU-pénzt kapjon, aki nem működik együtt a menekültválságban
Erről Werner Faymann osztrák kancellár beszélt a Kurier című osztrák napilap vasárnapi számában megjelent interjújában. A politikus kiemelte:  Ausztria nettó befizetőként hozzájárul, hogy más országokban emelkedjen az életszínvonal, most azonban azt kérjük, hogy ne hagyjanak minket magunkra a menekültkérdésben. A kancellár javaslata szerint azok az országok, amelyek a menekülthelyzet megoldásában nem együttműködők, kevesebb uniós pénzből részesülnének. Nem fogjuk nézni, ahogyan kibújnak a kérdés rendezése alól - jelentette ki a szociáldemokrata vezető.Az interjúban Werner Faymann arról is beszélt: uniós elvárás, hogy Törökország teljes körűen betartsa a harmadik országok állampolgárainak visszafogadásáról szóló egyezményt. 

"Maximális határbiztonságot" várnak Törökországtól - erről már Jean-Claude Juncker, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek, az Európai Bizottságnak az elnöke beszélt szintén érkezési nyilatkozatában. Meglátása szerint az unió tagállamai egyetértenek abban, hogy a bevándorlást a legális módszerekre kell korlátozni. 

Ha nem sikerül rövid időn belül biztosítani a külső határokat, veszélybe kerül a szabad mozgást biztosító schengeni övezet - ezt Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke mondta. Szerinte erős határellenőrzés nélkül Schengen szétesik. A törökökkel való megállapodás önmagában nem elégséges a migrációs válság kezeléséhez, ám Törökország a kulcsszereplők egyike. A csúcstalálkozón új lendületet kap az EU-török közeledés, ami nem csak a migrációs válság megoldását segíti, hanem azt is, hogy Törökország közelebb kerüljön Európához - emelte ki Tusk.

Angela Merkel gyümölcsöző tárgyalást vár Törökországgal, és bízik abban, hogy az EU együtt tud majd működni Törökországgal. A kancellár szerint Németország elkötelezett a legális migráció mellett, az illegális migrációt megszüntető akcióterv pedig sikerülni fog. Merkel megállapodást remél abban is, hogy Törökország emberhez méltó körülményeket biztosít az Európából visszaküldött menekülteknek. Mindennek ellentétele lehet a vízumliberalizáció. 

Merkel külön kis-tanácskozást tartott

Az EU-török csúcs előtt egyébként megelőző tanácskozást tartottak azon országok képviselői, amelyek hajlandóak menekültkontingens átvételére Törökországtól. A külön minicsúcs Ausztria, Svédország, Finnország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Görögország részvételével zajlott Francois Hollande francia elnök időegyeztetési problémák miatt nem vett részt a találkozón, de a fenti államokkal együtt, hajlandó arra, hogy nagyobb számban fogadjon be menekülteket.

A rendkívüli csúcs valamivel vasárnap 16 óra után kezdődött meg.  A találkozót megelőző remények arról szóltak: ez mérföldkő lehet az unió külső határainak védelme, valamint a török EU-csatlakozási tárgyalások felélesztése szempontjából. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat. Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki. Az összeggel kapcsolatban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják.

A brüsszeli bizottság számításai szerint Magyarországnak - ahogy Orbán Viktor is jelezte - 18 millió euróval kellene részt vennie az uniós kötelezettségvállalásban. Az elképzelések szerint az EU-török megállapodás leghamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe. A kölcsönös közeledést erősíti az az elképzelés is, hogy a jövőben évente kétszer tartanának EU-török csúcstalálkozót.

 Ankara az unióhoz való csatlakozási folyamat felgyorsulását várja

Partner kíván lenni Törökország a migrációs válság megoldásában, és abban bízik, hogy a vasárnapi EU-török csúcstalálkozóval felgyorsulhat az unióhoz való csatlakozás folyamata - ezt a török kormányfő közölte a megbeszélésen, annak nyilvánosan közvetített szakaszában. Az unió vezetői ugyanakkor világossá tették, hogy az erős határvédelem mellett a médiaszabadság és az emberi jogok kibővítését várják Ankarától. Ahmet Davutoglu történelmi találkozásnak, "új időszámítás kezdetének" nevezte az EU 28 tagállamának vezetőivel való találkozást. Hangsúlyozta, hogy bár a migránsok nagy számban Törökországon keresztül lépik át az unió határát, országa 2,2 millió menedékkérőt lát el táboraiban, a szíriai háború három és fél évvel ezelőtti kezdete óta.

Szerző
Frissítve: 2015.11.29 21:24

Bécsben tartottak házkutatást az új-zélandi terrortámadás ügyében

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:13
Brenton Tarrant a bíróságon.
Fotó: AFP
Egy 30 éves osztrák szélsőjobboldali férfi elismerte, hogy néhány hónapja jelentős adományt kapott a christchurchi mecsetben 50 embert meggyilkoló ausztrál merénylőtől.
Házkutatást tartottak a christchurchi mecsetekben elkövetett merénylettel kapcsolatban egy osztrák szélsőjobboldali férfi bécsi lakásában – írja a 24.hu az osztrák ügyészség keddi bejelentése nyomán. A 30 éves Martin Sellnernél, az Osztrák Identitárius Mozgalom (IBÖ) társalapítójánál „terrorszervezethez tartozás” gyanúja ügyében vizsgálódtak. Az aktivista beismerte, hogy néhány hónapja 1500 eurós (474 ezer forint) adományt kapott Brenton Tarranttől, a március 15-én az új-zélandi Christchurch két mecsetében 50 hívőt meggyilkoló ausztrál férfitól. Egy most közzétett videóban Martin Sellner ennek ellenére az állította, hogy „semmilyen kapcsolatban” sem állt Tarranttel, csak annyit ismert el, hogy rövid köszönő emailt küldött neki. Sebastian Kurz kancellár kedden szorgalmazta, hogy
„a christchurchi merényletek felelőse és az osztrák identitáriusok közötti mindenféle kapcsolatot maradéktalanul és minden elnézés nélkül tárjanak fel”.
A belügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy közép-európai és balkáni körútja során Tarrant Ausztriában is járt. Sajtóértesülések szerint valószínűleg november 26-án érkezett Bécsbe, és állítólag Karintiába, Salzburgba és Innsbruckba is elutazott.

A házkutatás során lefoglalták Martin Sellner számítógépét és telefonját is. Az aktivista ellen, akit kitiltottak Nagy-Britanniából, tavaly az IBÖ tizenhat másik tagjával együtt eljárás folyt „bűnszervezet létrehozása” és „fajgyűlölő ideológia terjesztése” miatt, de júliusban felmentették.

Az Új selyemút nem lehet egyirányú utca

Publikálás dátuma
2019.03.26 18:58

Fotó: AFP/ LUDOVIC MARIN
Európában is félnek a kínai befolyás növekedésétől, de mikor nemzeti érdekekre terelődik a szó, mindenki saját pecsenyéjét sütögeti.
„Az együttműködés határozza meg a kínai-európai kapcsolatokat, és ha vannak is nézeteltérések és versengés, ez egy jótékony versengés” - udvariaskodott Hszi Csin-ping kínai elnök Párizsban, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt európai útja záróakkordjaként. Úgy tűnik, mostanában mégis a versengésből jutott több, az európai hármas ugyanis igyekezett egységet mutatni a távol-keleti óriással szemben. Kezdik most már Európában is megelégelni, hogy miközben az 1,4 milliárd lakosú Kína csak résnyire nyitja ki piacának kapuit, addig kontinensünkre csak úgy öntik a távol-keleti árut. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az Európai Unió kereskedelmi mérlege Kínával szemben évek óta masszívan negatív: 2017-es adatok szerint 374,8 milliárd eurós importra csupán 198,2 milliárd euró export jutott. Hasonló az arány egyébként Magyarországon is, a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2018-ban 631 milliárd forint kivitelhez 1715,8 milliárd forint behozatal társult. Ráadásul Peking a közép-kelet-európai államokkal közösen életre hívott úgynevezett 16+1 kezdeményezéssel, valamint az Egy övezet egy út kereskedelem – és infrastruktúra-fejlesztési programmal még növelné is amúgy sem elhanyagolható befolyását.
„Vannak nézeteltérések, egyikünk sem naiv. De mi is tiszteljük Kínát, és természetesen azt várjuk el nagy partnereinktől, hogy ők is tiszteletben tartsák az Európai Uniós egységét, ahogy az általa képviselt értékeket is”
- fogalmazott virágnyelven a francia elnök.
A német kancellár Junckerrel egyetértésben ennél konkrétabban már azt hangsúlyozta, hogy ugyan Európa szeretne részt vállalni a kínai kezdeményezésben, de a kereskedelemnek a viszonosságon kell alapulnia. Az Új selyemút nem lehet egyirányú utca. A kérdés az, hogy a konfliktust Donald Trump amerikai elnök „asztalborogatós” stílusában egy kereskedelmi háborúval, vagy inkább párbeszéddel próbálják rendezni. A keddi négyoldalú megbeszélés derűlátó hangneme és az április kilencedikére tervezett Európai Unió – Kína csúcs arra utal, hogy a második forgatókönyv valósul meg. A békülékenység jele lehet az is, hogy kedden kiderült, az Európai Bizottság nem kezdeményezte a kínai Huawei kizárását az európai ötödik generációs távközlési hálózatok (5G) kiépítéséből, amely kapcsán korábban biztonsági aggályok merültek fel. Csakhogy a francia elnök bármennyire szeretné is, azért az Európai Unió sem teljesen egységes a kérdésben. Mikor a nemzeti érdekek előkerülnek, mindenki a maga pecsenyéjét sütögeti. 
„Ha némely ország úgy gondolja, hogy jó üzleteket köt a kínaiakkal, egy napon arra ébred, hogy többé már nem független”
- figyelmeztetett a kínai elnök látogatósának margóján Heiko Maas német külügyminiszter.
Miközben a közép-kelet-európai államokra a lassan egyébként kifulladó 16+1 kezdeményezés miatt rásütötték, hogy trójai falóként beengedik a kínaiakat, most Olaszország is csatlakozott az Új selyemút kezdeményezéshez. Sőt, Párizsban sem mondtak nemet a zsíros kínai üzletekre. Hszi Csin-ping mostani franciaországi látogatása során becslések szerint körülbelül 40 milliárd eurónyi üzletre került aláírás, az Airbus például 300 repülőgépet ad el Kínának. Ilyenkor háttérbe szorulnak az emberi jogi aggályok is. Egyik európai vezető sem érezte fontosnak, hogy felemlegesse az átnevelőtáborokba zárt muszlim ujgur kisebbség ügyét, és hiába kért segítséget Meng Hung-vej felesége is, akinek férje, az Interpol korábbi igazgatója nyomtalanul eltűnt, miután hónapokkal ezelőtt Kínában korrupciós vádakkal letartóztatták.