Brüsszeli csúcs - Orbán diadalmas

Publikálás dátuma
2015.11.29 16:31
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Fotó: /
Fizetni hajlandóak vagyunk, de kényszerbetelepítést nem fogadunk el - ezt Orbán Viktor miniszterelnök szögezte le az Európai Unió és Törökország vezetőinek vasárnap Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozója előtt, majd a tanácskozás után elújságolta: világos garanciát kaptunk, hogy nem kell elfogadnunk kötelező betelepítésként a Törökországból áthozott migránsokat. A rendkívüli csúcstalálkozón az állam- és kormányfők szándéka szerint elfogadják a menekültválság megoldásáról szóló, október óta készülő közös akciótervet, amely Ankara európai integrációját is felgyorsíthatja.

Világos garanciát ad Magyarország számára az eu-török csúcstalálkozón született megállapodás - ezt mondta Orbán Viktor Brüsszelben. A miniszterelnök közölte: 3 milliárd eurós támogatást kap Törökország az Európai Uniótól, ebből Magyarországra 18 millió euró jut két év alatt. Orbán Viktor azt is mondta: lát rá némi esélyt, hogy ezúttal jó megállapodás született. A magyar szempontokat sikerült érvényesíteni - nyilatkozta elégedetten a kormányfő. Az elfogadott szöveg nem tér ki arra, hogy a "migránsok" áttelepítését milyen számban és milyen módszerrel képzelik el, de erre egyértelmű szándék mutatkozott a jelenlévő vezetők között - közölte a miniszterelnök, aki a Magyarországra háruló 18 milliós hozzájárulást méltányosnak nevezte.

Orbán Viktor még a találkozó megkezdése előtt hangsúlyozta, hogy az elfogadásra váró akciótervet Magyarország támogatni fogja, és reményét fejezte ki, hogy az eredményes lesz, és könnyíteni fogja az unióra és Magyarországra nehezedő migrációs nyomást.

 Brüsszelben, az EU-török csúcstalálkozó előtt a visegrádi országok vezetői -  Orbán Viktor magyar-, Robert Fico szlovák-,  Bohuslav Sobotka cseh-,  és Beata Szydlo lengyel kormányfő külön egyeztetést tartottak. 

Kevesebb EU-pénzt kapjon, aki nem működik együtt a menekültválságban
Erről Werner Faymann osztrák kancellár beszélt a Kurier című osztrák napilap vasárnapi számában megjelent interjújában. A politikus kiemelte:  Ausztria nettó befizetőként hozzájárul, hogy más országokban emelkedjen az életszínvonal, most azonban azt kérjük, hogy ne hagyjanak minket magunkra a menekültkérdésben. A kancellár javaslata szerint azok az országok, amelyek a menekülthelyzet megoldásában nem együttműködők, kevesebb uniós pénzből részesülnének. Nem fogjuk nézni, ahogyan kibújnak a kérdés rendezése alól - jelentette ki a szociáldemokrata vezető.Az interjúban Werner Faymann arról is beszélt: uniós elvárás, hogy Törökország teljes körűen betartsa a harmadik országok állampolgárainak visszafogadásáról szóló egyezményt. 

"Maximális határbiztonságot" várnak Törökországtól - erről már Jean-Claude Juncker, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek, az Európai Bizottságnak az elnöke beszélt szintén érkezési nyilatkozatában. Meglátása szerint az unió tagállamai egyetértenek abban, hogy a bevándorlást a legális módszerekre kell korlátozni. 

Ha nem sikerül rövid időn belül biztosítani a külső határokat, veszélybe kerül a szabad mozgást biztosító schengeni övezet - ezt Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke mondta. Szerinte erős határellenőrzés nélkül Schengen szétesik. A törökökkel való megállapodás önmagában nem elégséges a migrációs válság kezeléséhez, ám Törökország a kulcsszereplők egyike. A csúcstalálkozón új lendületet kap az EU-török közeledés, ami nem csak a migrációs válság megoldását segíti, hanem azt is, hogy Törökország közelebb kerüljön Európához - emelte ki Tusk.

Angela Merkel gyümölcsöző tárgyalást vár Törökországgal, és bízik abban, hogy az EU együtt tud majd működni Törökországgal. A kancellár szerint Németország elkötelezett a legális migráció mellett, az illegális migrációt megszüntető akcióterv pedig sikerülni fog. Merkel megállapodást remél abban is, hogy Törökország emberhez méltó körülményeket biztosít az Európából visszaküldött menekülteknek. Mindennek ellentétele lehet a vízumliberalizáció. 

Merkel külön kis-tanácskozást tartott

Az EU-török csúcs előtt egyébként megelőző tanácskozást tartottak azon országok képviselői, amelyek hajlandóak menekültkontingens átvételére Törökországtól. A külön minicsúcs Ausztria, Svédország, Finnország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Görögország részvételével zajlott Francois Hollande francia elnök időegyeztetési problémák miatt nem vett részt a találkozón, de a fenti államokkal együtt, hajlandó arra, hogy nagyobb számban fogadjon be menekülteket.

A rendkívüli csúcs valamivel vasárnap 16 óra után kezdődött meg.  A találkozót megelőző remények arról szóltak: ez mérföldkő lehet az unió külső határainak védelme, valamint a török EU-csatlakozási tárgyalások felélesztése szempontjából. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat. Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki. Az összeggel kapcsolatban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják.

A brüsszeli bizottság számításai szerint Magyarországnak - ahogy Orbán Viktor is jelezte - 18 millió euróval kellene részt vennie az uniós kötelezettségvállalásban. Az elképzelések szerint az EU-török megállapodás leghamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe. A kölcsönös közeledést erősíti az az elképzelés is, hogy a jövőben évente kétszer tartanának EU-török csúcstalálkozót.

 Ankara az unióhoz való csatlakozási folyamat felgyorsulását várja

Partner kíván lenni Törökország a migrációs válság megoldásában, és abban bízik, hogy a vasárnapi EU-török csúcstalálkozóval felgyorsulhat az unióhoz való csatlakozás folyamata - ezt a török kormányfő közölte a megbeszélésen, annak nyilvánosan közvetített szakaszában. Az unió vezetői ugyanakkor világossá tették, hogy az erős határvédelem mellett a médiaszabadság és az emberi jogok kibővítését várják Ankarától. Ahmet Davutoglu történelmi találkozásnak, "új időszámítás kezdetének" nevezte az EU 28 tagállamának vezetőivel való találkozást. Hangsúlyozta, hogy bár a migránsok nagy számban Törökországon keresztül lépik át az unió határát, országa 2,2 millió menedékkérőt lát el táboraiban, a szíriai háború három és fél évvel ezelőtti kezdete óta.

Szerző
2015.11.29 16:31
Frissítve: 2015.11.29 21:24

Más erőszakos akciókat is tervezett a gdanski polgármester gyilkosa

Publikálás dátuma
2019.01.18 12:10
Pawel Adamowicz képe egy megemlékezésen
Fotó: AFP/ Beata Zawrzel
Fogolytársának azt mondta, olyan tettet hajt végre, amelynek híre „majd az egész világon elterjed”.
A gdanski polgármester, Pawel Adamowicz gyilkosa korábban más erőszakos akciókat is tervezett – írja az MTI a PAP beszámolója alapján, melyet ügyészségi forrásokra hivatkozva közölt a lengyel hírügynökség. Az 53 éves Pawel Adamowiczot múlt vasárnap egy jótékonysági célú szabadtéri rendezvényen késelte meg egy büntetett előéletű, 27 éves gdanski férfi, Stefan W., akinél korábban paranoid skizofréniát diagnosztizáltak. A polgármester kórházba szállítása után belehalt sérülésébe, gyilkosát őrizetbe vették. Az elindított büntetőjogi eljárás során eddig több mint 60 tanút hallgattak ki. A PAP értesülései szerint Stefan W., miután a bankrablások miatt kiszabott 5 és fél éves börtönbüntetését letöltötte és december végén kiszabadult, egyik volt fogolytársának elmondta, hogy egy merénylet elkövetését fontolgatja. Azt mondta, olyan tettet hajt végre, amelynek híre „majd az egész világon elterjed”. Hasonlóan beszélt rokonai jelenlétében is. Ügyészségi megállapítások szerint Stefan W. közvetlenül a börtönből való távozás után Varsóba utazott, ahol a késő éjjeli órákban az államfői palotához ment. Mint a kihallgatásakor elmondta, be akart jutni a palota területére. Ám miután nem sikerült a kerítésen átmásznia, lemondott tervéről, és visszatért Gdanskba. Stefan W.-nak ezt az állítását azonban pénteki közleményében a lengyel kormányőrség (SOP) cáfolta, szerintük ilyen kísérlet nem történt. Arról, hogy honnan szerezte a gdanski merénylethez használt kést, valamint hogyan jutott fel a merénylet színhelyére, a színpadra, Stefan W. nem volt hajlandó vallomást tenni.

Nemzeti gyásznapot hirdetett a lengyel államfő

Pawel Adamowiczot szombaton helyezik örök nyugalomra a gdanski Mária-székesegyházban. Jelenlétét megerősítette mások mellett Andrzej Duda elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő. A búcsúztatás már csütörtök délután megkezdődött a gdanski Európai Szolidaritás Központban. A főpolgármester ott elhelyezett koporsója előtt tömegek róják le tiszteletüket. A bazilikába péntek este gyászmenettel viszik át a koporsót. A temetést a város és a család közösen rendezi. A gyászünnepséget több lengyel város közterein óriáskivetítőkön közvetítik. Péntek délutánra és szombatra a lengyel államfő nemzeti gyásznapot hirdetett.

Nem állít jelöltet Pawel Adamowicz helyére a PiS

Pawel Adamowicz a jelenleg ellenzékben lévő Polgári Platform (PO) alapító tagja volt, és 1998 óta megszakítás nélkül vezette az észak-lengyelországi nagyvárost. A tavaly novemberi helyhatósági választásokon független jelöltként választották újra. A kétfordulós választáson a PiS jelöltje volt a fő riválisa, s vele szemben Adamowicz a voksok közel 65 százalékával nyerte meg a második fordulót. Az időközi választást a főpolgármester halálát követő 90 napon belül kell kiírni. Kedden a lengyel kormányfői hivatal főnöke, Michal Dworczyk az eddigi gdanski első főpolgármester-helyettest, a PO-tag Aleksandra Dulkiewiczet kérte fel, hogy biztosként vállalja Gdansk város ideiglenes irányítását. Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke szerdán közölte: a PiS nem állít saját jelöltet az időközi választáson. 

2019.01.18 12:10

Visegrádi euroszkeptikus tengelytörés

Publikálás dátuma
2019.01.18 10:45
Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar, Andrej Kiska szlovák és Milos Zeman cseh államfő
Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Távolról sem olyan szoros a déli államok és a visegrádiak együttműködése, mint amit ezen országok vezető politikusainak nyilatkozatai sugallnak. Nem sokáig tarthat az érdekszövetség.
Matteo Salvini és Jaroslaw Kaczynski múlt szerdai találkozója után a nyugati sajtó egy része szoros keleti-déli együttműködésről beszél. Nyilvánvaló a kooperációs szándék egy mérsékeltebb euroszkeptikus szövetség létrehozására a jövő májusi európai parlamenti választás közeledtével, ugyanakkor az együttműködés nem lehet annyira széleskörű, mint amennyire azt Salvini reméli, hiszen bár Orbán Viktorral kiválóan megértik egymást, nem mellékes, a Fideszt nem zárták ki az Európai Néppártból, így minden bizonnyal az EPP tagja lesz az EP-választás után is. Politikailag nem érné meg a magyar kormánypártnak, hogy egy euroszkeptikus szövetséghez csatlakozzon. Ezért is fordult Salvini figyelme Varsó felé, s emiatt is tűnik inkább retorikai fogásnak Salvini azon tavaly szeptemberi, bécsi látogatása során elhangzott kijelentése, amely szerint „néhány hónap múlva Orbán Viktorral együtt kormányozzuk Európát”. Mennyire lelkesedik Szlovákia és Csehország a formálódó bevándorlásellenes tengely iránt? 2016-ban Robert Fico volt szlovák miniszterelnök az akkori parlamenti választás kampányának középpontjába a menekültválságot helyezte, s hozzá hasonlóan egy sor bevándorlásellenes kijelentést tett a 2017-es cseh parlamenti választás előtt Andrej Babis, aki ennek is köszönhette választási győzelmét. A milliárdos vállalkozóból lett politikus akkoriban úgy fogalmazott: „Elsősorban azért választottam a politizálást, hogy a csehekről gondoskodjak. Nem értem, miért kellene szíriai árvákkal foglalkoznom?” A 2015-ös lengyel választást Kaczynski pártja nyerte meg, s a győzelemben nagy szerepe volt a párt idegenellenességének. Emlékezhetünk arra is, hogy a Fidesz is a menekültellenességgel kampányolt a 2018-as magyar parlamenti választás előtt. Látszólag tehát a menekültkérdés közös nevezőre hozza a visegrádi államokat, így elvileg nincs akadálya annak, hogy a Róma-Varsó-Budapest tengely Pozsonnyal és Prágával is kiegészüljön. Valójában azonban utóbbi két fővárosban nem túl nagy a lelkesedés a formálódó unióellenes együttműködés, vagy ahogy Salvini Varsóban fogalmazott, az „új európai tavasz” iránt. Ennek pedig több oka van. Csehországban a kormány nagyobbik pártja, az ANO bevándorlásellenes ugyan, de az Európai Parlamentben a liberálisok padsoraiban foglal helyet, a koalíciós partner szociáldemokraták pedig értelemszerűen a szociáldemokrata frakcióban. Szlovákiában kicsit bonyolultabb a helyzet. A kormány legnagyobb pártja, a Smer az európai szociáldemokratákat erősíti, a Bugár Béla által fémjelzett Most-Híd az Európai Néppárt tagja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) azonban a 2014-es EP-választásig a brit euroszkeptikus UKIP által dominált Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFD) frakcióban foglalt helyet, öt éve azonban nem jutott be az EP-be. Kizárható, hogy az azóta jóval mérsékeltebbé vált szlovák párt a májusi EP-választás után a szélsőségesen euroszkeptikus tömb társaságát keresné. Az SNS legszívesebben alighanem az Európai Néppárthoz csatlakozna, az SNS neve azonban még túl rosszul cseng ahhoz, hogy az EPP befogadja a politikai erőt. Ján Slota őrjöngéseit sokan még nem felejtették el. Andrej Danko SNS-s elnök egyelőre nem mutatott érdeklődést a Budapest-Varsó-Róma tengely iránt. A plágiubotrányba keveredett szlovák parlamenti elnök inkább hallgat, kivár, nem véletlenül tartják hazájában vérbeli sakkjátékosnak. Időnként azért kimutatja a foga fehérjét, Szlovákia például az ő kezdeményezésére nem írta alá tavaly decemberben az ENSZ menekültügyi megállapodását. Hangzatosan úgy fogalmazott, hogy még egy takarítónőt sem küldene a marokkói csúcstalálkozó közelébe. Ez kis híján kormányválsághoz vezetett, mert a kabinet legtekintélyesebb tagja, Miroslav Lajcák külügyminiszter válaszul lemondással fenyegetőzött. Végül Peter Pellegrini kormányfő vette rá a maradásra. Tavaly októberben pedig Danko azt követelte, a szlovák parlament a cseh mintájára álljon ki Magyarország mellett a Sargentini-jelentés ellenében. Ebből a kezdeményezéséből azonban semmi sem lett, s nem is tudni, hogy mennyire gondolta komolyan a szlovák parlamenti elnök. Danko számára az Európa-politika nem élvez prioritást. Nyilvánvaló azonban, azért sem mutat különösebb érdeklődést egy euroszkeptikus tengely iránt, mert nem akar szembemenni a kormány politikájával. A szlovák kabinet ugyan nem támogatja a menekültek kvóták szerinti elosztását az Unió tagországaiban, de nem is csatlakozik a menekültkérdésben keményvonalasnak számító Magyarországhoz és Lengyelországhoz. Jellemző, hogy Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök tavaly novemberi olaszországi látogatása során azt is felajánlotta vendéglátójának: hazája ideiglenesen befogad a bősi menekülttáborba olaszországi menedékkérőket, hogy ezzel is mentesítsék az olasz költségvetést. Pellegrini ezzel arra a 2019-es olasz büdzsével kapcsolatos vitára utalt, amely az Európai Bizottság és a római kormány között alakult ki. Mindez azt jelezte: az euróövezethez tartozó Szlovákia számára sokkal fontosabb a közös uniós költségvetés sorsa, mint a menekültkérdés. Fontos leszögezni azt is, hogy Pellegrini soha sem támogatta Matteo Salvini olasz belügyminiszter bevándorlásellenes fellépését, sőt inkább óvatos elhatárolódás volt tapasztalható részéről, vagyis Pozsony semmiképpen sem csatlakozna egy Róma-Varsó-tengelyhez. Sokat elmond, hogyan is tekint Pozsony Budapestre Rastislav Kácer, volt magyarországi szlovák nagykövet nyilatkozata, aki tavaly júliusban a Denník N című lapban kifejtette, Magyarországon annyira rossz a demokrácia helyzete, hogy Budapestet most fel sem vennék az EU-ba. Orbán Viktor prófétának képzeli magát, ami autokrata törekvéseiben válik egyértelművé. Ami Andrej Babis cseh miniszterelnököt illeti, augusztus végén járt Olaszországban, szinte egy időben az Orbán-Salvini találkozóval. Jellemző azonban, hogy míg a magyar miniszterelnök a radikálisan bevándorlásellenes belügyminiszterrel találkozott, a cseh kormányfő a római Chigi palotában az olasz miniszterelnökkel, aki a menekültkérdést illetően sokkal mérsékeltebb és józanabb Salvininél. (A nemzetközi diplomáciában szokatlan, hogy egy miniszterelnököt ne a kormányfő, hanem egy minisztere fogadja.) Babis akkor úgy fogalmazott, Csehország egyetlen menekültet sem fogad be. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cseh kormányfő egy bevándorlásellenes koalíció részese kívánna lenni. Üzletember, aki tisztában van vele: már csak anyagilag sem érné meg folyamatosan szembemenni az Európai Unióval. Azért is elképzelhetetlen lenne, hogy Babis Salvini társaságát keresné, mert ez akár azt is eredményezheti, hogy kizárják az ANO-t az európai liberálisoktól. Az ALDE ugyanis Emmanuel Macronnal szövetkezik az európai parlamenti választás közeledtével, márpedig Salvini épp a francia köztársasági elnököt tartja legnagyobb ellenfelének.  

Hamar egymás ellen fordulhatnak

Salvini feltételezések szerint azt reméli, hogy a következő Európai Parlamentben akár 150-200 euroszkeptikus képviselő foglalhat majd helyet, ami azt jelentené, hogy a bevándorlásellenes tömböt is figyelembe kell majd venni az EP fontos posztjainak elosztásánál. Ez merész jóslatnak tűnik ugyan, de a bevándorlásellenes frakció gyarapodása látványosnak ígérkezik. A legutóbbi mandátumbecslés szerint a Nemzet és Szabadság Európája (ENF) frakciója 74 képviselőre számíthat (ennek tagja az olasz Liga, az osztrák FPÖ), ami 37 képviselői hellyel több, mint amennyit a mostani frakcióban mondhat magáénak. Az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) viszont három képviselőt még veszíthetnek is, így 67 mandátumra számíthatnak (ez a PiS, illetve a brit toryk frakciója, utóbbi párt azonban kiesik a Brexittel). Salvini azt reméli, hogy ez a két tömb egymásra talál, de ez is felettébb optimista jóslatnak tűnik, hiszen eddig szinte semmi kooperáció sem volt közöttük az EP-ben. Salvini azért is kereshette meg Kaczynskit, hogy a két frakció működjön együtt a következő uniós parlamentben, hiszen a toryk távozásával az ECR egy igen fontos pártot veszít. Ha minden az olasz belügyminiszter elképzelései szerint alakulna, akkor még akár a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFD) is együttműködhet a bevándorlásellenes tömbbel, e frakcióban azonban olyan szélsőséges pártok foglalnak helyet, amelyek elfogadhatatlanok a mérsékelt euroszkeptikusok számára. Michal Potocki a Dziennik Gazeta Prawna munkatársa szerint Salvini azért is keresi annyira a PiS elnökének társaságát, mert elsődlegesen olyan pártokkal kíván szövetkezni, amelyek hazájuk kormányában is fontos szerepet játszanak. Nehéz azonban feloldani a Liga és a PiS között az Oroszországhoz fűződő viszonnyal kapcsolatos ellentétet. Mint Potocki írta, Kaczynskinak nem érdeke, hogy olyan párttal hozzák összefüggésbe, amely egyértelműen oroszbarát. (Salvini egy tavalyi interjúban azt mondta, „Oroszországban otthonosabban érzem magam, mint egyes uniós országokban”. Egyúttal többször bírálta a Moszkvával szembeni uniós szankciókat.) Gazdasági kérdésekben sem teljes az összhang. Salvini ugyanis a kohéziós alapok megvonását akarja a közép-európai országoktól, ami különösen komoly érvágás lenne Varsó, illetve Budapest számára. Hiába tehát az érdekszövetség Róma, Varsó, illetve Budapest között, tengelyről túlzás beszélni, az együttműködés csak ideig-óráig tarthat. Hamar egymás ellen fordulhatnak politikusaik.

2019.01.18 10:45
Frissítve: 2019.01.18 10:48