Brüsszeli csúcs - Orbán diadalmas

Publikálás dátuma
2015.11.29. 16:31
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
Fizetni hajlandóak vagyunk, de kényszerbetelepítést nem fogadunk el - ezt Orbán Viktor miniszterelnök szögezte le az Európai Unió és Törökország vezetőinek vasárnap Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozója előtt, majd a tanácskozás után elújságolta: világos garanciát kaptunk, hogy nem kell elfogadnunk kötelező betelepítésként a Törökországból áthozott migránsokat. A rendkívüli csúcstalálkozón az állam- és kormányfők szándéka szerint elfogadják a menekültválság megoldásáról szóló, október óta készülő közös akciótervet, amely Ankara európai integrációját is felgyorsíthatja.

Világos garanciát ad Magyarország számára az eu-török csúcstalálkozón született megállapodás - ezt mondta Orbán Viktor Brüsszelben. A miniszterelnök közölte: 3 milliárd eurós támogatást kap Törökország az Európai Uniótól, ebből Magyarországra 18 millió euró jut két év alatt. Orbán Viktor azt is mondta: lát rá némi esélyt, hogy ezúttal jó megállapodás született. A magyar szempontokat sikerült érvényesíteni - nyilatkozta elégedetten a kormányfő. Az elfogadott szöveg nem tér ki arra, hogy a "migránsok" áttelepítését milyen számban és milyen módszerrel képzelik el, de erre egyértelmű szándék mutatkozott a jelenlévő vezetők között - közölte a miniszterelnök, aki a Magyarországra háruló 18 milliós hozzájárulást méltányosnak nevezte.

Orbán Viktor még a találkozó megkezdése előtt hangsúlyozta, hogy az elfogadásra váró akciótervet Magyarország támogatni fogja, és reményét fejezte ki, hogy az eredményes lesz, és könnyíteni fogja az unióra és Magyarországra nehezedő migrációs nyomást.

 Brüsszelben, az EU-török csúcstalálkozó előtt a visegrádi országok vezetői -  Orbán Viktor magyar-, Robert Fico szlovák-,  Bohuslav Sobotka cseh-,  és Beata Szydlo lengyel kormányfő külön egyeztetést tartottak. 

Kevesebb EU-pénzt kapjon, aki nem működik együtt a menekültválságban
Erről Werner Faymann osztrák kancellár beszélt a Kurier című osztrák napilap vasárnapi számában megjelent interjújában. A politikus kiemelte:  Ausztria nettó befizetőként hozzájárul, hogy más országokban emelkedjen az életszínvonal, most azonban azt kérjük, hogy ne hagyjanak minket magunkra a menekültkérdésben. A kancellár javaslata szerint azok az országok, amelyek a menekülthelyzet megoldásában nem együttműködők, kevesebb uniós pénzből részesülnének. Nem fogjuk nézni, ahogyan kibújnak a kérdés rendezése alól - jelentette ki a szociáldemokrata vezető.Az interjúban Werner Faymann arról is beszélt: uniós elvárás, hogy Törökország teljes körűen betartsa a harmadik országok állampolgárainak visszafogadásáról szóló egyezményt. 

"Maximális határbiztonságot" várnak Törökországtól - erről már Jean-Claude Juncker, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek, az Európai Bizottságnak az elnöke beszélt szintén érkezési nyilatkozatában. Meglátása szerint az unió tagállamai egyetértenek abban, hogy a bevándorlást a legális módszerekre kell korlátozni. 

Ha nem sikerül rövid időn belül biztosítani a külső határokat, veszélybe kerül a szabad mozgást biztosító schengeni övezet - ezt Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke mondta. Szerinte erős határellenőrzés nélkül Schengen szétesik. A törökökkel való megállapodás önmagában nem elégséges a migrációs válság kezeléséhez, ám Törökország a kulcsszereplők egyike. A csúcstalálkozón új lendületet kap az EU-török közeledés, ami nem csak a migrációs válság megoldását segíti, hanem azt is, hogy Törökország közelebb kerüljön Európához - emelte ki Tusk.

Angela Merkel gyümölcsöző tárgyalást vár Törökországgal, és bízik abban, hogy az EU együtt tud majd működni Törökországgal. A kancellár szerint Németország elkötelezett a legális migráció mellett, az illegális migrációt megszüntető akcióterv pedig sikerülni fog. Merkel megállapodást remél abban is, hogy Törökország emberhez méltó körülményeket biztosít az Európából visszaküldött menekülteknek. Mindennek ellentétele lehet a vízumliberalizáció. 

Merkel külön kis-tanácskozást tartott

Az EU-török csúcs előtt egyébként megelőző tanácskozást tartottak azon országok képviselői, amelyek hajlandóak menekültkontingens átvételére Törökországtól. A külön minicsúcs Ausztria, Svédország, Finnország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Görögország részvételével zajlott Francois Hollande francia elnök időegyeztetési problémák miatt nem vett részt a találkozón, de a fenti államokkal együtt, hajlandó arra, hogy nagyobb számban fogadjon be menekülteket.

A rendkívüli csúcs valamivel vasárnap 16 óra után kezdődött meg.  A találkozót megelőző remények arról szóltak: ez mérföldkő lehet az unió külső határainak védelme, valamint a török EU-csatlakozási tárgyalások felélesztése szempontjából. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat. Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki. Az összeggel kapcsolatban az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják.

A brüsszeli bizottság számításai szerint Magyarországnak - ahogy Orbán Viktor is jelezte - 18 millió euróval kellene részt vennie az uniós kötelezettségvállalásban. Az elképzelések szerint az EU-török megállapodás leghamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe. A kölcsönös közeledést erősíti az az elképzelés is, hogy a jövőben évente kétszer tartanának EU-török csúcstalálkozót.

 Ankara az unióhoz való csatlakozási folyamat felgyorsulását várja

Partner kíván lenni Törökország a migrációs válság megoldásában, és abban bízik, hogy a vasárnapi EU-török csúcstalálkozóval felgyorsulhat az unióhoz való csatlakozás folyamata - ezt a török kormányfő közölte a megbeszélésen, annak nyilvánosan közvetített szakaszában. Az unió vezetői ugyanakkor világossá tették, hogy az erős határvédelem mellett a médiaszabadság és az emberi jogok kibővítését várják Ankarától. Ahmet Davutoglu történelmi találkozásnak, "új időszámítás kezdetének" nevezte az EU 28 tagállamának vezetőivel való találkozást. Hangsúlyozta, hogy bár a migránsok nagy számban Törökországon keresztül lépik át az unió határát, országa 2,2 millió menedékkérőt lát el táboraiban, a szíriai háború három és fél évvel ezelőtti kezdete óta.

Szerző
Frissítve: 2015.11.29. 21:24

Kevesebb EU-pénzt kapjon, aki nem működik együtt a menekültválságban

Publikálás dátuma
2015.11.29. 16:02
Fotó: Milos Bicanski/Getty Images
Erről Werner Faymann osztrák kancellár beszélt a Kurier című osztrák napilap vasárnapi számában megjelent interjújában. A politikus kiemelte:  Ausztria nettó befizetőként hozzájárul, hogy más országokban emelkedjen az életszínvonal, most azonban azt kérjük, hogy ne hagyjanak minket magunkra a menekültkérdésben. A kancellár javaslata szerint azok az országok, amelyek a menekülthelyzet megoldásában nem együttműködők, kevesebb uniós pénzből részesülnének. Nem fogjuk nézni, ahogyan kibújnak a kérdés rendezése alól - jelentette ki a szociáldemokrata vezető.

Az interjúban Werner Faymann arról is beszélt: uniós elvárás, hogy Törökország teljes körűen betartsa a harmadik országok állampolgárainak visszafogadásáról szóló egyezményt. 

A csúcstalálkozón új lendületet kap az EU-török közeledés
Ezt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke jelentette ki Brüsszelben, az EU-török csúcstalálkozóra érkeztekor adott nyilatkozatában.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy "maximális határbiztonságot" várnak Törökországtól. Meglátása szerint az unió tagállamai egyetértenek abban, hogy a bevándorlást a legális módszerekre kell korlátozni.

A kancellár tájékoztatása szerint Törökország uniós vízumkönnyítésére külön cselekvési terv készült, ezért cserébe elvárják az országtól a menekültek visszafogadásáról szóló egyezmény betartását és az unió külső határainak védelmét. 

Faymann kifejtette azt is, hogy amennyiben a jövőben is szeretnék, hogy Ausztria exportja működőképes legyen, akkor nem lehet kerítéseket építeni, hiszen ez a szabad mozgás végét jelentené.

A szociáldemokrata politikus úgy vélte, hogy békésen, tiszteletteljesen és Európa-szerte példamutatóan működik a vallási közösségek közötti párbeszéd Ausztriában. A különböző kulturális értékek  átadását pedig  minél kisebb korban kell elkezdeni.

Az integráció az egyenjogúságot és az erőszak bármiféle formájának az elutasítását jelenti - szögezte le Faymann.

Szerző

Rendkívül magas a terrorveszély Nagy-Britanniában

A brit védelmi miniszter szerint rendkívül magas a terrorfenyegetettség Nagy-Britanniában, és könnyen elképzelhető a párizsi merényletsorozathoz hasonló terrorcselekmény Londonban is.

inműsorának adott, jórészt azonos tartalmú interjúkban kijelentette: "igen nagy a valószínűsége" egy merénykísérletnek Nagy-Britanniában is, ezért erre a fenyegetettségre a kormánynak válaszolnia kell.
A brit kormány ezekben a napokban igyekszik rávenni a meglehetősen vonakodó parlamentet annak jóváhagyására, hogy a brit királyi légierő (RAF) bekapcsolódhasson az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet szíriai állásai elleni légi hadműveletekbe. Fallon ezzel összefüggésben nyilatkozott vasárnap.
Megerősítette azt a korábban már elhangzott értesülést, hogy a brit biztonsági szolgálatok az elmúlt egy évben hét olyan nagy-britanniai terrortámadási kísérletet hiúsítottak meg, amelyek közvetlenül az Iszlám Államhoz kötődtek. Hozzátette: ennek részleteibe nem mehet bele, de "az Iszlám Állam jelentette fenyegetés ugyanolyan erőteljes Nagy-Britanniában, mint amennyire reális volt Párizsban (...) ugyanez megtörténhet Londonban, Manchesterben, Glasgowban is".

Fallon szerint az Iszlám Állam nem támaszt követeléseket, nem ejt túszokat, egyetlen célja az automata fegyverekkel végrehajtott mészárlás. "Ez egy halálszekta, és ennek megfelelően kell bánni vele" - tette hozzá. A brit védelmi miniszter szerint a háborúnak vannak kockázatai, de ennél nagyobb a kockázata annak, ha az Iszlám Államot hagyják büntetlenül tevékenykedni.  Fallon szerint a dzsihadista szervezet egyre nagyobb globális veszélyt jelent; ezt mutatja, hogy tavaly 15, az idén eddig már 150 olyan merénylet történt világszerte, amely az Iszlám Államhoz köthető.

Arra a kérdésre, hogy a közeljövőben várható-e szavazás a londoni alsóházban az RAF szíriai hadműveleteinek engedélyezéséről, a brit védelmi miniszter a BBC-interjúban kitérően azt mondta: még folytatni kell a képviselők meggyőzését, hogy meglegyen a konszenzusos többség. Hozzátette: egy esetleges elutasító döntés súlyosan károsítaná Nagy-Britannia nemzetközi tekintélyét.

Az RAF részt vesz az Iszlám Állam iraki állásai elleni támadásokban, ám a szíriai légi hadműveletekben nem, mivel ehhez a brit parlament eddig nem adta hozzájárulását. A brit kormány 2013-ban már beterjesztett az alsóház elé egy olyan indítványt, amelyben kérte, hogy a légierő részt vehessen szíriai hadműveletekben. London akkor Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ellen akarta bevetni az RAF harci gépeit, miután olyan értesülésekhez jutott, hogy a szíriai kormányerők vegyi fegyvereket vetettek be a felkelők ellen.

A kormány azonban annak idején váratlan és kínos vereséget szenvedett az RAF szíriai bevetéséről tartott parlamenti szavazáson, és a Downing Street hivatalos álláspontja azóta az, hogy csak akkor terjeszt ismét az alsóház elé ilyen indítványt, ha biztos abban, hogy elérhető a konszenzusos - tehát az ellenzék zöme által is támogatott - jóváhagyás. Az ügyben a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt soraiban is komoly belső feszültség alakult ki, mivel Jeremy Corbyn, a párt vezetője ellenzi, ugyanakkor az alsóházi Labour-frakcióból, sőt az árnyékkormány tagjai közül is

Szerző