És mi lesz a gyerekekkel? - Szétverték a magyar oktatást

Publikálás dátuma
2015.11.29. 17:16
Fotó: Tóth Gergő, Népszava
Siralmas helyzetképet fest a magyar oktatás állapotáról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Oktatási Körkép 2015 című napokban publikált tanulmánya. Az eredményekből világosan látszik, hogy a hazai oktatási rendszer 2010 után meredeken lejtő pályára került, és egyelőre megállíthatatlanul halad a szakadék felé.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Oktatási Körkép 2015 című napokban publikált tanulmánya rámutatott: hazánk a legtöbb vizsgált országnál lényegesen kevesebbet költ oktatásra, és ugyancsak nálunk az egyik legalacsonyabb az egy tanulóra jutó éves kiadás: egy diákra 5564 dollárt (mintegy 1,5 millió forintot) költünk évente, az OECD-átlag viszont ennek pont a duplája, 10 220 dollár. Bár 2008 óta folyamatosan csökkent az oktatásra fordított állami kiadás aránya, a legnagyobb kivonások 2010-2012 között történtek, a kiadások reálértéken 13 százalékkal csökkentek (2008-2012 között összesen 24 százalék). 2012-ben az összes közszolgáltatásra fordított közkiadáshoz viszonyítva 7,5 százalék volt az oktatásra fordított állami kiadás aránya - ez a második legalacsonyabb az OECD országok között.

De nemcsak a financiális mutatókban teljesít alul Magyarország: problémás, hogy kevesen kapcsolódnak be a felsőoktatásba, a lakosság csupán 22 százaléka szerez alapképzésben diplomát. Doktori címet nálunk szereznek a legkevesebben. A digitális oktatás területén is hatalmas hiányok vannak, a pedagógusok továbbra is alulfizetettek, a tanári állományt az elöregedés jellemzi. Nagy gond, hogy a hátrányos helyzetűek nehezen férnek hozzá az oktatáshoz.

Elvesznek a tehetségek
Az OECD mellett egy másik felmérésben is elkeserítő eredményeket produkált Magyarország, a svájci Nemzetközi Menedzser Továbbképző Intézet (IMD) kutatása szerint a tehetségek kinevelésében, megtartásában és vonzásában sem vagyunk túl sikeresek, a 61 ország teljesítményét összesítő vizsgálatban hazánk az 57. helyen végzett. A listát három szempont, a beruházás-fejlesztés, a vonzerő és a felkészültség alapján állítják össze. Magyarország a 2005-ös 16. helyről 2010-re a 33., 2014-re pedig az 51. helyre esett vissza, a legfrissebb eredmények szerint tehát tíz év alatt 40 helyezést rontottunk.

Érdekesség, hogy a kutatás szerint nálunk a legalacsonyabb a kötelező tanítási idő az általános iskolákban, miközben az oktatási szakemberek, pedagógus szakszervezetek gyakran hangoztatják: túl sok a kerettantervekben előírt tananyag, a gyerekek reggeltől késő délutánig az iskolában ülnek, leterheltek, fáradtak. Az OECD adatai szerint az egy évre jutó oktatási órák száma nálunk 5553, míg az OECD-átlag 7570 óra. Azonban ha jobban megvizsgáljuk az adatokat, kitűnik: lényeges különbségek vannak az órák felosztásának szerkezetében, a legtöbb országban ugyanis nem nyolc, hanem kilenc, sőt van, ahol tíz évet tesz ki az alapfokú oktatásban töltött idő.

A jelentés azt is megemlíti, hogy a magyar iskolákban az oktatási idő nagy részét - mintegy 45 százalékát - nem a fő tantárgyak (olvasás, írás, irodalom, matematika, természettudományok, nyelvek) oktatására fordítják, a diákok energiáit sok felesleges dologgal veszik el.

- Az egész napos iskola nálunk azt jelenti, hogy délután négyig bent kell tartózkodni az iskolában, ha van értelme, ha nincs. Fél kettő után a foglalkozás sokszor nem több gyerekmegőrzésnél - mondta Mendrey László. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a fejlettebb oktatási rendszerekben az egész napos iskola keretében délelőtt és délután is vannak tanórák, köztük jól elosztott szünetekkel, mozgási, kikapcsolódási lehetőségekkel. - A feltételek is mások, az EU-ban igenis van lehetőség komoly csoportbontásokra, duál órák tartására, segítő, pedagógiai személyzet bevonására az óra menetébe. Jobb helyeken a tanórák során nagyobb teret kap az egyéni, tanár-diák kreativitás. Néhány ritka kivételtől eltekintve ez nálunk teljesen hiányzik - állítja Mendrey.

Az OECD-jelentés elszomorító megállapításaira reagálva Kunhalmi Ágnes, az MSZP oktatáspolitikusa elmondta: "valódi és kemény" szemléletváltásra van szükség az oktatásügyben, azt nemzetstratégiai ágazattá kell tenni, hogy végre a kormányzás egészét áthassa az oktatás elsődlegességének szemlélete. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban nem ebbe az irányba mutatnak, s mint azt Radó Péter oktatáspolitikai elemző már több beszélgetésen, szakkonferencián is hangsúlyozta, a helyzet várhatóan csak rosszabb lesz, a mára kialakult rendszerbe alig lehet olyan változtatásokat beemelni, amelyek megoldásokat hoznának.

Szerző
Témák
Oktatás OECD

Budapest is üzent a párizsi klímacsúcsra - Fotók!

Publikálás dátuma
2015.11.29. 16:57

Kattintson a képre, és nézze meg a többi felvételt is. MTI Fotók: Balogh Zoltán A klímaváltozás hatásai mára mindennaposak. Azonban talán sosem voltunk ilyen közel hozzá, hogy fordítsunk a történelem menetén: Párizsban, december első két hetében 190 ország vesz részt a COP 21 nemzetközi klímacsúcson, hogy létrejöjjön egy új globális megállapodás az éghajlat védelmére - írja a Climate March Budapest Facebook-csoport a közösségi oldalon megjelentetett toborzójában. 

Üzenjünk közösen Párizsba a magyar delegációnak, hogy küzdjenek egy igazságos globális megállapodás/egyezmény megvalósulásáért és tekintsenek haza is: az energiahatékonyságot és a megújuló erőforrások használatát tegyük kiemeltté Magyarországon! Küldj egy levelet a klímacsúcsra, és hozz magaddal egy falevelet, amit a többivel együtt közösen elengedünk majd a menet végállomásáról, a Szabadság hídról. A budapesti akción való részvételünkkel támogassuk, hogy Párizs az embereket megosztó erőszak helyett a valódi globális klímavédelmi összefogás, a jövőbe vetett bizalom helyszíne legyen! - így a toborzó.

Farkas Boglárka szervező közleménye szerint a résztvevők az Erzsébet téri szökőkútnál hallgathatták meg a lelkesítő beszédeket, majd a körúton a Fővám térre vonultak, ahol szimbolikusan faleveleket küldtek a hétfőn kezdődő klímacsúcs magyar delegációjának.  A klímacsúcsot megelőző hétvégén környezetvédő csoportok mintegy 150 országban, Németországtól New York-on és Ausztrálián át a Fülöp-szigetekig, Japánig és Bangladesig 2300 rendezvényt tartanak. Az első nagy demonstrációt pénteken Melbourne-ben rendezték, 40 ezer résztvevővel.

Ausztrália 2013 végén, a világon elsőként kilépett a üvegházhatást okozó gázok kibocsátáskereskedelmi rendszeréből, amely a kibocsátások csökkentését hivatott ösztönözni. Az Indiai- és a Csendes-óceán között fekvő ország ugyanakkor a lakosság számát tekintve a világ egyik legnagyobb üvegházhatást okozó gázkibocsátójának számít, aminek oka a jelentős szénkészletek kitermelése.

A november 30-tól december 11-ig tartó klímakonferencia célja, hogy most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. A remények szerint az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

lásd még: Párizsi klímacsúcs - Felvonulás Berlinben, Londonban 

Szerző

100 milliós ORÖ-ingatlant használ Farkas Flórián?

Publikálás dátuma
2015.11.29. 13:24
Fotó: Népszava
Egy közel százmilliót érő, 160 négyzetméteres luxusvillája is van az Országos Roma Önkormányzatnak a budai Széchenyi-hegyen, amelyet a szervezet volt elnöke, Farkas Flórián miniszterelnöki biztos a mai napig is feltehetően használ annak ellenére, hogy több mint egy éve semmi köze nincs az ORÖ-höz – írja a RomNet.

A portál úgy értesült, hogy a roma önkormányzat egy nagy értékű - egykori és jelenlegi állami vezetők, miniszterelnökök és házelnökök által lakott és kiutalt villák, rezidenciák közelében lévő - lakással is rendelkezik. Ezért közérdekű adatigényléssel fordultak az Országos Roma Önkormányzathoz, amely során megtudták: a Svábhegy és a Széchenyi-hegy határán, a XII. kerületi Normafa közelében, a legimpozánsabb és legdrágább budai villák szomszédságában van az a 160 négyzetméteres társasházi öröklakás, amelyet az önkormányzat két évvel ezelőtt, „ajándékként” kapott a Magyar Államtól.

A rendelkezésre álló adatok szerint az ORÖ a Magyar Állam tulajdonában lévő, ősfákkal és parkosított kerttel körbeövezett négyszobás luxusingatlant 2013. decemberében kapta a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól. A teher, korlátozás és széljegy nélküli tulajdonlap szerint a luxuslakás 2013. szeptember 30-ai nyilvántartott értéke 95 millió forint. 

A híroldal információi szerint, az Országos Roma Önkormányzat által megkapott luxuslakást korábban Sólyom László, mint az Alkotmánybírósági elnöke kapta meg használtra. Sólyom Lászlónak - aki 2005. augusztus 5-től 2010. augusztus 6-ig volt a köztársaság elnöke - ötéves államfői mandátumának lejárta után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felkínálta a törvény által előírt, élet végéig térítésmentes használható lakásként, de azt volt a köztársasági elnök nem fogadta el.

Megszólalt az ügyben Farkas Flórián is. Az Origohoz eljuttatott közleményében azt állítja, hogy soha semmilyen céllal nem használta és jelenleg sem használja az ominózus ingatlant. A romaügyi miniszterelnöki biztos büntetőfeljelentést helyezett kilátásba az őt hamis vádakkal illetők ellen.

Szerző