Az adóváltozások ismeretében a versenyszférában már javában dolgoznak a jövő esztendő tervszámain. Ezt az sem befolyásolja, hogy a kormány érthetetlen módon már késő tavasszal áthajszolta a parlamenten a jövő évi központi költségvetésről szóló törvényt, egy olyan időpontban, amikor még az előző esztendő zárszámadása sem készült el, és az sem volt világos, hogy miképpen alakulnak az idei esztendő második felében a konjunktúrakilátások. Ez is oka annak, hogy az elmúlt héten sem sikerült megegyezniük a munka világa szereplőinek egymással és a kormánnyal a jövő évi minimálbér és a garantált bérminimum nagyságáról, ugyanis a már törvénybe foglalt adójogszabályok olyanok, hogy csak a kormány által diktált számok érvényesülhetnek.
Hiába dicsekszik a kormányfő az általa nagyszerűnek tartott foglalkoztatási adatokkal, ha nem lesz érdemi, általános béremelés jövőre, akkor arra lehet számítani, hogy tovább gyorsulhat a kvalifikált munkaerő külföldre áramlása, amely súlyosbíthatja a munkaerőhiányt. Már nem csak az orvosi, egészségügyi, műszaki (informatikai) és vendéglátóipari munkakörökben, hanem csaknem minden szakmunkás. Márpedig a jól képzett alkalmazottak tartós hiánya lassan már a gazdasági növekedés egyik fékjévé válik.
Az nem ismeretes, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindezzel milyen mértékben számol, amikor - Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagjának a Reuters hírügynökségnek adott múlt heti nyilatkozata szerint: meredeken ronthatják a gazdasági növekedési előrejelzésüket decemberben, és valószínűleg nem konvencionális monetáris politikai eszközöket fognak alkalmazni, ha bármilyen lazítás mellett döntenek.
Szakértők szerint ez azt jelenti, hogy nem az 1,35 százalékos alapkamatból faragnak majd le, előreláthatóan 2017 első negyedévéig, hanem a kereskedelmi bankok letéteit csatornáznák át az állampapír-piacra.
Szeptemberi inflációs jelentésében az MNB még azt jósolta, hogy jövőre 2,5 százalékra lassul a bruttó hazai termék növekedése az idei évre várt 3,2 százalékról. Miután a harmadik negyedévben a növekedés éves szinten 2,3 százalékot tett ki, ami alatta maradt a piaci és a jegybanki várakozásoknak is, az egész éves előrejelzés optimistának tűnik. A harmadik negyedéves GDP-adat közzététele előtt a Reuters által megkérdezett elemzők úgy vélekedtek, hogy jövőre 2,4 százalékra lassul a gazdasági növekedés üteme az idei évi 2,9 százalékról.
A GKI legfrissebb előrejelzése ezt megerősíti, szerintük a magyar gazdaság a 2014. évi, átmenetileg gyors növekedés után idén lassuló pályára került, az első negyedévi 3,5 százalékos növekedést a második negyedévben 2,7 százalékos, a harmadik negyedévben 2,3 százalékos ütem követte, s a következő negyedévekben csak 2 százalék körüli bővülés várható. A GKI idén a GDP 2,7 százalékos, jövőre 2,0 százalék körüli emelkedésére számít. A külső és belső egyensúly kedvezően alakul, de a felminősítésre – többek között a gazdaságpolitika, ezen belül bankpolitika nem kellő hitelessége miatt – még egy ideig várni kell - írják a GKI elemzői.
Érdemes ebből a szempontból a bankok álláspontját is figyelembe venni. "Napjainkban a gazdaság lényegében a hitelezés felfutása nélkül bővül, elsősorban az uniós források felhasználása és az autógyártás érdeme a GDP növekedése" - mondta egy hétvégi háttérbeszélgetésen Hendrik Scheerlinck, a hazai bankszektor második legnagyobb szereplőjének, a K&H csoportnak a vezérigazgatója. "A gazdaság növekszik, de az utóbbi évek gazdasági nehézségeinek egyik máig tartó negatív hatása a lakossági és a vállalati hitelezés volumenének számottevő visszaesése. A hitelezés fokozott élénkülésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyezni tudjon a szlovák és lengyel gazdasággal" - mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a kelet-közép-európai régió kezdi visszaszerezni a befektetők bizalmát, egyre vonzóbb befektetési célponttá válik.