Előfizetés

Orosz-amerikai misszió a Vénuszra

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2015.11.30. 06:36
Épül a távol-keleti új orosz űrrepülőtér FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETZ
Miközben körülöttünk mindenütt véres háborúk dúlnak, korábban szövetséges államok esnek egymásnak, a polgári űrkutatásban békés tervezés folyik. Ebben a zárt tudományos világban gyakran a politikai ellenfelek, oroszok és amerikaiak is szót értenek egymással.

Azt mindenki magától értetődőnek tekinti, hogy a legnagyobb viták közepette sem szünetel az együttműködés a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Az újabb legénység már javában készül az utazásra: egy orosz, egy amerikai és egy brit űrhajós. A dublőrök között japánt is találunk. Az orosz Malencsenkónak ez már a hatodik űrutazása lesz, az angolnak az első. A tréning az űrállomás orosz részét szimuláló egységben kezdődik és a Szojuz TMA-M űrhajó-szimulátorban folytatódik. A kozmonautákat az olyan váratlan helyzetekre is felkészítik, mint a a fedélzeten bekövetkező tűzeset, a hermetizációs zavar, mérgező anyagok felszabadulása, és nem utolsó sorban az irányítási rendszer meghibásodása.

Az űrhajósok előzőleg hosszú kiképzésen estek át Oroszországban, Európa más, meg nem nevezett országaiban, az Egyesült Államokban és Japánban. Feladataik közé tartozik majd több mint félszáz - többek között - egészségügyi, környezetvédelmi és asztrofizikai tudományos kísérlet elvégzése. Azt tervezik, hogy Bajkonurról indítják útnak őket december közepén. Moszkvában a napokban hagyták jóvá a jövő évre tervezett programot: márciusban startol egy Szojuz és egy Progressz űrhajó, aztán júniusban, júliusban, szeptemberben, októberben és novemberben hol egy Szojuzt, hol egy Progresszt indítanak útnak. Az amerikaiak számítanak a Nemzetközi Űrállomás jelentős szerepére 2024-ig.

Az oroszok és az amerikaiak nem rövid távú együttműködésben érdekeltek, egy legutóbbi hír erről sok mindent elárul. Az Orosz Tudományos Akadémia kozmikus kutatásokkal foglalkozó intézetének igazgatója arról számolt be, hogy a 2020-as évek vége felé egy orosz-amerikai missziót küldenének a Vénuszra. A NASA tudósaival folytatott moszkvai megbeszéléseken arról volt szó, hogy szeretnének közösen egy Vénuszon működő állomást létrehozni. Október elején vált ismertté, hogy a Vénusz kutatására 2013 végén létrehozott orosz-amerikai tudományos csoport hosszabb szünet után felújította munkáját.

Ami annak a jele, hogy az ukrajnai helyzetet követő, Oroszországot sújtó szankciós politika ellenére sem számítanak a tudomány világában a kapcsolatok hosszú távú befagyasztására. Nem véletlen az sem, hogy számos amerikai szakmai konferencián kerülik az orosz-ellenes retorikát, sőt, elismerik azt a szerepet, amelyet Moszkva játszik a Nemzetközi Űrállomás fenntartásában. Az orosz médiában többen hangot adtak annak a véleményüknek, többek között japán szakértők is, hogy a hidegháborús időket idéző konfrontáció nem blokkolta az űrkutatási együttműködést.

Eközben mindkét ország járja a maga útját is. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy az elkövetkező évtizedekben űrhajósokat juttasson el a Mars bolygóra. Az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA igazgatója egy legutóbbi tudományos értekezleten értésre adta, hogy óriási erőfeszítéseket tesznek a Mars-program sikeres megvalósítása érdekében. Ennek első fázisán már túl vannak: a már nyugdíjazott űrrepülőgép-program és a Nemzetközi Űrállomáson szerzett tapasztalatok mind hozzájárulnak a terv végrehajtásához. A neheze ezután következik, a NASA ugyanis végcélnak a Marson lévő élet feltételeinek a megteremtését tekinti. Szeretnének 2035-ben négy űrhajóst felküldeni a Marsra.

A NASA megrendelésére a Lockheed Martin, a Boeing és a SpaceX tökéletesítik a Mars-utazásra alkalmas Orion űrhajót valamint két olyan „űrtaxit”, amely a kozmonautákat az orbitális pályán keringő ISS-komplexumhoz juttatja. Folytatódnak a kísérletek az Orion űrhajóval, amely első próbaútját tavaly decemberben tette meg. Megkezdik a CST-100 Starliner és a Dragon űrhajók tesztelését is Cape Canaveral és a Nemzetközi Űrállomás között. Ezek lépnek a leselejtezett űrsiklók helyére. 2017 közepén az amerikai űrhajózási hivatal a tervek szerint bejelenti a Mars-kutató űrhajós egység összetételét.

Oroszországnak nincsen kimunkált terve a Mars meghódítására, de hogy a témát napirenden tartja, az kitűnt abból a korábbi „Mars-500” elnevezésű gyakorlatból, amelynek során 520 napig kapszulába zárt orosz, francia, olasz, és kínai űrhajósok imitáltak egy utazást a vörös bolygóra. Oroszország az Angara típusú rakéta sikeres kísérleteivel közel került ahhoz, hogy ez a rakétahordozó alapvetően fontos szerepet töltsön be a teherszállításokban. Decemberben kerül sor a Progressz teherűrhajó modernizált változatának a felbocsátásra. Változatlanul nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a Távol-Keleten épülő „Vosztocsnyij” (Keleti) űrrepülőtér végre képes legyen ellátni kijelölt feladatát.

Évekig még a kormány előtt is eltitkolták azokat a problémákat, amelyekkel itt szembesültek. Pedig a Szovjetunió felbomlása után a birodalomból kivált Kazahsztánban maradt Bajkonur kiváltására találták ki a távol-keleti új űrközpontot. Az egész orosz űrkutatásnak akartak ezzel lendületet adni. Távlatban bolygóközi űreszközök felbocsátására is alkalmassá akarják tenni „Vosztocsnyijt”. Csakhogy a határidők csúsznak, egyre több pénzt emészt fel a beruházás, anélkül, hogy képesek lettek volna jelentős eredményt felmutatni. Bár időről-időre, Putyin kemény kritikáinak a hatására úgy tűnt, sikerül decemberre mégis megvalósítani a hordozórakéta első felbocsátását, 2018-ra pedig az ember vezette űrhajó fellövését, már a decemberi időpontról is le kellett mondani. Az orosz államfőnek tudomásul kellett vennie, hogy olyan komoly műszaki problémák merültek fel, amelyek kockázatossá tesznek minden további sietséget.

„Ne siessenek el semmit – mondta Putyin. Fő a start minősége, megbízhatósága és biztonsága”. A jelek szerint már azzal is kiegyezne, ha jövő év áprilisában, az orosz űrhajózás napján elindulhatna az első rakéta. A sorozatos botrányok, a pazarlások, a sikkasztások, a munkások elégedetlensége és nem utolsó sorban a pokoli hideg hátráltatja a munkát. Most azzal igyekeznek gyorsítani, hogy pályázatot írtak ki a földi infrastruktúra fejlesztésére, a takarékos gazdálkodásra, a 2016 és 2025 közötti rakétafelbocsátások ütemezésére. Mintha kicsit elkéstek volna ezzel…

Oroszok és amerikaiak az együttműködés mellett versengenek a nemzetközi és a hazai piac szereplőinek a megnyeréséért. Moszkva legutóbb Iránnal egyezett meg a kozmikus navigáció és térképészet terén végzendő közös munkáról. Rendszeressé vált más országok űreszközeinek a felbocsátása is. Mindez a békés űrkutatásról szól. Van azonban ennek az iparágnak kevésbé békés része is. Novemberben a Szojuz-2.16 katonai küldetésű űreszközzel startolt Pleszeck űrrepülőteréről. De ez már egy másik történet. Ez már nem olyan békés, mint szeretnénk.

Sokan úgy vélik, egy kozmoszban lejátszódó háborúhoz közeledik a világ. A világűrben keringő mesterséges holdak között szép számmal akadnak olyanok, amelyek megkönnyítik a műholdas kapcsolatot, a GPS-t, a meteorológiai előrejelzést és a széleskörű megfigyelést. Mindez forrás nemcsak a tudomány, de a hadseregek számára is. És lehetőség a katonai versengésre, elsősorban az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között. Washingtoni félelmekből lehet következtetni arra, hogy Kínának sikerülhet az amerikai mesterséges holdak megzavarása, sőt, megsemmisítése is. Ilyen irányú kísérleteik legalább is erre utalnak. Semmi kétség, hogy űrfegyverek kikísérletezésével nemcsak Kína, hanem Oroszország és az Egyesült Államok is foglalkozik.

Nem gyűjt "tömeges adatot" az NSA

Publikálás dátuma
2015.11.30. 06:34
Sean Gallup/Getty Images
Az amerikai hírszerzés szombaton éjféltől leállította a tömeges telefonos adatgyűjtést. A lépést a Nemzeti Hírszerzési Igazgató irodája jelentette be. A tömeges adatgyűjtés mértékéről és részleteiről Edward Snowden, a Nemzetbiztonsági Ügynökség volt szerződéses alkalmazottja leleplezéseiből több mint két éve szerzett tudomást a világ. 

Az Obama-kormányzat a nemzetközi felzúdulás nyomán ígéretet tett a program megreformálására, a tömeges . Az amerikai elnök idén júniusban írta alá a Szabadság-törvényt (USA Freedom Act), amely korlátozta az NSA tevékenységét, bírósági engedélyhez kötötte a telekommunikációs cégektől a telefonos kommunikáció metaadatainak lekérését. Az ügynökség hat hónapos türelmi időt adott tevékenységének átszervezésére, ez a határidő járt le ezen a hétvégén.

Az NSA a külföldi hírszerzési tevékenység ügyében eljáró FISC-bíróságtól 2016 február végéig engedélyt kért a korábbi metaadatokhoz való hozzáférésre, a bíróság a CNN jelenése szerint mérlegeli a kérést. A metaadatok telefonszámokat és hívások időpontjait tartalmazzák, a tartalmat nem. A telefontársaságok ugyanakkor továbbra is tárolják ezeket az információkat.

A lépésről továbbra is folyik a vita Washingtonban. A párizsi terrortámadások nyomán újra felerősödtek a követelések, hogy a terrorizmus elleni hatékony fellépés érdekében állítsák vissza az NSA jogosítványait. Több republikánus elnökjelölt, köztük Donald Trump, Marco Rubio és Chris Christie támogatja ezt a kérést, a libertariánus Rand Paul ugyanakkor az NSA egyik legelszántabb bírálójának számít a szenátusban.

Törökországgal tárgyalt az Unió Brüsszelben

Publikálás dátuma
2015.11.30. 06:32
Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az EU-török csúcstalálkozón Brüsszelben MTI Fotó: Miniszte
Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget az a rendkívüli csúcstalálkozó, amelyet tegnap este tartottak Brüsszelben az Unió és Törökország vezetői. Az összegyűlt állam- és kormányfők elfogadták a menekültválság megoldását célzó, október óta készülő közös akciótervet, amely Ankara európai integrációját is felgyorsíthatja.

A találkozón - amelyet az Európai Tanács élén álló Donald Tusk elnököl, az EU 28 tagországának állam-, illetve kormányfője mellett részt vesz Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Martin Schulz, az Európai Parlament vezetője, valamint Ahmet Davutoglu török kormányfő. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. Az EU-török csúcs előtt külön egyeztetést tartottak a visegrádi országok vezetői.

Az értekezlet mérföldkő lehet az unió külső határainak védelme, valamint a török EU-csatlakozási tárgyalások felélesztése szempontjából - fogalmazott vasárnapi közleményében az Európai Tanács. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az Európai Unióból kitoloncolt menedékkérőket. Törökország mindezért cserébe többek között a vízumliberalizációs tárgyalások felgyorsítására és a területén élő több mint 2 millió menekült ellátását segítő 3 milliárd eurós pénzügyi segítségre számíthat. Brüsszel a pénzt meghatározott projektekre, például a migránsgyerekek oktatására, a menekültek szállásainak kiépítésére és az egészségügyi ellátás javítására fizeti majd ki. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az uniós költségvetésből különítsenek el 500 millió eurót, a fennmaradó részt pedig a tagállamok vállalják, Magyarországnak 18 millió euróval kellene részt vennie az uniós kötelezettségvállalásban. 

Orbán Viktor miniszterelnök érkezési nyilatkozatában ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy fizetni hajlandó Magyarország, de a migránsoknak az akcióterv részeként megfogalmazott kényszer-betelepítését nem fogadja el. Ez sikerült: „Világos garanciát kaptunk, hogy nem kell elfogadnunk kötelező betelepítésként a Törökországból áthozott migránsokat” – mondta a magyar kormányfő már a tanácskozás után újságíróknak, elfogadhatónak ítélve a magyar nemzeti jövedelemhez mért 18 millió eurós hozzájárulást. A Guardian úgy tudja, Angela Merkel német kancellár nyolc másik országgal külön minicsúcsot tartott. Azokkal – Ausztria, Svédország, Finnország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Görögország, illetve az időegyeztetési problémák miatt távol maradó Franciaországgal –, amelyek hajlandók arra, hogy nagyobb számban fogadjanak be menekülteket.

A csúcson az akciótervben szereplő „legális menekültkontingens” létszámáról is tárgyaltak. Az elképzelések szerint az EU–török megállapodás leghamarabb jövő júniusban léphet hatályba, míg a török állampolgárok 2016 októberétől utazhatnak be vízum nélkül a schengeni övezetbe.Olyan megállapodásra van szükség Brüsszelben, amely a bevándorlás ügyében szem előtt tartja az Országgyűlés korábbi döntéseit, valamint az európai és a magyar érdekeket – ebben valamennyi frakcióvezető egyetértett, aki részt vett az Orbán Viktor által szombat délelőttre összehívott ötpárti egyeztetésen. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek elmondta: a miniszterelnök dolgozószobájában tartott egyeztetésen az MSZP frakcióvezetője – a szombati pártkongresszusra hivatkozva – nem vett részt, és a helyettesítés felkínált lehetőségével sem kívánt élni – mondta a sajtófőnök.