A két héten át tartó ENSZ-klímacsúcs célja, hogy az országok most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá. Az egyezmény a 2020-ban lejáró kiotói megállapodást váltaná fel. Az egyik legfontosabb téma a felmelegedés mértékének maximalizálása. A kis szigetállamok, melyeket leginkább fenyeget a tengerszint emelkedése, új kötelezettségvállalási alap megteremtését akarják. Elképzelésük szerint a Föld hőmérséklete 2100-ig nem emelkedhet 1,5 Celsius-foknál többel az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ez elég nagyravágyó cél lenne, hiszen a 2009-es koppenhágai klímakonferencián a résztvevők még csupán "tudomásul vették", hogy a Föld hőmérséklete legfeljebb két Celsius-fokkal emelkedhet.
Ha az országok az üvegházhatású gázok kibocsátását olyan nagy mértékben csökkentik is, mint ahogyan az a konferencia előtt bejelentett nemzeti klímacéljaikban szerepel, az ENSZ adatai szerint a bolygó főmérséklete akkor is 2,7 Celsius-fokkal emelkedik. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) pedig egy 3-3,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést vesz alapul. A Föld 1850 óta már 0,8 Celsius-fokot melegedett.A konferencia egyik legvitásabb kérdése a terhek eloszlása lehet.
A Föld jövője dől el a párizsi klímacsúcson - ezt Francois Hollande francia államfő jelentette ki a klímakonferenciát megnyitó beszédében. Arra kérte a nyitónapon megjelent mintegy 150 állam- és kormányfőt, hogy ne okozzanak csalódást a rendezvény által keltett hatalmas remények után. Az elnök történelminek minősítette a konferenciát és arra szólított fel, hogy a készülő globális klímavédelmi egyezmény egyetemes és kötelező érvényű legyen. A legnagyobb kihívás, hogy a versenyalapú globalizációról áttérjünk az együttműködésen alapuló globalizációra. Az Észak és Dél, az ember és a természet közötti partnerségre. Párizs ehhez nyújt kivételes alkalmat" - fogalmazott Hollande francia elnök.
Közben szinte teljesen lebénult hétfőn a közúti közlekedés Párizsban az ENSZ 21. klímakonferenciája rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette délelőtt kezdődik meg a francia fővárostól északra található Le Bourget-ban. A rendőrség kérésének megfelelően viszonylag kevesen ültek hétfő reggel gépkocsiba, és a legtöbben egyáltalán nem hagyták el az otthonaikat, ezért a lezárt csomópontok ellenére sem alakultak ki nagyobb dugók.
A fővároson belül a legfőbb utakat teljesen lezárták a gépkocsiforgalom elől, elsősorban a város nyugati és északi részén vált lehetetlenné a közlekedés, itt haladnak át ugyanis a klímacsúcs helyszíne felé tartó konvojok. A két nagy repülőtér, a Roissy Charles-de-Gaulle és az Orly felől a város felé tartó autópályákat is teljesen lezárták, s azokon csak a Párizsba érkező mintegy 150 állam- és kormányfő delegációja közlekedhet, hasonlóan a főváros körüli körgyűrűhöz, amelyen hétfőn általában több száz kilométeres dugó szokott kialakulni, most azonban senki nem hajthat fel rá.
A klímacsúcsra mintegy 40 ezer részvevő hivatalos, számukra és a párizsiak számára is ingyenessé tették a tömegközlekedést. A klímacsúcs helyszíne metróval és külön buszokkal problémamentesen és gyorsan megközelíthető. A rendőrség ugyanakkor azt kérte a párizsiaktól, hogy a tömegközlekedést se használják, ha nem muszáj, és inkább maradjanak otthon hétfőn. A munkáltatókat pedig a hatóságok arra kérték, hogy engedélyezzék hétfőn az otthoni munkát vagy szabadnap kivételét a dolgozóiknak. A Le Bourget repülőtéren kialakított pavilonvárosba, ahol Franciaország eddigi legjelentősebb diplomáciai eseményét rendezik meg december 11-ig, egy hatalmas csarnokon keresztül juthatnak be a delegáltak és a mintegy 3 ezer újságíró. A repülőtéri ellenőrzésekhez hasonlóan mindenkinek fémkereső kapukon kell áthaladnia, és a csomagokat is átvilágítják az ENSZ alkalmazottjai.
lásd még: Budapest is üzent a párizsi klímacsúcsra