Ezek 16 százaléka szabadidős, 13,5-13,5 százaléka kulturális és oktatási, 13 százaléka egészségügyi és szociális, 12 százalékuk sportcélokat szolgál, míg a jogvédő szervezetek aránya 1,3 százalékot ér el. Az államtitkár beszélt arról is, hogy sokszor a magyar civil támogatási rendszer mellett megjelenik a norvég alapé. Ekkor szükségét érzet hangsúlyozni, hogy ez nem a norvég állam kegyadománya, hanem az északi állam egy olyan szerződéses rendszer részeként vállalta e források szétosztását, amely számára nagyszerű és nagyon nagy gazdasági lehetőséget biztosít. Szerinte ugyanúgy kellene eljárni a norvég alap pályázatai kapcsán, mint a sok száz milliárd forintos uniós kiírások esetében, amelyek során Brüsszellel közösen dönt a magyar kormány. Soltész Miklós reményét fejezte ki, hogy az elkövetkezendő években, és most már a jövő évben is, változni fog a norvég kormány hozzáállása.
Azért a tájékoztatón szó volt a lényegről is: Fülöp Attila, az Emmi nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy decemberben megjelennek a szervezetek szakmai programjait támogató pályázatok is. A most meghirdetett pályázatok beadási határideje január elején jár le, a legkisebb igényelhető összeg 250 ezer, a legnagyobb 3 millió forint. A közösségi környezet, mobilitás-alkalmazkodás, a nemzeti összetartozás, a társadalmi felelősségvállalás és az új nemzedékek témakörében pályázhatnak most a civil szervezetek; az öt témakör között egyenlően osztják el a forrásokat.