Eltörölte a karácsonyi ünnepséget, bele is bukott

Publikálás dátuma
2015.11.30. 19:13

Lemondott az az olasz iskolaigazgató, aki diákjai sokféle nemzetiségére hivatkozva idén eltörölte a hagyományos karácsonyi ünnepséget és betiltotta a karácsonyi dalokat is.

Országos vitát váltott ki Marco Parma, a Milánó melletti Rozzano Garofani nevű iskola igazgatójának döntése, aki még a tanév szeptemberi kezdetén bejelentette, hogy az intézménybe járó különböző nemzetiségű és eltérő vallású tanulók iránti tiszteletből a decemberi karácsonyi koncertet télkoncertre keresztelik át, az Olaszországban megszokott karácsonyi énekek pedig nem lesznek műsoron.

Ezen kívül azt is elrendelte, hogy az egyébként állami oktatási intézmény termeiben semmilyen karácsonyi vallási jelképet ne helyezzenek el, egyedül a fenyőfát, a hóemberes rajzokat és az ünnepi díszeket engedélyezte.

Az igazgató döntése karácsony előtt néhány héttel vált nyilvánossá. Fenntartásait fejezte ki a helyi tanfelügyelőség, Matteo Renzi olasz miniszterelnök pedig kijelentette: a vallások közötti párbeszéd nem azt jelenti, hogy "saját identitásunkat politikai korrektségbe fojtsuk". A római kormányfő hozzátette: "egész Itália - világiak és keresztények - soha nem mondanak le a karácsonyról".

Az iskolánál hétfőn szülők tüntettek a gyermek Jézust ábrázoló szoborral a kezükben és olasz adventi dalokat énekeltek. Egy másik csoportjuk Marco Parma lemondott igazgató visszatérését követelte, mert az iskoláknak laikusnak, azaz egyházaktól függetlennek kell lennie.

Matteo Salvini, az Északi Liga olasz ellenzéki párt vezetője betlehemmel a kezében érkezett az iskola épületéhez és karácsonyi dalokat tartalmazó CD-ket osztott szét. Mariastella Gelmini, a Forza Italia (FI) jobbközép ellenzéki párt volt oktatásügyi minisztere pedig beállt a karácsonyi dalokat éneklő szülők közé.

Nunzio Galantino, az olasz püspöki kar főtitkára "túlzott ideológiának" és "nevetségesnek" nevezte, ha éppen más hagyományokra és vallásokra való hivatkozással törlik el a karácsonyi ünnepséget.

Az olaszországi muzulmán közösségek is "feleslegesnek" tartották az iskolaigazgató döntését, hangsúlyozva, hogy az olasz állami iskolákba járó muzulmán vallású diákok közül soha senki sem akadályozta meg a keresztény karácsony iskolai megünneplését. Az olaszországi iskolák több mint 7 millió tanulójából - az általános iskolától az érettségiig - 300 ezer a muzulmán vallású, míg 2008-ban 81 ezer volt a számuk.

Szerző

Jöhet a "jogi atombomba" Orbán ellen?

Publikálás dátuma
2015.11.30. 18:03
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Jegyzékbe vette az Európai Bizottság azt az állampolgári kezdeményezést, amely arra szólítja fel az unió javaslattevő-végrehajtó intézményét, hogy kezdeményezze Magyarországgal szemben az uniós alapértékek megsértése miatti eljárás megindítását. 

A brüsszeli bizottság hétfői közleménye szerint a biztosok testülete november 24-én vitatta meg a kezdeményezést, és arra a következtetésre jutott, hogy adottak a jegyzékbe vétel formai jogi előfeltételei. Tartalmi szempontból a biztosok nem vizsgálták a kezdeményezést.

A kezdeményezőknek most egy évük van arra, hogy összegyűjtsék az EU-országokban a szükséges számú, összesen egymillió aláírást.

Az "Ébredj, Európa! Az európai demokratikus vállalások védelmében" (Wake up Europe! Agir pour préserver le projet démocratique européen) című kezdeményezés az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás kezdeményezését várja az Európai Bizottságtól Magyarországgal szemben.

Ez az eljárás az alapszerződés 2. cikkében felsorolt alapértékek vélelmezett súlyos sérelme esetén indítható, de abban az Európai Bizottság csak a kezdeményező fél. Azt, hogy - a vélt sérelmek orvoslására történt eredménytelen felszólítás után - a szóban forgó tagállamot sújthatják-e bármilyen szankcióval, csak az Európai Parlament és az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács egyetértésével mondhatják ki. A lehetséges szankciók között ugyanakkor szerepel egyes tagsági jogok felfüggesztése is, nem kizárva ezek köréből a szavazati jog felfüggesztését. Ennek tudható be, hogy az EU gyakorlatában eddig még soha nem alkalmazott 7. cikk szerinti eljárást az unió "jogi atomfegyvereként" szokták emlegetni.

Az európai polgári kezdeményezés alapján uniós polgárok kezdeményezhetik az Európai Bizottság fellépését olyan kérdésekben, amelyek uniós hatáskörbe tartoznak. A kezdeményezést előbb abból a szempontból vizsgálják meg, hogy eleget tesz-e a formai alapkövetelményeknek - erre bólintott most rá az Európai Bizottság. Ennek nyomán elkezdhető az aláírásgyűjtés, amelynek során összesen legalább egymillió európai polgárnak kell egyetértését nyilvánítania, legalább hét tagországból.

Ha összegyűlt a szükséges számú aláírás, annak ellenőrzése után a brüsszeli bizottság három hónapon belül érdemben megvizsgálja a kezdeményezést. Az abban foglalt követelésnek nem kell szükségszerűen eleget tennie: állást foglalhat úgy is, hogy részletesen megindokolja, miért nem látja szükségesnek a kezdeményezésben megfogalmazott lépéseket.
A Magyarország elleni eljárás kezdeményezői azt állítják, hogy 2010-es kormányra kerülése óta Orbán Viktor miniszterelnök számos antidemokratikus, idegengyűlölő és a jogállamiságnak ellentmondó intézkedést hozott. A kezdeményezők elfogadhatatlannak minősítették a menekültekkel szembeni magyar hatósági bánásmódot is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy pénteki sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy amennyiben a szavazat megvonásáról szóló döntés születne az Európai Unióban Magyarország ellen, az csak Brüsszel bosszújaként lehetne értelmezhető a sikeres magyar bevándorláspolitika miatt.

Szerző
Frissítve: 2015.11.30. 18:37

Parlamenti ülés könnygázzal, tojással, füttyszóval

A megerősített rendőri felügyelet ellenére hétfőn a koszovói ellenzék ismét könnygázpalackot dobott a pristinai parlament üléstermébe, ami miatt el kellett halasztani az ülést - írta honlapján a Koha Ditore című koszovói napilap.

Az ellenzék már három hónapja akadályozza fütyüléssel, tojásdobálással, valamint könnygázzal a törvényhozás munkáját, azt követelve, hogy Isa Mustafa kormányfő vonja vissza aláírását a Szerbiával augusztusban Brüsszelben kötött megállapodásról. Jóllehet a kisebbségi szerb önkormányzatok közösségének létrehozásáról szóló egyezményt nem hozták nyilvánosságra, a tiltakozók szerint túl sok jogot biztosít a koszovói szerbeknek. Az ellenzék bejelentette, mindaddig akadályozza a munkát, amíg követelésük nem teljesül. A koszovói alkotmánybíróság november elején - végleges döntéséig - felfüggesztette a megállapodást, az ellenzék azonban továbbra is tiltakozik.

Szombaton Pristinában nagyszabású kormányellenes tüntetést tartottak, amely ugyan békésen zajlott le, később azonban koszovói rohamrendőrök hatoltak be az Önrendelkezés nevű ellenzéki párt székházába, és őrizetbe vették Albin Kurtit, a párt alapítóját és képviselőjét, valamint 97 aktivistát. Kurti ellen néhány nappal korábban adtak ki körözést a parlament munkájának többszöri akadályozása miatt, elfogását követően 30 napos előzetes letartóztatást rendeltek el vele szemben.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el. Két és fél éve történelminek nevezett normalizációs folyamat kezdődött meg a két ország között, amelynek következő fordulója december elején várható, amikor Brüsszelben ismét tárgyalóasztalhoz ül Aleksandar Vucic szerb és Isa Mustafa koszovói miniszterelnök.

Szerző