Késelés Ózdon - Elfogták a testvérpárt

Szóváltás után bántalmaztak és késsel többször megszúrtak Ózdon egy 33 éves helybéli férfit, aki súlyos sérüléseket szenvedett, a támadókat elfogták - közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense kedden.

 Szabó Csilla elmondta: egy ózdi testvérpár, egy 19 éves férfi és fiatalkorú öccse támadt rá a 33 éves férfira hétfő délután. A testvéreket egy órán belül elfogták, majd őrizetbe vették. Emberölés bűntett kísérletének gyanúja miatt indult eljárás ellenük, és kezdeményezik az előzetes letartóztatásukat.

Szerző
Témák
Ózd késelés
Frissítve: 2015.12.01. 21:03

Tállai "nagy" bejelentése a NAV-reformról (fotók)

Publikálás dátuma
2015.12.01. 18:00
Korábbi felvétel. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) irányításának és szervezetének átalakításától a szaktárca az irányítás és a jogértelmezés egyértelművé válását, a kettősségek felszámolását és energiák felszabadulását várja, amit a szakmai munkában lehet hasznosítani; XXI. századi modern, ügyfélbarát, szolgáltató jellegű adóhatóságot szeretnének - mondta Tállai András a parlamenti döntést követően tartott sajtótájékoztatóján.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, az adóhatóság átalakításáért felelő kormánybiztos ismertette: a változások lényege, hogy az adóhatóság kormányhivatal helyett központi hivatal lesz, vezetése integrálódik az NGM-be, a regionális főigazgatóságok megszűnnek, megyei szinten pedig egységes vám- és adóigazgatóságok jönnek létre, élükön egy igazgatóval. Az új irányítási rendszerben az adóhatóság élén államtitkár áll, a szakmai munkát négy helyettes államtitkár, a nem közvetlenül szakmai munkát (pénzügyi, gazdasági, számviteli, informatikai, oktatási stb. terület) pedig egy főigazgató irányítja.

A parlament által kedden megszavazott javaslatcsomag harminc törvényt módosít - mondta az államtitkár. A javaslatot azért kellett sürgősséggel és kivételes eljárásban tárgyalni, hogy minél előbb kihirdethessék, és a kapcsolódó jogszabályok - a NAV szervezetéről szóló kormányrendelet, az NGM és a NAV szervezeti-működési szabályzatának módosítása - is megjelenhessenek. Csak így indulhat meg az átszervezés első üteme 2016. január 1-jén. 

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

Az államtitkár kiemelte, hogy a törvényjavaslat elkészítése előtt széles körű felmérést végeztek, többek között megkérdezték a NAV dolgozóit arról, hogy min változtatnának, az iparkamara pedig 400 vállalkozás véleményét kérte ki az adóhatóság tevékenységéről. A végleges javaslatot több tárca, valamint a Miniszterelnökség véleményét is figyelembe véve alakították ki. 

A felmérések tanulsága egybehangzóan az volt, hogy az adóhatóság átvilágítása, átalakítása szükséges. A NAV dolgozói is kérték, legyenek változások - mondta Tállai András. A NAV szervezete nagyon széttagolt, párhuzamosságok vannak. Előfordul, hogy országosan nem azonos a jogértelmezés, az ellenőrzések nem egyértelmű jogértelmezés alapján történnek, az információáramlás a hivatalon belül nagyon lassú, sokszor nem kellő időben jutnak el a döntéshozókhoz - fejtette ki az államtitkár.

Ezeket figyelembe véve készült el a nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek benyújtott törvény, amely arról rendelkezik, hogy az adóhatóság kormányhivatalból központi hivatallá változik, felügyelete és irányítása a nemzetgazdasági miniszterhez fog tartozni. 

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

Kitért arra is, hogy a magyar közigazgatásban nagy horderejű változásról van szó, ez a megoldás azonban egyáltalán nem ritka, az uniós országok felében a pénzügyminisztérium vagy más, az adóbehajtásért felelős minisztérium szervezetén belül van az adóhatóság. Több országban államtitkár és helyettes államtitkár irányítja az adóhivatal munkáját, például Ausztriában, Észtországban, Hollandiában és Lengyelországban.

Az államtitkár szerint az új vezetési modellben nagyobb a nemzetgazdasági miniszter, az adott államtitkár és helyettes államtitkárok felelőssége, ugyanakkor a kormányzati akarat, szándék megjelenítése egyszerűbbé válik. Az a cél, hogy egy olyan adóhivatal jöjjön létre, amelynek két arca van: egy szolgáltató, adózó- és ügyfélbarát arc, amely sok információval segíti az embereket abban, hogy teljesítsék adózói kötelességüket, és egy másik, amely üldözi azokat, akik a jogszabályok megszegésével, másképp értelmezésével próbálják elkerülni az adófizetést. Megjegyezte: most a negatív arc dominál, holott az adóhivatalnál jelentős energiákat emészt fel az ügyfelek tájékoztatása.

Tállai András magyarázata szerint a regionális főigazgatóságok most másodfokú hatósági és koordinációs munkát végeznek, ellenőrzéseket nem folytatnak, megszűnésükkel a jelenlegi háromszintű rendszer helyett kétszintű jön létre, amely a központi irányításból és végrehajtó szintből (megyei igazgatóságok) áll.

A megyei igazgatóságokon is jelentős változások lesznek. Az adó- és vámigazgatóság jelenleg külön szervezetben van, most pedig szakmai téren is megvalósul az integráció azzal, hogy adó- és vámigazgatóságok jönnek létre. Az államtitkár kérdésre elmondta hogy a vagyonosodási vizsgálatok nem szűnnek meg, hanem a becslési eljárás alkalmazási lehetősége szűkül. Hozzátette, a jövőben egyre több olyan szabály lesz, amely az átlag adózókat védi az adóhatóság túlkapásaival szemben. Valószínűleg kevesebb vagyonosodási vizsgálat lesz, és azokat fogja "utolérni", akiknél gyanú vagy bizonyíték van arra, hogy költségvetési, állami pénzeket próbálnak elcsalni - jelezte.

A NAV létszámleépítéséről még nincs döntés. A törvény kihirdetése után fogja a NAV megbízott elnöke kiadni az átszervezési körlevelet, amely tartalmazza, hogy első körben lesz-e létszámleépítés. Az adóhatóságnál most létszámstop van, ha természetes csökkenéssel jelentősen mérséklődni tud a létszám, mesterségesen nem fogják elrendelni. Ez a következő napokban derül ki - mondta Tállai András.

Szerző
Frissítve: 2015.12.01. 19:09

Nő a HIV-fertőzöttek száma Magyarországon

Publikálás dátuma
2015.12.01. 17:46

December 1-je az AIDS világnapja. Az elmúlt egy év egyik legfontosabb tanulsága, hogy a politikai akarat hiányosságai és a vírussal kapcsolatos stigma jelentősen megnehezíthetik a megelőzést és korlátozzák a HIV-vel élők joggyakorlását – áll a Társaság a Szabadságjogokért közleményében.

2014-ben 271 új HIV/AIDS beteget diagnosztizáltak Magyarországon, ami 13 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A régiós trendeknek megfelelően 2005 óta megkétszereződött a HIV diagnózisok száma Magyarországon. A Magyarországra is érvényes tudományos becslések alapján azt tudjuk, hogy sokan nincsenek tisztában a HIV-státuszukkal. A tesztelés javítása azért is kiemelt célja valamennyi HIV/AIDS témában aktív szervezetnek, mert ténykérdés, hogy ma már a HIV egy krónikus, de jól kezelhető betegség. Megfelelő tudással és eszközökkel felvértezve a HIV-vel élő ember teljes és hosszú életet élhet. Ezért is súlyos probléma a csak már AIDS stádiumban kiszűrtek magas száma. Bár az Európai Unióban csökkenő a trend, pár országban, köztük Magyarországon nő az AIDS stádiumban kiszűrtek száma: 2014-ben kétszer annyian haltak meg AIDS következtében, mint az előző évben.

A szűrés és a megelőzés nehézségei a már említett problémákkal, a politikai akarat hiányával és a még mindig erőteljes stigmával magyarázhatóak. A politikai akaratot jól jelzi, hogy a HIV/AIDS-szel foglalkozó munkacsoportot mindössze évente egyszer hívják össze, a 2011-ben lejárt stratégia helyébe pedig nem lépett új. Részben a TASZ sikere is az, hogy már Budapesten kívül is három helyen működnek speciálisan HIV-vel összefüggő kezelést nyújtó úgynevezett gondozó központok. Önmagában azonban ez csak fél siker, a következő feladat, hogy ezeket a központokat valóban használják az érintettek. A kihasználatlanságban pedig biztosan nagy szerepe van a megbélyegzéstől való félelemnek.

Szerző