Bővülhet a NATO

Publikálás dátuma
2015.12.03. 06:35
Helyszíni szemlén Jens Stoltenberg NATO-főtitkár FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MATEJ DIVIZNA
Meghívót kapott a NATO-ba Montenegró. Erről született döntés az észak-atlanti szövetség külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján. Hozzávetőleg egy évbe telhet, amíg a balkáni ország hivatalosan is a szervezet teljes jogú tagjává válhat.

Mind kül-, mind belpolitikai szempontból egy igencsak kényes időszakban kapott meghívót a NATO-ba a volt jugoszláv tagköztársaság. Montenegró korábban ezer szállal kötődött Oroszországhoz, s bár ez a kötelék ma már lazább, mint korábban, Moszkva így is felettébb barátságtalan lépésnek tekinti az észak-atlanti szervezet bejelentését. Különösen most, amikor óvatos közeledés volt tapasztalható az Egyesült Államok és Oroszország között a szíriai válság megoldását illetően, s Barack Obama elnök hétfőn kilátásba helyezte az oroszellenes szankciók feloldását, amennyiben a Kreml tartja magát a minszki megállapodás pontjaihoz.

Oroszország szerint Montenegró NATO-tagsága károsan hat a szövetség és Moszkva viszonyára, Andrej Kelin, a moszkvai külügyminisztérium munkatársa előzőleg egyenesen „súlyos csapásnak” nevezte Podgorica NATO-integrációját. „A montenegrói hadseregnek 2000 tagja van. Felmerül a kérdés, egyáltalán hogyan járulhat hozzá a NATO biztonságához?” – mondta Kelin.

Montenegró meghívása az ország belpolitikáját illetően sem feltétlenül a legjobb időben érkezett. Bár Podgoricában az utóbbi hetekben valamelyest alábbhagytak a kormányellenes tüntetések, ez nem azért történt, mert az emberek hirtelenjében jobbnak érezték saját helyzetüket, hanem mert a rendőrség brutálisan verte le a megmozdulásokat. A tüntetők Milo Djukanovic miniszterelnök lemondását követelték, azon politikusét, aki már negyed százada határozza meg Montenegró belpolitikáját. Kezdetben Slobodan Milosevic feltétlen hívének számított, amikor azonban felismerte, hogy a jugoszláv elnöknek nincs jövője a térségben, időben váltott, szövetkezett a Nyugattal, gazdasági szempontból pedig Oroszországgal.

Feltételezések szerint azért szorgalmazta annyira országa függetlenségét, mert így megillette az államfőknek kijáró diplomáciai mentesség. Djukanovicot ugyanis azzal vádolták, hogy a balkáni cigarettacsempészet egyik vezéralakja. (Az ország 2006-ban vált függetlenné.) A NATO-ba való meghívást sokan úgy értékelhetik, hogy az a kormányfő politikájának Nyugat általi elismerését jelenti. Az októberi-novemberi tüntetéseken egyébként többen „NO NATO” feliratú zászlót lengettek, ezzel jelezve, mi a véleményük a NATO-integrációról.

Az ország meghívása azt jelenti, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások a belépéséről. A legutóbb, 2009-ben felvételt nyert Horvátország és Albánia esetében a meghívás és a teljes jogú tagság között hozzávetőleg egy év telt el. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kifejtette, Podgoricának folytatnia kell a korrupció elleni harcot, s „meg kell erősítenie a NATO-csatlakozás folyamatának társadalmi támogatottságát”. A hidegháború vége óta 12 állammal bővült az észak-atlanti szervezet.

Montenegró függetlensége elnyerése óta együttműködik a NATO-val, lehetővé tette, hogy a szervezet átszállítsa csapatait az ország területén. Milo Djukanovic kormányfő 2014 márciusában jelentette be, hogy országa a szövetség teljes jogú tagjává kíván válni, s reményét fejezte ki, hogy már a 2014 szeptemberében megrendezett NATO-csúcson meghívót kapnak. Mihail Degtyarev orosz nacionalista képviselő erre kijelentette, ha Montenegró csatlakozna a NATO-hoz, akkor az ország „orosz rakéták célpontjává válhat”. Különösen Szlovénia és Horvátország fejtett ki komoly diplomáciai tevékenységet azért, hogy a balkáni ország meghívót kapjon.

Egy tavaly márciusban készült felmérés szerint megosztott a montenegrói társadalom a NATO-integrációt illetően: 46 százalék támogatná a csatlakozást, 42 százalék viszont független maradna.

Szerző

Túl van a mélyponton a CDU és Merkel

A Forsa ügynökségnek a német RTL és a Stern magazin számára készített felméréséből kiderül, hogy megállt a német uniópártok népszerűségének csökkenése, s az euroszkeptikus Alternatíva (AfD) sem tudja tovább gyarapítani híveinek számát.

A felmérés szerint a CDU/CSU megítélése nem változott az előző közvélemény-kutatáshoz viszonyítva, továbbra is 39 százalék, szintén változatlan a szociáldemokrata SPD megítélése, amely 24 százalékos. Az ellenzéki Zöldekre 10 százalék szavazna, kilenc százalék voksolna a Balpártra, bekerülne a parlamentbe a liberális FDP 5 százalékkal, de ami mindenképpen figyelemreméltó: egy százalékkal csökkent az AfD népszerűsége, vagyis a nyíltan menekültellenes ideológiával már nem képes megszólítani az embereket.

A CDU, illetve Angela Merkel kancellár népszerűsége drámai mértékben csökkent az elmúlt hónapokban a menekültválság kezelése, a szíriai menekültek befogadását szorgalmazó politika miatt. Számos elemzés jelent meg arról, hogy a kancellár talán ki sem tölti ki 2015-ig szóló megbízatását, mert már saját pártján belül is többen támadják már.

A kancellár javuló helyzetét mutatja a Forsa azon felmérése is, melynek során arra kereste a választ, mely párt a legalkalmasabb arra, hogy orvosolja Németország gondjait. 30 százalék nevezte meg az uniópártokat, ami két százalékos emelkedés az előző felméréshez képest, az SPD-t tíz százalék említette. A legtöbben Angela Merkelben bíznak (38 százalék), e tekintetben érdekesség, hogy a szociáldemokrata szavazók közül többen bíznak benne (45 százalék), mint az SPD elnökében, Sigmar Gabrielben (39 százalék).

Szerző

Pekinget nappal is sötétségbe borította a sűrű szmog

Publikálás dátuma
2015.12.03. 06:33
FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KEVIN FRAYER
Pekingben egyre súlyosabb a levegőszennyeződés, a kínai fővárost egész nap esti sötétségbe burkolta az áttetsző, sötét szmog, az utcafronton az üzletek világítására is szükség volt a tájékozódáshoz.

A lakosságot óvintézkedésekre szólították fel, azt tanácsolták, aki csak teheti, maradjon zárt térben, az utcán az emberek viseljenek arcmaszkot. Az egy köbméter levegőben mért apró porszemcsék koncentrációját kifejező mutatók szerint Peking több pontján az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában szereplő egészségügyi határértéknek még a 35-szörösét is kimutatták.

FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KEVIN FRAYER

FOTÓK: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KEVIN FRAYER

A szakemberek a kialakult helyzetért elsősorban a széntüzelést teszik felelőssé, s hozzáteszik, hogy mindehhez a jelentős autóforgalom és a komplex éghajlati viszonyok, a hideg is hozzájárult. Egy korábban nyilvánosságot kapott és azóta sokat idézett tanulmány szerint mintegy félmilliárd észak-kínainak átlagosan öt és fél évvel rövidül meg az élete a belélegzett rossz minőségű levegő miatt.

Szerző