Szép mai történet

Publikálás dátuma
2015.12.03. 06:45
Vecsei Kinga a Szerdai gyerek főszerepében FORRÁS: POPFILM
Külföldi fesztiválok elegáns díjaival érkezik a magyar mozikba Horváth Lili első rendezése, a Szerdai gyerek. Az állami gondozásban lévő kisfiáért harcoló egykori állami gondozott lány főszerepét az amatőr Vecsei Kinga játssza. Az amatőr játékosok mellett megnyugtató szakmai tudással Thuróczy Szabolcs, Börcsök Enikő és Nagy Ervin teremt figurát.

Érdekes jelenségnek lehetünk tanúi. Érkezik egy témaválasztásával tiszteletre méltóan érzékeny film a mozikba, felékesítve egy sor sikeres nemzetközi fesztiválszerepléssel, jövőbeli meghívással és már elegáns külföldi díjakkal is, ám azt mégsem mondhatjuk, hogy igazán sikerült film kerül a mozivászonra. Horváth Lili első rendezése sikeresen mutatkozott be külföldön, ebben alighanem a szociális érzékenységű történet játszik szerepet, nem a megrendítő művészi erő.

A Szerdai gyerek története egy fiatal lány önmagára találásának drámai fordulatokkal terhelt küzdelmeibe avat be, s a mélyszegénység peremén szédelgő sorsokra enged villanásnyi pillantást. Lehetne megrendítő filmélmény, ám a súlyos témáról nem született súlyos művészi értékű film. Horváth Lili első nagyjátékfilmjében mintha továbbgondolta, tovább pergette volna remek rövidfilmje, a Napszúrás fiatal lányhősének sorsát. Mintha a Napszúrásban megismert Maja próbálna valamit kezdeni az életével, kikerülve az állami gondozásból. Ez a mi Majánk már 19 évesen visszajár az intézetbe, minden szerdán látogatóba megy a négy éves kisfiához, Krisztiánhoz. Semmi tapasztalata az anyai szerepben, még maga is szinte gyerek, de minden idegszálával ragaszkodik ahhoz, hogy kivigye a kisfiút, otthont teremtsen neki.

Nem akar olyan a sorsot a gyerekének, amilyenben neki magának része volt. A kemény feltéteknek azonban képtelen megfelelni, az ő sorsa is csupa bizonytalanság, hiszen leszámítva azt az autófosztogatásból élő durva fickót, aki a kisfiú édesapja, senkire sem számíthat. Időről-időre ostoba balhékba keveredik, és ugyan együtt él a kisfia apjával, de ez annyit jelent, hogy van, aki durván, mocskos erőszakkal helyrerakja és visszarugdalja, ha valamit tenni akar a kitörése érdekében.

Ez nem az a világ, a lepukkant telep lakói nem azok az emberek, akik között könnyű lenne önálló életet kezdeni, felnőtté, felelős anyává válni egy olyan magányos harcosnak, mint Maja. De nem is a felnőtté válásról van egyszerűen szó a Szerdai gyerekben, hanem arról a nagyon nehéz, sok buktatót rejtő, majdnem reménytelen folyamatról is, amit ma egy többszörös hátránnyal induló fiatal lány végig kell járjon egy rideg emberi környezetben, ha ki akar törni élete csapdájából. Maja egy szerencsés fordulatnak és egy szokatlanul jó szándékú embernek köszönhetően eljut a felelőtlen ballépések sorozatától a felelős vállalásig, az anyaszerep súlyának megértéséig és átéléséig. Azaz önmaga megtalálásáig. Hitelt kap és belefog egy mosoda megteremtésébe. Ha sikerrel jár, azt jelenti, megnyerte a kisfiát.

Az az érzékeny pillantás, amellyel Horváth Lili a kisemmizettek és esélytelenek világába próbál belelátni, fenntartás nélkül becsülendő, méltó művészi vállalás. Még akkor is, ha a film a felvállalt súlyt nem tudja igazán felemelni. Hiányzik hozzá a meggyőző erő. A téma nagyon emberi, alkalmas arra, hogy felébressze a nézői együttérzést. A film azonban csak kis részben tudja mélységében kibontani, hitelesíteni a kisfiáért nagy akarattal küzdő, önmaga gyengébbik felével is keményen megharcolni kénytelen lány karakterét, egyéniségét.

A film abszolút főszereplője Vecsei Kinga, akire hosszú keresés után talált a rendező, de aki nem színész, egy művészeti egyetem hallgatója. Szép, tiszta, érzékeny arcvonásokkal, de zavaróan nehezen érthető beszéddel. (Amit persze a külföldi közönség nem érzékel, de ami kimondottan feltűnő a magyar fülnek.) Ennél nagyobb gond, hogy amatőrként nincsenek színészi eszközei. Márpedig nagyon erős színészi képességeket és kifejezőeszközökből egész arzenált kíván annak a bonyolult, ellentmondásos érzelmi- és lelkivilágnak a megmutatása (!), érzékeltetése, átélhetővé tétele, amit Maja sorsának és egyéniségének hitelesítése követelne.

A rendező, aki a forgatókönyvet is maga írta, a karakter felépítésében el-elmegy a kézenfekvő közhelyek felé, de igazán csak egyetlen jellemzőjét ugratja ki. Maja olyan, mint egy sértett, durcás kislány, akit nem tanítottak illemre. Mindenkivel durva, kötözködő. Pedig itt nem sértettségről lehet szó, hanem mély lelki sérülésről. Ebből fakad az egész világgal szembeni elutasítása. Filmbeli megnyilvánulásai mégis bicskanyitogatóan hiteltelenek, különösen a szociális segítővel szemben érthetetlen a durvasága.

Maja keményen megdolgozik a mosoda megvalósulásáért, de ez csak becsszóra hihető a filmnek, hiányzik a munka érzékletes, eleven képekké varázsolása, amitől a néző számára is drámai töltetet kapna a kérdés, sikerül-e végül beindítani a megváltást jelentő gépeket. Van viszont kitalált balhé, némi konfliktus, de ezek áldolgok az igazi feszültség helyett.

Horváth Lili a hitelesség kedvéért sok amatőrrel dolgozott, de nem tudta elérni, hogy az önmaguk egyénisége szerint legyenek hitelesek, többnyire szerepet játszanak. Viszont Börcsök Enikő, Nagy Ervin, Lukáts Andor egy-egy villanásnyi szerepben az eleven életet hozta a filmbe. Ahogy a legrokonszenvesebb figura, a szociális segítőt alakító Thuróczy Szabolcs érdekes emberi tartással erősítette meg a nem igazán kidolgozott karaktert.

(Szerdai gyerek ***)

Szerző

Nem akar referendumot az olimpiáról Tarlós

Publikálás dátuma
2015.12.03. 06:07
FOTÓ: Népszava
Aki a számlát fizeti, annak kellene eldönteni, legyen-e 2024-ben Budapesten olimpia, vagy sem. A szocialista Horváth Csaba pártja nevében ezért kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén, hogy a kérdésről rendezzenek népszavazást. Az ellenzéki várospolitikus szerint a budapestiek húsz évig fizethetik majd a számlát, miközben a rendezvény kockázatairól szinte semmit nem tudnak. Bár a testület 14 tagja támogatta Horváth javaslatát, 16-an nemet mondtak, ketten pedig tartózkodtak a szavazáson, így végül azt elutasította a közgyűlés.

Azt a főpolgármester is elismerte, két évvel a pályázatok elbírálása előtt a lakosságnak kevés az információja ahhoz, hogy felelősen döntsön ebben az ügyben. Tarlós István a szavazást követően arról értekezett, politikai haszonszerzés szempontjából nagyon jól hangzik, hogy "kérdezzük meg a népet", ám a köztestületeket azért választották meg, hogy döntéseket hozzanak. Ha a döntéshozók rosszul határoznak, akkor legközelebb nem választják meg őket, ha pedig döntésképtelenek, akkor alkalmatlanok arra, amire megválasztották őket. A főpolgármester szerint lejáratja a népszavazás intézményét, ha túl sűrűn használják, pedig legutóbb 2008 március 9-én tartottak ilyet Magyarországon. Annak a "szociális népszavazásnak", amelyen egyebek mellett a 300 forintos vizitdíjat elutasították, éppen Tarlós volt a politikai vezetője - emlékeztette lapunkat Horváth Csaba.

A népszavazási kezdeményezés a demokrácia mellett szól, nem a pályázat ellen. Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere ezzel igyekezett meggyőzni a közgyűlés tagjait arról, hogy támogassák az MSZP kezdeményezését, amelyet az LMP és a DK is támogatott. Végül a testület 22 igen szavazattal, 3 nem ellenében, és 7 tartózkodás mellett elfogadta, hogy a játékok megrendezése érdekében együttműködési megállapodást köt a kormánnyal és az olimpiai bizottsággal. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai pályázat előkészítésére a fővárosi önkormányzat és a MOB mint részvényesek a 2017. december 31-éig terjedő határozott időtartamra létrehozzák a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t. A társaság feladata lesz az operatív feladatok ellátása, a pályázati anyagok elkészítése, illetve elkészíttetése, valamint a kommunikáció szervezése. Az olimpia rendezésétől már Hamburg Bécs és München is visszalépett, mert a lakosok egyértelművé tették, hogy nem szeretnének nyári játékokat.

Arról is döntött tegnap a közgyűlés, hogy Dagály Strandfürdőt térítésmentesen állami tulajdonba adják, 2016. december 31-ig azonban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemelteti. A Dagályt azért kérte el az állam mert az uszoda lesz a 2017-es vizes világbajnokság központi helyszíne. A testület szeptember 30-án döntött az átadásról, részben a BKV hosszú távú finanszírozásáért cserébe, bár Tarlós a "cserébe" szót többször kikérte magának. Október 28-án visszavonták a javaslatot, amit ezúttal 20 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadtak el. A DK-s Gy. Németh Erzsébet és a Horváth Csaba sajnálta, hogy a BKV hosszú távú finanszírozásának megoldása nélkül kerül az államhoz a fürdő. Tarlós nekik válaszolva azt mondta, a BKV hosszú távú finanszírozása körül egy 26 éve tartó "bohózat folytatódik" jelenleg is, amit teljesen érthetetlennek tart. A Dagály egyébként jövő augusztus 31-ig üzemelhet, majd a következő évi vizes világbajnokságot követően, várhatóan szeptemberben nyílhat meg ismét.

Kétmilliárd forintot biztosít a 2016-os költségvetése terhére a főváros saját forrásból annak érdekében, hogy a 3-as metró rekonstrukciójához szükséges kiviteli tervek időben elkészüljenek. Erről szintén a közgyűlés határozott, akár Budapest és Pest megye különválásáról. A válást a régión belüli fejlettségi különbségek indokolják. Ha ez megtörténik és az erről szóló kérelmet az Európai Unió elfogadja, a megye, a kevésbé fejlett régiókhoz hasonlóan, a jelenleginél több uniós forráshoz juthat. Budapest pedig a 2021-2028-as uniós költségvetés elkészítésekor jobban érvényesítheti az érdekeit. Ezt a javaslatot egyhangúlag fogadta el a testület.

Szerző

Nem akar referendumot az olimpiáról Tarlós

Publikálás dátuma
2015.12.03. 06:07
FOTÓ: Népszava
Aki a számlát fizeti, annak kellene eldönteni, legyen-e 2024-ben Budapesten olimpia, vagy sem. A szocialista Horváth Csaba pártja nevében ezért kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén, hogy a kérdésről rendezzenek népszavazást. Az ellenzéki várospolitikus szerint a budapestiek húsz évig fizethetik majd a számlát, miközben a rendezvény kockázatairól szinte semmit nem tudnak. Bár a testület 14 tagja támogatta Horváth javaslatát, 16-an nemet mondtak, ketten pedig tartózkodtak a szavazáson, így végül azt elutasította a közgyűlés.

Azt a főpolgármester is elismerte, két évvel a pályázatok elbírálása előtt a lakosságnak kevés az információja ahhoz, hogy felelősen döntsön ebben az ügyben. Tarlós István a szavazást követően arról értekezett, politikai haszonszerzés szempontjából nagyon jól hangzik, hogy "kérdezzük meg a népet", ám a köztestületeket azért választották meg, hogy döntéseket hozzanak. Ha a döntéshozók rosszul határoznak, akkor legközelebb nem választják meg őket, ha pedig döntésképtelenek, akkor alkalmatlanok arra, amire megválasztották őket. A főpolgármester szerint lejáratja a népszavazás intézményét, ha túl sűrűn használják, pedig legutóbb 2008 március 9-én tartottak ilyet Magyarországon. Annak a "szociális népszavazásnak", amelyen egyebek mellett a 300 forintos vizitdíjat elutasították, éppen Tarlós volt a politikai vezetője - emlékeztette lapunkat Horváth Csaba.

A népszavazási kezdeményezés a demokrácia mellett szól, nem a pályázat ellen. Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere ezzel igyekezett meggyőzni a közgyűlés tagjait arról, hogy támogassák az MSZP kezdeményezését, amelyet az LMP és a DK is támogatott. Végül a testület 22 igen szavazattal, 3 nem ellenében, és 7 tartózkodás mellett elfogadta, hogy a játékok megrendezése érdekében együttműködési megállapodást köt a kormánnyal és az olimpiai bizottsággal. Ebben egyebek mellett az szerepel, hogy a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai pályázat előkészítésére a fővárosi önkormányzat és a MOB mint részvényesek a 2017. december 31-éig terjedő határozott időtartamra létrehozzák a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t. A társaság feladata lesz az operatív feladatok ellátása, a pályázati anyagok elkészítése, illetve elkészíttetése, valamint a kommunikáció szervezése. Az olimpia rendezésétől már Hamburg Bécs és München is visszalépett, mert a lakosok egyértelművé tették, hogy nem szeretnének nyári játékokat.

Arról is döntött tegnap a közgyűlés, hogy Dagály Strandfürdőt térítésmentesen állami tulajdonba adják, 2016. december 31-ig azonban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. üzemelteti. A Dagályt azért kérte el az állam mert az uszoda lesz a 2017-es vizes világbajnokság központi helyszíne. A testület szeptember 30-án döntött az átadásról, részben a BKV hosszú távú finanszírozásáért cserébe, bár Tarlós a "cserébe" szót többször kikérte magának. Október 28-án visszavonták a javaslatot, amit ezúttal 20 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadtak el. A DK-s Gy. Németh Erzsébet és a Horváth Csaba sajnálta, hogy a BKV hosszú távú finanszírozásának megoldása nélkül kerül az államhoz a fürdő. Tarlós nekik válaszolva azt mondta, a BKV hosszú távú finanszírozása körül egy 26 éve tartó "bohózat folytatódik" jelenleg is, amit teljesen érthetetlennek tart. A Dagály egyébként jövő augusztus 31-ig üzemelhet, majd a következő évi vizes világbajnokságot követően, várhatóan szeptemberben nyílhat meg ismét.

Kétmilliárd forintot biztosít a 2016-os költségvetése terhére a főváros saját forrásból annak érdekében, hogy a 3-as metró rekonstrukciójához szükséges kiviteli tervek időben elkészüljenek. Erről szintén a közgyűlés határozott, akár Budapest és Pest megye különválásáról. A válást a régión belüli fejlettségi különbségek indokolják. Ha ez megtörténik és az erről szóló kérelmet az Európai Unió elfogadja, a megye, a kevésbé fejlett régiókhoz hasonlóan, a jelenleginél több uniós forráshoz juthat. Budapest pedig a 2021-2028-as uniós költségvetés elkészítésekor jobban érvényesítheti az érdekeit. Ezt a javaslatot egyhangúlag fogadta el a testület.

Szerző