Az autóhitelesek többsége jól jár

Kezdődik a gépjármű- és személyi hitelek forintosítása, aminek révén az ügyfelek mintegy kétharmadának csökken a törlesztőrészlete, mivel kedvezményes árfolyamon váltják át meglévő tartozásukat, a kamatfeltételek pedig nem változnak - mondta Freisleben Vilmos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója szerdán háttérbeszélgetésen.

Azoknak a törlesztőrészlete növekedhet csak, akik késedelembe estek, vagy árfolyamgyűjtős - úgynevezett bullet -konstrukciójuk van, de az ő esetükben is lehetőség van a futamidő megnyújtására. A forintosítás mintegy 242 ezer élő szerződést érint, ebből közel 216 ezer gépjármű kölcsön- és lízingszerződés, több mint 26 ezer pedig szabad felhasználású, nem jelzálogkölcsön. A felmondott követelések közül azokat forintosítják, amelyeket az intézmények még devizában tartanak nyilván, korábbi adatok szerint több mint 83 ezer felmondott szerződésből származó követelés van, ezek azonban forintban fennállóakat is tartalmaznak.

A pénzügyi intézményeknek az élő szerződések esetében december 15-ig kell elkészíteniük és postázniuk forintosítási ajánlatukat, a felmondott szerződések esetében pedig 2016. január 31-ig. Ha a fogyasztó elfogadja az ajánlatot, nincs teendője, a szerződés módosítása automatikusan életbe lép, egyébként 30 napon belül egyértelmű nyilatkozatban emelhet kifogást.

Az ajánlat információkat tartalmaz az előnyökről, a hátrányokról és a kockázatokról is, aminek alapján a fogyasztó el tudja dönteni, vállalható-e számára a törlesztőrészlet nagysága, a futamidő. Freisleben Vilmos felhívta a figyelmet: aki nem fogadja el az ajánlatot, lemond a forintosításról. Azt tanácsolta, elutasítás helyett inkább forduljon az ügyfél azonnal pénzintézetéhez, a 30 napos gondolkodási idő alatt ugyanis közösen kidolgozhatnak egy mindkettejük számára megfelelő megoldást.

Az átváltás elfogadása esetén az élő szerződéseknél decemberben már az új törlesztőrészletet kell fizetni, a felmondott szerződések esetében az átváltás hatálya visszamenőlegesen 2016. január 1. lesz.

A forintra átváltás a 2015. augusztus 19-én érvényes MNB árfolyamon történik, amely a svájci frank alapú hiteleknél 287,22 forint, az euró alapúaknál 309,20 forint. A tényleges árfolyam azonban megegyezik a jelzáloghitelek forintosítása során alkalmazott kedvezményes árfolyammal, amely a CHF esetén 256,47, a EUR esetében 308,97 forint volt. A különbözetet az állam és a pénzügyi intézmények fele-fele arányban átvállalják a fogyasztóktól, a követeléselengedés a már lejárt vagy a forintra átváltás előtt is forintban nyilvántartott követelésrészre azonban nem vonatkozik.

Döntött az Ab: alkotmányos a forintosítás

Az Alkotmánybíróság december 1-jén hozott határozatában elutasította a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekből eredő követelések forintosítását elrendelő törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló kérelmeket. Az Ab-hez ehhez kapcsolódóan több száz alkotmányjogi panasz érkezett. Az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a kötelező szerződésmódosítás elsődleges célja az adósoknak az esetleges további árfolyamváltozásból eredő terhektől történő megóvása volt. A beavatkozásra azért is szükség volt, mert a devizahitelezés a pénzügyi rendszer egészének stabilitására is kockázatot jelentett, így a jogalkotó lényeges érdeksérelmet okozó körülményváltozások miatt rendelte el a tartozások forintra történő átváltását. A szerződési szabadságba történő beavatkozásra tehát alkotmányos módon került sor - írja közleményében az Ab.