"Közösségi Mikro-Oxford" épül Sümegen

Nagy szenzációként jelent meg nyáron a hír: létrejött Sümegen az ország első közösségi főiskolája. Ilyen intézmények létrehozására az új felsőoktatási törvény ad lehetőséget, a sümegi központ mögött a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola és az azon belül működő John Henry Newman Intézet áll - utóbbi az úgynevezett Jövőegyetem-projektet tervezi megvalósítani. Az ügy pikantériája, hogy a közösségi főiskolák létrehozását szabályozó rendelet csak november végén vált hatályossá, így a hangzatos beharangozókban leírtakkal ellentétben idén semmiképp sem indulhatott meg a képzés Sümegen. A "keresztény ihletésű" Jövőegyetemről sem most hallhatunk először: a projekt mögött álló személyek évek óta próbálnak iskolaközpontokat létrehozni magyar városokban, annak bizonytalan, homályos háttere miatt azonban eddig sehol sem fogadták be őket.

Gőzerővel zajlanak az egyeztetések a felsőoktatási törvény idei módosításában megnevezett új intézménytípus, a közösségi felsőoktatási képzési központok létrehozásával kapcsolatban egyszerre több település önkormányzata és az Emberi Erőforrások Minisztériuma között - tudta meg lapunk. A vidéki településekre tervezett, röviden csak közösségi főiskolának nevezett központok nem önálló felsőoktatási intézmények, saját oktatói karral nem rendelkeznek, oda egyetemek, főiskolák helyezhetik ki képzéseiket a helyi közösség igényei alapján. Egy központ képzési profiljának kialakításában pedig több felsőoktatási intézmény is részt vehet.

Közösségi főiskolák csak jövőre

A felsőoktatási államtitkárság tájékoztatása szerint 2014-ben olyan TÁMOP-pályázatot hirdettek meg a felsőoktatási intézmények számára, mely keretében a nyertes egyetemek és főiskolák a "jó nemzetközi gyakorlattal" rendelkező közösségi felsőoktatási képzési központok hazai adaptálhatóságának vizsgálatát is elvégezhették, illetve kidolgozhatták azok megvalósítási terveit. A nyertes pályázók között szerepel az Óbudai Egyetem, ők Salgótarjánban, a Szent István Egyetem Békéscsabán, a Debreceni Egyetem Kisvárdán tervez közösségi főiskolát létrehozni.

Palkovics László felsőoktatási államtitkár korábban elmondta: várhatóan 6-8 városban jöhet majd létre ilyen intézmény. Az államtitkárság megkeresésünkre közölte: a helyszínekkel kapcsolatban végső döntés még nincs, az érintett felsőoktatási intézmények még decemberben jelezhetik az Oktatási Hivatalnak - itt végzik a főiskolák nyilvántartásba vételét - hol, milyen feltételekkel terveznek közösségi főiskolát alapítani. Létrehozásuk menetét szabályozó végrehajtási kormányrendelet november 27-től hatályos.

De már nyáron arról olvashattunk, hogy közösségi főiskola alakult Sümegen, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola és az azon belül működő John Henry Newman Intézet jóvoltából, az úgynevezett "Jövőegyetem-projekt" keretében. A John Henry Newman Felsőoktatási Központnak nevezett intézmény weblapjának (www.jovoegyetem.hu) főoldalán ugyancsak azt olvashatjuk, hogy "2015 szeptemberben megnyitotta kapuit a sümegi kampusz". Bár az valóban igaz, hogy a sümegi önkormányzat két ingatlant is az iskola rendelkezésére bocsátott, ám az eddigi hírekkel ellentétben azokban jelenleg semmilyen képzés nem folyik, hiszen az Oktatási Hivatal még egyetlen közösségi főiskola működéshez sem adott ki engedélyt.

Egyetem és metálzenekar

A Jövőegyetem nem most jelenik meg először a magyar oktatásban, annak már van egy jó pár évre visszatekintő, nem túl sikeres hazai története. Egy állítólagos amerikai egyetem, a homályos hátterű Pro Deo State University (PDSU) felbukkanásával kezdődött minden. Egy, a PDSU weblapján található bírósági végzés szerint 2012-ben Magyarországon megalakult a "Pro Deo State University Közép-Európai Tudományos Alapítvány", amely a weblapon, mint a "PDSU Közép-Európai Egyetem fenntartó intézménye" van megjelölve. Ilyen egyetem ugyanakkor - legalábbis az Oktatási Hivatal nyilvántartása szerint - Magyarországon nem létezik. Maga a PDSU már 2013-ban is a sajtó célkeresztjébe került, amikor az atlatszo.hu tényfeltáró cikket közölt az országos zöldhatóság akkori vezetőjének doktori címével kapcsolatban, amit egy "amerikai kamuegyetemen" - a PDSU-n - szerzett. A portál utánajárt az állítólagos egyetem korábbi tevékenységének, s kiderítette, hogy az sem Magyarországon, sem másutt nincs akkreditálva, valódi oktatási tevékenységének nincs nyoma, az egyetem székhelyének New York-i címére pedig egy Manowar nevű metálzenekar kiadója, a Magic Circle van bejegyezve.

Fantom-projekt Sátoraljaújhelyen

A PDSU az egész Jövőegyetem-projekt megálmodója (melynek "kizárólagos hazai projektgazda szervezete" a PDSU alapítványhoz köthető Kárpát-medencei Jövőegyetemért Egyesület). Az interneten még ma is megtalálható tervek szerint először Sátoraljaújhelyen akartak "Termelő Népfőiskolát" alapítani. Megkeresésünkre a város önkormányzata azt közölte, ők nem hallottak sem a PDSU-ról, sem a Jövőegyetemről, ahogy arról sincs tudomásuk, hogy településükön "Termelő Népfőiskolát" akart volna bárki is létrehozni, ilyen központ kialakításának "az önkormányzat nem lehetett részese".

Bukás Vácon

A sátoraljaújhelyi kudarc után Vác következett. "A PDSU Közép-Európai Tudományos Alapítvány Magyarország első jövőegyetemének, azaz keresztény vállalkozó egyetemének felépítéséhez látott hozzá, amikor Vácon Tudásváros névvel egyetemi központot kezdett kialakítani" - olvasható egy akkori beharangozóban. Itt már előkerült a John Henry Newman Intézet neve is, ami ekkor még a szlovákiai Danubius Egyetem szárnyai alatt működött - legalábbis az intézet sajtóirodája által a Magyar Hírlapban 2014. augusztus 8-án megjelent cikk szerint. Ebben azt is leírták, hogy az "amerikai Indotek Befektetési Alapkezelő Csoport és a Jövőegyetem Projekt hazai képviseletét ellátó civilszervezet vezetői beruházási konzorciumot hoztak létre 2013 augusztusában", s hogy terveik szerint egy "multifunkciós keresztény egyetemi kampuszt" hoztak volna létre egy 5,5 milliárdos beruházás keretében Vác "edukációs negyedében".

Csakhogy a váci vezetés nem adta áldását a projektre. A Newman Intézet ezután közleményében támadta Vác fideszes polgármesterét, Fördős Attilát, többek között azzal, hogy a projekt a városvezető "érthetetlen ellenkezése és magyarázat nélküli időhúzása" miatt akadt meg. Fördős ezt követően ugyancsak a Magyar Hírlapban reagált a vádakra. Egyebek mellett hangsúlyozta: nincs alapja az időhúzásra vonatkozó vádaknak, a hatáskörrel bíró bizottságok öt alkalommal tűzték napirendjükre a kérdést, az említett Indotek Csoportot pedig nem tartotta nagyberuházások végrehajtására alkalmas, tőkeerős cégcsoportnak, mivel az internetről is letölthető adatok szerint "mindössze" százmillió forintos forrás/passzíva mérleggel rendelkeztek.

Pécsen mindenki elhatárolódik

A projekt így Vácon sem jött össze, ám nem kellett sokat várni, 2014. októberében már arról szóltak a hírek, hogy Pécsett nyílik Jövőegyetem, az egykori bőrgyár épületében. Itt - még mindig a szlovákiai Danubius Egyetemmel együttműködésben - újságírást, biogazdálkodást és építéstechnológiát tanítottak volna, a beruházás azonban itt is zátonyra futott. Kertész-Bakos Ferenc, a projekt koordinátora - aki intézetvezető, főigazgató és kutatóprofesszor a Wekerle Főiskolán, egyben a PDSU dékánja is, s az atlatszo.hu szerint végzettségét is a PDSU szlovákiai kurzusán szerezte - azt nyilatkozta, a beruházás "fogadókészség hiánya" miatt bukott el.

S való igaz, a Jövőegyetemtől Pécsett is szinte mindenki elhatárolódott. Bár Kertész-Bakos azt állította, a létrehozni kívánt intézményről egyeztettek a Pécsi Tudományegyetem (PTE) vezetésével, az egyetem ezt határozottan cáfolta. A Pécsi Újság a PTE Oktatási Igazgatóságától azt a tájékoztatást kapta, hozzájuk nem érkezett semmilyen megkeresés, nincs hivatalos kapcsolatuk a Jövőegyetem-projekttel, s felhívták a figyelmet arra is, hogy a szlovákiai Danubius Egyetem nem szerepel a Magyarországon engedéllyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények között. A Pécsi Egyházmegye is azt közölte, "sem az Egyházmegyének, sem pedig a Magyar Katolikus Egyháznak nincs köze az - amúgy önmeghatározása szerint - keresztény ihletésű John Henry Newman Jövőegyetem-Projekthez". Hozzátették: "a kezdeményező személy (Kertész-Bakos Ferenc - a szerk.) nem ismert sem hazai, sem nemzetközi tudományos körökben".

Kaposvár szerint komolytalan

Pécs után Kaposváron is próbálkoztak, itt "egyedülálló volumenű organikus gazdálkodási központot" akartak kialakítani, amely a "középfokú oktatástól a felnőttképzésen keresztül a felsőoktatásig bezárólag nyújtana hiánypótló képzéseket". Emellett egy 300 férőhelyes kollégiumot is föl akartak építeni - mindezt a tervek szerint egymilliárd forintos beruházással akarták megvalósítani a volt Hunyadi-laktanya területén. A projekt megvalósítását Kaposvár közgyűlése nem támogatta, azt - lapunk birtokába került közgyűlési jegyzőkönyv szerint - a képviselők "komolytalannak" és "megalapozatlannak" tartották: nem tudták elképzelni, hogy egymilliárdból létrejöhet egy ilyen központ, miközben a város 450 férőhelyes Klebelsberg kollégiumának megvalósítása is mintegy kétmilliárd forintba került.

Sümeg, a befogadó

Így jutott el a Jövőegyetem-projekt Sümegre, ahol a felsőoktatási törvény módosításának, és az abban megjelenő koncepciónak köszönhetően már nem kellett saját oktatási intézmény létrehozásán fáradozniuk, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola segítségével létrehozhatják "saját" közösségi főiskolájukat, mely falai között hosszas kínlódás után gyökeret verhetnek a Jövőegyetem tanításai. Sümeg polgármestere, a fideszes Végh László - aki ellen 2012-ben garázdaság miatt folytattak eljárást, mert a városban frissen átadott szegélyzáró oszlopokat rugdosott ki - júniusban nagy örömmel írta alá a Wekerle Newman Intézete és az önkormányzat között létrejött megállapodást, sőt novemberben arról szóltak a hírek, hogy Michael Nobel orvosprofesszort nevezték ki a sümegi főiskola első "szenátorává" (az Emmi tájékoztatása szerint a közösségi főiskola menedzsmentje kijelölhet ilyen tisztségű személyt - ha ezt a szervezet jogi formája lehetővé teszi - de a "szenátor" kifejezés a felsőoktatás szabályozásában ismeretlen fogalom).

Ebből is látszik, hogy nagy terveket dédelgetnek: bár a Jövőegyetem weblapján csak négy induló szak (például kereskedelem és marketing, média projekt menedzsment) szerepel, a legutóbbi hírek szerint az intézményben több mint tíz szakon mintegy 340 fiatal tanulhat majd (a tekintélyes Debreceni Egyetem kisvárdai képzőhelyén 20-30 diákkal számol). Ugyancsak a weblapon, a sümegi közösségi főiskoláról szóló tervek alatt olvashatunk az úgynevezett "Mikro Oxford-projektről", mely keretében nem kevesebbet szeretnének a "keresztény vállalkozók", mint Sümeget a "prosperáló északnyugat-balatoni térség tudásövezetének" központjává tenni, ahol a "tudásteremtés új modelljét" építenék fel "hazánk és távlatilag az egész közép-európai nagytérség számára".

Bár szinte mindenhol arról olvasni, hogy az "edukációs nagyprojekt" 2015 szeptemberében indul, Kertész-Bakos Ferenc megkeresésünkre közölte: Sümegen még valóban nem folyik képzés. Ellenben hangsúlyozta: a sümegi főiskola már megkapta az alapításhoz szükséges miniszteri jóváhagyást.

Lapunk több alkalommal is kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát a közösségi főiskolák létrehozásával, a jövőbeni helyszínekkel, megkezdett egyeztetésekkel, előkészítéssel kapcsolatban. Sümegről mindössze annyit tudnak, hogy az Oktatási Hivatalhoz december másodikán (!) érkezett e-mailben "ügyféli tájékoztatás" arról, hogy a városban létrehozandó közösségi főiskola ügyében kérelmet adtak be.

Külön érdekesség, hogy a Jövőegyetem weblapja szerint a sümegi központban ún. "Szent Erzsébet Doktori Iskola" is működne, Kertész-Bakos közlése szerint a szlovákiai Szent Erzsébet Főiskolával van kidolgozott együttműködésük. A szlovákiai főiskola azonban nem található meg a Magyarországon engedéllyel működő felsőoktatási intézmények listáján. A minisztériumtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Szent Erzsébet Főiskola Sümegen engedélyezett felsőoktatási tevékenységéről nincs tudomásuk. "A sümegi intézménnyel kapcsolatban a város honlapján, illetve a jovoegyetem.hu-n olvasható, a közösségi felsőoktatási képzési központról szóló anyagok miatt az illetékes hivatalok alapos tájékozódás után, szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket" - írták.

Kertész-Bakos Ferenc: bizalmatlanság alakult ki személyemmel kapcsolatban

A Jövőegyetem-projekt koordinátorát az elmúlt évek sikertelenségeiről kérdeztük. Kertész-Bakos a váci beruházással kapcsolatban elmondta, szerinte azért bukott el, mert azt az önkormányzat nem látta eléggé biztosnak. "Ezzel a véleménnyel persze mi nem értettünk egyet, de egy váci fejlesztés elvi támogatásáról a váci önkormányzatnak kell döntenie, így tudomásul vettük a döntést". Az intézetvezető szerint "erős bizalomvesztést" okozott a zöldhatóság egykori vezetőjének, Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin ügye is: kiderült, hogy Tolnainé hivatalos önéletrajza nem pontos adatokat tartalmazott.

"Egyik ilyen kérdéses adat egy olyan külföldi egyetemi díszdoktori cím volt, mely egyetem (ez a cikkben említett PDSU - a szerk.) magyarországi alapítványának én vagyok az egyik kurátora. A hatóság vezetője elbukott a vizsgálaton, de nem a díszdoktori cím miatt, hanem azért, mert egy olyan magyar egyetemi diplomát tüntetett fel végzettségként, ami nem volt igaz. Az eset összekapcsolódott áttételesen az én nevemmel, még ha semmi érintettségem nem is volt az ügyben, hiszen a díszdoktori cím kiadása 2004-ben történt, én pedig 2012-től lettem kurátor, mégis... A bizalmatlanság a személyemmel kapcsolatban alakult ki" - állítja Kertész-Bakos.

A pécsi projekttel kapcsolatban azt írta: azért buktak el, mert néhány helyi egyetemi vezető riválisként tekintett rájuk. "Az ellenérzések egyébként megalapozottnak tekinthetők az én meglátásom szerint is, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a közösségi főiskolák létrehozását lehetővé tevő törvény csak idén született meg, tehát egy olyan formációval álltunk elő annak idején, aminek a megvalósulásához a törvény még nem biztosított megfelelő keretet".

Kertész-Bakos szerint a főiskolák lehetőségének megjelenésével a Jövőegyetem koncepciója mit sem változott, a sümegi közösségi főiskolára pedig nyugodtan lehet a Jövőegyetem-projekt magyarországi megvalósulásaként tekinteni.

Mi a Jövőegyetem?

A John Henry Newman Felsőoktatási Képzési Központ weblapján leírtak szerint a Jövőegyetem "a 21. századi nyitott felsőoktatás alapintézménye". Kertész-Bakos szerint a koncepció lényege, hogy a képzés során nem választják szét az elméletet a gyakorlattól, az oktatásban vállalkozások is részt vesznek, így azt akár az állami duális képzéshez is lehetne hasonlítani - az alapokat ugyanakkor a "keresztény tradíciók" adják.

Ebben a tekintetben igen hangzatos a Jövőegyetem "küldetése": weblapjukon azt írják, "a társadalom eltávolodott attól az Istentől, akit korábban az ember az abszolút igazsággal és igazságossággal azonosított. Elárasztotta pornográfiával és kulturálatlansággal a világot, megmérgezte a nemeket, és aláásta a férfi és nő közti kapcsolatot. Ezért az emberiség ma egy morbid, dekadens, enervált, felületes, képmutató társadalomban él, ahol az emberek kiárusítják magukat, hogy munkához jussanak, és ahol a tömegtájékoztatás és a nevelés a propaganda és a tudatipar áldozatává lett".

A lelkek megóvása érdekében "a John Henry Newman Jövőegyetem-projekt keretében szervezett oktatásban a nyugati keresztény civilizáció hagyományaira, szokásaira, rítusaira és tabuira" oktatják a hallgatókat.

A névadóról, az anglikán lelkészből katolikus bíborossá lett John Henry Newmanról érdemes megjegyezni, életében (1801-1890) a teológiai antiliberalizmus harcos képviselője volt.