Tovább ül börtönben Kiss Ernő - Súlyosbítottak az ítéleten (fotók)

Publikálás dátuma
2015.12.03. 14:33
MTI Fotó: Soós Lajos
Jogerősen négy és fél évre súlyosbította Kiss Ernő vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt kiszabott börtönbüntetését a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön. A nyugalmazott rendőr dandártábornok leghamarabb büntetése kétharmadának letöltése után kerülhet szabadlábra.

A bíróság öt évre eltiltotta a vádlottat a közügyek gyakorlásától is, és több mint 36 millió forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. Az ítélet szerint Kiss Ernő közvetítőként tüntette fel magát egy olyan ügyben, amelyben pénzt kértek Kocsis Istvántól, a Magyar Villamos Művek (MVM) volt vezérigazgatójától, hogy az ellene indult büntetőeljárás számára kedvező fordulatot vegyen.

A Fővárosi Törvényszék korábban három év börtönre ítélte Kiss Ernőt, ezt a döntést változtatta meg a táblabíróság, mondván, az elsőfokú bíróság törvénysértően enyhe büntetést szabott ki, az még a középmértéket sem érte el. Az ítélőtábla tévedésnek minősítette, hogy a törvényszék enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott ténybeli beismerését, mert az szerinte nem az, hanem a védekezés egyik formája. Kiss Ernő korábban azt mondta: nem vesztegetési pénzt vett át, hanem szaktanácsadói díjat. Súlyosbító körülményként értékelte a táblabíróság, hogy Kiss Ernő korábban magas rendőri beosztásokban dolgozott, ezért vele szemben magasabb elvárások fogalmazódnak meg. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor a tábla az időmúlást. 

Kiss Ernő a per csütörtöki tárgyalásán azt mondta: nem követett el bűncselekményt, szándéka kizárólag Kocsis István vesztegetési ügyének bizonyítása volt, és nem ígért olyat, hogy bárki is a jogszabályokkal ellentétesen járna el. Ott követte el a hibát, hogy "személyes averzióit félre kellett volna tennie és a hatóságokhoz kellett volna fordulnia", ezt nem tette meg, most ennek következményeit viseli - fogalmazott. 

A bíróság szerint Kiss Ernő a vesztegetési pénz részeként 2011-ben az otthonában átvett 120 ezer eurót Szász Andrástól, Kocsis István volt főtanácsadójától, aki szintén gyanúsított a Kocsis István ellen indult büntetőeljárásban. Az ügyészség szerint egy a perben ismeretlenül maradt, Szabó nevű ember 6 millió eurót (mintegy 1,8 milliárd forintot) követelt a büntetőeljárás "elintézéséért". Az ügyben Kocsis István 2011 decemberében tett feljelentést a főügyészségen zsarolás miatt. 

MTI Fotó: Soós Lajos

MTI Fotó: Soós Lajos

Kocsis István a perben tanúként azt mondta: Kiss Ernőt "közismert szakemberként" tartották számon, úgy ítélték meg, érdemi segítséget nyújthat az ellene felhozott hűtlen kezelési vádakkal szembeni védekezés összeállításához.

Kocsis Istvánt 2011 augusztusában hallgatták ki különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség szerint a két terhére rótt ügylettel az MVM-nek - amelynek 2005 és 2008 között volt a vezérigazgatója - legalább kétmilliárd forint kárt okozott. Az ügyben idén júniusban született elsőfokú, nem jogerős ítélet, amelyben Kocsis Istvánt felmentették, az MVM volt főtanácsadóját, Szász Andrást ugyanakkor több vádpontban bűnösnek mondta ki a Kaposvári Törvényszék, és két év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki rá.

Az ítélethirdetés után Kiss Ernő újságíróknak azt mondta: tudomásul veszi a bíróság döntését, de nem kell vele egyetértenie, és megvizsgálják, milyen jogi lehetőségeik vannak még ebben az ügyben. Mit szól ahhoz, hogy Kocsis Istvánt első fokon felmentették? - kérdezték tőle. Erre annyit mondott: ezért ő nem kapott munkadíjat, neki ez a négy és fél év a "munkadíja". 

korábban: 3 év börtönt kapott Kiss Ernő

Szerző
Frissítve: 2015.12.03. 17:13

TEK-fogás: szabadlábon maradnak a gyanúsítottak

Publikálás dátuma
2015.12.03. 13:46
Fotó: Népszava
Továbbra is szabadlábon marad a Terrorelhárítási Központ (TEK) által robbanóanyagok miatt elfogott csoport mindegyik tagja, miután a Fővárosi Törvényszék másodfokon helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság végzését, amelyben elutasították az egyik gyanúsított előzetes letartóztatására irányuló ügyészi indítványt - közölte a törvényszék sajtóosztálya csütörtökön.

A TEK november 24-én közölte, hogy sorozatlövő fegyverekkel és robbanóanyagokkal rendelkező csoport tagjait fogta el néhány nappal korábban. A XI. és XXII. kerületi ügyészség a négy gyanúsított közül egynél tartotta indokoltnak az előzetes letartóztatás elrendelését bizonyítékok eltüntetésének és bűnismétlésnek a veszélye miatt, ám ezt a bíróság nem tartotta megalapozottnak. Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen, valamint benyújtott egy - az elsőfokú határozat meghozatala után, november 26-án kelt - előzetes vegyész szakértői véleményt is.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság november 30-án helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság november 25-én hozott végzését. Az indokolás szerint a törvényszéknek az elsőfokú bíróság határozatát kellett felülbírálnia, azaz azt kellett megvizsgálnia, hogy a kerületi bíróság döntése megfelelt-e az ügyész által akkor elé tárt bizonyítékoknak és egyéb körülményeknek. 

Jelezték, nem vizsgálhatták érdemben az ügyész által benyújtott és a fellebbezéséhez csatolt előzetes szakvéleményt, mert annak keltezése az elsőfokú bíróság döntését követő időpontra esett. Megjegyezték ugyanakkor, az ügyésznek lehetősége van arra, hogy a nyomozás során újabb indítványt tegyen kényszerintézkedés elrendelésére.

A négy gyanúsítottal szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság folytat nyomozást "robbanóanyag felhasználására szolgáló készülék engedély nélküli tartásával elkövetett robbanóanyaggal visszaélés" és lőszerrel visszaélés bűntette miatt. 

A Fővárosi Törvényszék november 25-i közleményében azt írta: a Budai Központi Kerületi Bíróság indokolása szerint nincs semmi arra utaló jel, hogy a második világháború iránt hobbiszinten érdeklődő gyanúsított bármilyen kapcsolatban állna szervezett bűnözői csoportokkal, terrorszervezetekkel vagy a tudását és vegyi anyagait a közrend, illetve emberek élete ellen kívánta volna fordítani.

Szerző
Témák
terrorizmus TEK

Felmentették a tiszai embercsempészeket

Publikálás dátuma
2015.12.03. 12:43
A kép illusztráció - Fotó: Carl Court/Getty Images
Felmentette a bűnszervezetben elkövetett embercsempészés vádja alól a Szegedi Járásbíróság csütörtökön azt a két férfit, aki az ügyészség szerint részt vett 2009-ben a Tiszán, Szeged alatt történt, tizenöt halálos áldozattal járó ügyben. Az ítélet nem jogerős.

A vádirat szerint a Szlovákiában élő, koszovói származású elsőrendű vádlott szervezőként, a vajdasági magyar másodrendű vádlott pedig végrehajtóként olyan bűnszervezetben vett részt, amely jelentős összegekért illegálisan menekülőket szállított Nyugat-Európába. A koszovói férfi Svájcból szervezte meg és irányította társai összehangolt tevékenységét. A bűnszervezet tagjai 2009. október 14-én 18 koszovói albán állampolgárnak nyújtottak segítséget ahhoz, hogy illegálisan átlépjék a szerb-magyar határt. A határsértőket a Tiszán motorcsónakkal akarták átjuttatni Magyarországra, mivel tartottak a fokozott szárazföldi ellenőrzéstől. A hajó túlterheltsége, valamint a rossz időjárási viszonyok és a folyó erős hullámzása miatt azonban a jármű felborult, tizenöten a vízbe fulladtak, csak egy albán férfi és két kiskorú gyermeke élte túl a tragédiát.

A menekülőket a folyó magyarországi túlpartján - a vád szerint - a vajdasági vádlott és több ismeretlenül maradt társa várta, akik a baleset miatt elhagyták a helyszínt. Kóbor Jenő bíró a felmentő ítélet indoklása során kifejtette, az eljárás során feltárt közvetett bizonyítékok szerint lehetséges, hogy a - Magyarországon embercsempészés bűntette miatt korábban már elítélt - vádlottak elkövették a bűncselekményt, de kétséget kizáróan nem bizonyítható. A bíró közölte, a koszovói hatóságoktól beszerzett bizonyítékok egy része a garanciális feltételek meglétének hiánya miatt a magyar eljárásban nem volt felhasználható, másik részük pedig komoly ellentmondásokat tartalmazott.

Hangsúlyozta, több bizonyíték is arra mutat, hogy ezen az éjszakán több jól szervezett embercsempész csoport volt jelen a röszkei határszakaszon, egymást részben átfedő területeken, ezért tevékenységük nehezen elkülöníthető. Volt olyan tanú, akinek a vallomása szerint aznap éjszaka három csónak kelt útra a Tiszán, és kettő partot is ért. Az eset miatt Szerbiában és Koszovóban csaknem húsz embert ítéltek el embercsempészet miatt.

A bíróság döntése ellen az ügyészség fellebbezett.

Szerző