Újabb letartóztatások a FIFA-botrányban

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség további két vezető tisztségviselőjét vette őrizetbe a svájci rendőrség a FIFA végrehajtó bizottságának csütörtöki ülésnapja előtt. A razziára egy zürichi szállodában, a Baur au Lacban került sor. 

Őrizetbe vették Alfredo Hawitet, az Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja (Concacaf) elnökét, Alfredo Hawitet, hondurasi sportvezetőt, valamint a paraguayi Juan Ángel Napoutot, a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség (Conmebol) elnökét. Mindkettőjüket korrupcióval vádolják. A Baur au Lac szálloda májusban vált hírhedtté, ekkor ugyanis szintén a FIFA több illetékesét vették őrizetbe, s ezzel hivatalosan is megkezdődött a FIFA botránya.

A FIFA végrehajtó bizottságának tegnap véget ért tanácskozásán több reformról született javaslat. A testületet a jövőben „tanácsnak” nevezik majd, 36 tagja lesz, akik legfeljebb három négyéves mandátumot vállalhatnak. Az elnök szintén maximum 12 évig maradhat a szervezet élén. A szövetség vezető személyiségeinek évente vagyonbevallást kell tenniük. Szó van arról, hogy a labdarúgó világbajnokságon 40 csapat szerepelhet majd, erről azonban nincs végleges döntés.

Issa Hayatou, a FIFA alelnöke, aki az elnöki teendőket Sepp Blatter eltiltása miatt tölti be, azt közölte, hogy az alapszabályban külön cikkelyt szentelnek az emberi jogoknak. Az alelnök ugyanakkor nem kommentálta a letartóztatásokat.

Szerző

Hazugsághegyek Paks II.-ről

Publikálás dátuma
2015.12.04. 06:27
FOTÓ: Népszava
Paks II. építésével kapcsolatban egyre több a bizonytalanság - derül ki abból a 200 oldalnyi dokumentumból, amelyet az Európai Bizottság (EB) adott át Jávor Benedek európai parlamenti képviselőnek. A Párbeszéd Magyarországért politikusa blogjában úgy értékelte, hogy helyesek voltak a korábban az építéssel kapcsolatos felvetései. Az új dokumentumok azokra a kérdésekre adnak választ, amelyekre a Lázár János vezette Miniszterelnökség eddig nem volt hajlandó válaszolni - írta Jávor.

A dokumentumokból többek között kiderül, hogy Paks II. kiégett fűtőelemeit – a korábbi kormányzati kommunikációval ellentétben – nem tudjuk majd visszaszállítani Oroszországba, azok tárolása a végső elhelyezést lehetővé tevő lerakó elkészültéig (várhatóan 2050 utánig) az erőmű területén történik majd. Paks II. folyamatban lévő környezetvédelmi engedélyezési eljárása egyértelműen nem terjed ki erre az átmeneti tárolóra, ahogy erre a képviselő már felhívta a figyelmet.

A Jávor Benedek számára megküldött dokumentumokban a finanszírozási rész ki volt takarva, de annyi így is kiderül, hogy abban az esetben, ha egy következő évre betervezett hitelt valamiért mégsem hívunk le akkor ezek után 0,25 százalékos díjat kell majd fizetnünk.

Súlyos biztonsági kérdések is felmerülnek a képviselő szerint. Az EB belső feljegyzései külön felhívják a figyelmet arra, hogy Finnországban az orosz alapkonstrukcióhoz képest számos ponton a biztonságot növelő módosításokat kértek a Roszatomtól. Azt azonban nem tudjuk, hogy Magyarország vajon kérte-e ugyanezeket a korrekciókat - a kérdést Jávor Benedek levélben feltette Lázár Jánosnak is.

Az elmúlt héten Jávor Benedek arról írt hogy az energiaigények növekedésére vonatkozó feltételezések (évi 1,3 százalékos növekedés 2020-ig), teljes mértékben ellentétben állnak a valósággal. Mégis, a Bizottságnak küldött magyar dokumentumok is visszatérően ezt a a feltételezést tartalmazzák. Hamisak az új erőműben termelt áram árára vonatkozó becslések is, és hiányoznak azok az elemzések, amelyek az európai árampiacon Paks II. üzembe lépésekor várható árakra vonatkoznak. A Bizottság fel is teszi a kérdést, hogy vajon mi fog történni, hogyan fogják kezelni azt a helyzetet, ha az áramárak alacsonyabbak maradnak annál, mint amit remélnek, és ami szükséges lenne a beruházás megtérüléséhez?

Az Energiaklub is "nyomoz" Paks II. ügyében. A szervezet tegnapi közleménye szerint másodfokon is pert nyert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) szemben. A jogerős ítélet szerint nyilvánosságra kell hozni a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló szerződést.

Az új paksi atomerőmű építésére létrehozott MVM Paks II. Zrt.-t 2014 novemberében vásárolta meg a magyar állam nevében az MNV, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től. A tulajdonosi jogokat 2014. november 15-től 2026. végéig a Miniszterelnökség gyakorolja.

Az Energiaklub az év elején kérte az MNV Zrt.-t, hogy küldje meg az adásvételi szerződést. A szervezet arra volt kíváncsi, hogy milyen feltételekkel került közvetlen állami tulajdonba a paksi projektcég. Az MNV Zrt. arra hivatkozva utasította el az adatigénylést, hogy a szerződés üzleti titkokat tartalmaz. Az adatigénylés elutasítása után az Energiaklub bírósághoz fordult; az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért látta el a szervezet képviseletét. 2015 márciusában már született egy elsőfokú ítélet, amely szintén a szerződés kiadása mellett döntött. Az MNV Zrt. fellebbezett, így szerdán a Fővárosi Ítélőtábla hozta meg jogerős ítéletét, melynek értelmében az alperesnek 15 nap áll rendelkezésére, hogy kiadja a dokumentumot, vagyis még ebben a hónapban megismerhet lesz, hogyan került Paks II. a Miniszterelnökséghez.

Aszódi cáfol

Jávor Benedek 2015. december 3-án szenzációként bejelentett 200 oldalnyi dokumentum „kiszivárogtatása” nem más, mint azon iratok közzététele, amelyek a 41. cikkely szerinti eljárásban a magyar fél és az Európai Bizottság kommunikációjában keletkeztek - írta a lapunknak eljuttatott közleményében Aszódi Attila a Paks II. beruházás kormánybiztosa. A dokumentumok harmadik félnek történő átadásához a Bizottság korábban megkérte a magyar kormány hozzájárulását. A magyar fél ezt a hozzájárulást megtette. Jávor Benedek szakmainak álcázott ellenvetései nem megalapozottak - írja Azsódi. Jól mutatja ezt az a körülmény, hogy az orosz hitel lehívására vonatkozó feltételek teljes egészében nyilvánosak, hiszen a finanszírozási államközi egyezményt a Parlament megvitatta, törvény formájában kihirdette - nyilvános információról van tehát szó - emeli ki a közlemény.

Szerző

Kisboltok fogyatkozóban

Publikálás dátuma
2015.12.04. 06:25
Nem a kisboltokba terelődött át a forgalom a vasárnapi zárva tartás miatt FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Túl sok a kisbolt, ezért zár be közülük évente átlagosan 2000-2500. Ráadásul a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lelassult. Ennek oka részben az online kasszák piac fehérítő hatásának kifutása.

Sorra zárnak be a kisboltok, a KSH adatai szerint 2015. első félévében több mint kétezerrel csökkent a számuk. A Blokkk.com szakportál adata szerint 2011-2014. között 11 ezer bolt ajtajára került lakat. Ennek oka, hogy Magyarországon a kisüzletek száma a lakosság számarányához képest, mint a nagyobb uniós országok átlaga. Emiatt az egy üzletre jutó vásárlók száma kisebb, mint más uniós országban, ami a gyengébb versenyképességről árulkodik.

Magyarországon 140 ezer kiskereskedelmi bolt található, ezek 99 százaléka kis-, vagy közepes vállalkozás, de a piaci részesedés 50-60 százalékos. A kisboltok fogyása egyelőre nem áll meg és jelenleg nem lehet megjósolni mikor következik be az egyensúlyi állapot.

A kiskereskedelmi forgalmi adatok sem ígérnek túl sok jót a kicsiknek. Idén októberében a bolti, áruházi forgalom négy százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az élelmiszer piac átlag alatt, mindössze 2 százalékkal, bővült, míg a különféle iparcikkek növekedése elérte a 6,8 százalékos forgalomemelkedéssel. Az üzemanyagok piaca a 4 százalékos növekedése jócskán elmaradt a korábbi hónapok teljesítményétől. A forint gyengélkedése drágította az importot.

A második félévben a kiskereskedelem, júliustól október végéig, 5 százalékkal nőtt, ami egy százalékkal maradt el az első félévi piacbővülés ütemétől. A mérsékeltebb növekedési ütemét már az év elején előrejelezte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ,) A visszaesés oka egyebek mellett az online pénztárgép rendszer tavaly augusztusra lezárult kiépítésének piactisztító hatásának kifutása. A kiskereskedelem volumene 2015. egészében nagyjából 5 százalékkal bővülhet. Az első tíz hónapban, 5,7 százalék a növekedés mértéke, ami novemberben tovább mérséklődhetett, viszont OKSZ előrejelzése szerint a decemberi költekezés 5-6 százalékkal bővülhet ebben az évben.

Ha drámai átrendeződést nem is okozott a kötelező vasárnapi zárva tartás, a forgalom növekedése azért megtört. Ráadásul a kormány várakozásai csak nagyon csekély mértékben váltak valóra, hogy a vevők majd átpártolnak a hét utolsó napján a kisboltokhoz. Ehelyett az élelmiszerláncoknál péntekre és szombatra helyeződött át a hétvégi nagy bevásárlás.

Hátrányban a külföldi nagyok

A kiskereskedelemben tervezett kötelező foglalkoztatási kvóta alkalmazásáról idén már biztosan nem születik jogszabály. A kormány eredetileg a 400 négyzetméter alapterületű napi cikkeket árusító áruházakat kötelezte volna arra, hogy 70 négyzetméterenként egy dolgozót alkalmazzanak, abból a célból, hogy segítség a vásárlók tájékoztatását. A kormánylap értesülése szerint az elképzelés időközben változott, csak azok a kiskereskedelmi egységek kerülnének a kvótakörbe, amelyekben nincs csemege pult.

Az OKSZ elképzelésekkel kapcsolatban semmilyen hivatalos nyilatkozat nem hangzott el, erről javaslatot nem láttak, a tervekről csak a sajtóból értesültek, ezért testületi véleményt sem alakítottak ki. Vámos György, a szövetség főtitkára lapunknak kifejtette, az ilyen kötelező beavatkozás ismeretlen a nemzetközi gyakorlatban és nem is támogatható. A szakember arra is figyelmeztetett, hogy aggályos az uniós szabályozás szempontjából a kötelező kvóta, hiszen diszkriminatív módon kizárólag külföldi tulajdonú cégeket érintene. A kormány elképzelésének sem fogyasztóvédelmi, sem munkaerő piaci hozadéka, eredménye nem lenne - jegyezte meg az OKSZ főtitkára.

Ágazati szereplők nem zárják ki, hogy a progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj brüsszeli elmeszelését bosszulná meg így a kormány.

Szerző