Adósságcsökkentési trükkök jöhetnek

Az év végéhez közeledve mindig izgalmas kérdés, Magyarország miképpen tudja teljesíteni azt a maastricht-i követelményeknek megfelelő vállalást, hogy évről évre csökkenti a GDP arányos államadósság mértékét. 

Egy hónap alatt 730 milliárd forinttal kell lejjebb szorítani az államadósságot - az OTP szakértőinek véleménye szerint -, hogy az ne emelkedjen a tavaly év végi 76,2 százalékhoz képest. Feltehetően az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) új vezetése is élni fog azokkal a "jól bevált trükkökkel", hogy egyetlen napra, december 31-re rendbe rakja a szénáját, majd néhány nap múlva ismét helyre állhat a piacok által befolyásolt rend, a tényleges helyzetet tükröző, magasabb adósságmértékkel.

A lejáró kötvények miatt év végéig több mint 400 milliárd forinttal a csökkenhet az adósság, ezen felül tehát szükség lesz az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adósságcsökkentő lépéseire.

A korábban Magyarország megmentőjeként számon tartott Franklin Templeton befektetési cég kivonulása Magyarországról látszólag nem okoz gondot, mivel az MNB - piaci hírek aszerint - 240 milliárd forint értékben felvásárolta a Templeton devizakötvényeit. Ha ez nem lenne elég az államadósság érdemi csökkentéséhez, akkor a jegybank minden bizonnyal további devizakötvényeket vásárol még.

Az év végén szokásos államadósság-mentés egyik formája, hogy az ÁKK ilyenkor kevesebb diszkont-kincstárjegyet bocsát ki, az időközben lejáró 80 milliárd forint értékűt pedig nem pótolja. Gondot okozhat viszont, hogy az idei évre nettó 300 milliárd forint körüli lakossági állampapír kibocsátásával számoltak, ehhez képest már most közel 940 milliárdot adtak el. Ez növelte ugyan az államadósságot, de kétségtelenül nagyban csökkentette a sérülékenységet.

Ha idén még nem is, jövőre keresztet vethet az MNB az önfinanszírozási programjára, és az állam is búcsút mondhat a bankoknak, mint legfontosabb hazai hitelezőinek, ha megvalósul az EU egyes jegybanki vezetőinek javaslata - írja a Portfolio. A pénzintézetek saját tőkéjének 25 százalékában korlátoznák ugyanis a bankok kitettségét saját államuk felé (ez nálunk jelenleg közel 200 százalék), csökkentve ezzel a két fél egymásra való pénzügyi ráutaltságát. Jelen állás szerint a magyar bankoknak a portfóliójukban lévő állampapírok 87 százalékát kellene eladniuk, ami a magyar államadósság közel ötöde.

A jegybank tegnap kedvező hírt kapott: a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte, hogy közvetlen, egyedüli irányítást szerezzen a Budapesti Értéktőzsde Zrt. felett, és ezáltal közvetett egyedüli irányítójává váljon a KELER-csoportnak is.

Szerző

Visszajár a baleseti adó az Astra ügyfeleinek

Várhatóan mintegy 300 millió forintnyi adót kaphatnak majd vissza az Astra ügyfelek, az általuk befizetett, de - a biztosító idő előtti elhagyása okán - igénybe már nem vett kötelező biztosítási fedezetek után.

Az Astra Biztosító ügyfeleinek az általuk megfizetett 30 százalékos baleseti adót a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) adja vissza kérelemre, ami a portál számításai szerint akár 100 ezer Astra biztosítottat is pozitívan érinthet.

A hatóság a minél gördülékenyebb ügyintézés érdekében "BAV" elnevezéssel nyomtatványt rendszeresített, melyet az ügyfelek a hozzá tartozó kitöltési útmutatóval együtt letölthetnek az adóhatóság honlapjáról és a kitöltött dokumentummal kezdeményezhetik a részükre visszajáró adó visszaigénylését, azonban a baleseti adó nem automatikusan jár vissza, minden biztosítottnak magának kell igényelnie azt. Csak azok igényelhetik vissza adójukat, akiknek szerződése már megszűnt a biztosítónál.

A román pénzügyi felügyelet augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kötelező gépjármű felelősségbiztosításokat kötött nagyobb számban.

Szerző
Frissítve: 2015.12.03. 21:05

A csoda egy napig tartott, ennyit az energiahatékonyságról

A csütörtöki  Népszavában meglepetéssel számoltunk be a fejlesztési tárca államtitkárára hivatkozva, hogy – a korábban kommunikálttal ellentétben - mégis lesz vissza nem térítendő támogatás a lakosság részére az energiahatékonysági beruházásokhoz. A csoda egy napig tartott.

Csütörtökön a tárca kérésére az MTI helyesbített és a „nem” szócskát kitörölve „visszatérítendő” lett a lakossági támogatás. Az államtitkár azt mondta: Az Otthon Melege Program mellett 2020-ig a lakosság részére kizárólag visszatérítendő kedvezményes hitel áll majd rendelkezésre a tervek szerint. Azt is hozzátette, hogy a cégek energiahatékonyságot javító fejlesztésekhez szintén a GINOP forrásait vehetik majd igénybe.

Szerző