Magyarországot növekedésben jócskán leelőzik a régiós társak. Pénteken az Európai Unió valamennyi tagállama publikálta az idei harmadik negyedévi gazdasági növekedésről szóló legfrissebb adatait, amelyből kiderült, hogy a szlovák, a román, a bolgár és a horvát hazai össztermék (GDP) még a második negyedévinél is nagyobb ütemben, 3,6 és 2,6 százalék között nőtt mind a négy országban. Csak egyetlenegy ország veszített lendületéből, Magyarország a maga 2,4 százalékos teljesítményével, amely azt tükrözi, hogy fogytán-fogy a vállalkozói bizalom.
Mindez annak ellenére történt, hogy a reálbér-növekedésnek és a forintosításnak köszönhetően növekedett a belsői fogyasztás, és az exportunk bevételei továbbra is magasak. Mindez azonban alig-alig képes kompenzálni az építőipar és a mezőgazdaság teljesítményének látványos visszaesését.
Az uniós források csökkenése miatt elképzelhető, hogy idén 2 százalék közelébe csökken a mutató értéke, amire korábban nem sokan mertek volna gondolni - mondta lapunknak Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője nem lenne meglepve, ha a negyedik negyedévben az építőipar teljesítménye nem érné el a múlt évit. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaságban túlsúlyossá vált az autóipar, ez pedig komoly veszélyeket rejt magában. Ha a globális vagy európai autóiparban visszaesés következik be, az annak magyar ágában komoly problémákat okozhat, elsősorban munkaerő-piaci szempontból. Már most szembetűnő, hogy elfogytak Magyarországon az autóipari nagyberuházások.
A kormány még mindig azt az illúziót kergeti, hogy 2020-ra Magyarországon az össztermelésen belül az ipar részesedése lesz a legnagyobb. Ennek kapcsán a Napi.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy bár az ipar hozzáadott értéke a hazai össztermékhez ugyan tovább nőtt az első 9 hónapban, egy esztendőre visszatekintve, ám az üteme csökkent. A kabinet célkitűzése, hogy 2020-ra a GDP 30 százalékát az ipar adja. Ettől azonban még elég messze vagyunk ugyanis az első három negyedévben 23,25 százalékos volt Magyarországon ez az arány, amely mindössze 0,41 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábbinál. A növekedés üteme azonban igen lassú, hiszen 2013-ban 22,17 százalékon állt a mutató. Látszólag már jól állunk az iparosodottság tekintetében tavaly elért hatodik helyünkkel, de az előttünk álló országok közül Németország kivételével mindenütt nagyobb a növekedés üteme, mint láttuk Csehországban, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában egyaránt.
Az ipari termelés ütemét azonban nem elég növelni a szebb számok elérésének érdekében, hanem a hozzáadott érték tekintetében is érdemes javítani a mutatót. Ez azonban a látszat ellenére nem megy könnyen. Ritkán beszélünk arról, hogy például az autóiparban milyen alacsony a hozzáadott érték, olyannyira hogy még a feldolgozóipar átlagát sem érte el.
Vállalati hitelezés nélkül azonban a gazdasági növekedés elképzelhetetlen. Ezen a téren nem állunk jól. A Magyar Nemzeti Bank ugyancsak tegnap tette közzé a harmadik negyedévi hitelezési tájékoztatóját, amelyben megállapítják, hogy ebben az időszakban a nagyvállalati hitelezés dinamikája romlott, ezért a teljes vállalati állomány összességében mérséklődött. Ez nyílt bevallása annak, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja nem járult érdemben hozzá a vállalati beruházások bővüléséhez. Ugyanakkor az MNB szakértői a bankokat hibáztatják azért, hogy úgymond hátráltatják a reálgazdasági növekedést. Ez már azért is furcsa megállapítás, mert ugyancsak a jegybank közölte: nálunk a legolcsóbb a vállalati hitelezés a régióban. A valódi okokra a lapunk által megkérdezett Katona Tamás egyetemi tanár világított rá: a hibás gazdaságpolitika miatt a vállalkozások óvatosabbá váltak, hiába kétségtelenül nagy a kereskedelmi bankok hitelkínálata, piaci, értékesítési és megtérülési kilátások híján nem bővítik termelésüket.
