Újabb tiltakozás a Hóman-szobor ellen

Publikálás dátuma
2015.12.08 06:10
Forrás. Wikipédia
Csendes demonstrációval tiltakozott tegnap este az Eleven Emlékmű nevű csoport a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint szobor állítása ellen Fehérváron. A szervezők nem politikai demonstrációként tekintettek az eseményre, így arra kérték a résztvevőket, hogy táblákat, pártzászlókat ne vigyenek magukkal - ezt mindenki tiszteletben tartotta. 

A demonstrálók a Bartók Béla térről a Fehérvári Civil Központhoz vonultak, ahol moderált beszélgetés keretében megvitatták a Hóman-szobor kapcsán az emlékmű-állítások és a valós emlékezet különbségét. A csoport két hete szimbolikusan saját, "alternatív Hóman-szobrot" állított a helyszínen. Ezt informatív, Hómanról és a Horthy-korszakról szóló írásokkal, fotókkal, mécsesekkel és emlékkövekkel vették körül, a kövekre személy- és helységneveket írtak. A csoport tagjai hangsúlyozták, hogy "a XXI. századi Magyarországon, egy magát demokratikusnak tekintő európai államban köztéri szobor nem hirdetheti egy olyan politikus emlékét, aki kezdeményező szerepet vállalt a magyar zsidókat súlyosan diszkrimináló törvények megalkotásában, vagyis tevőlegesen hozzájárult hatszázezer honfitársunk tragédiájához".

A szobrot - amelyet 15 millió forinttal támogat az Igazságügyi Minisztérium - jelen állás szerint Hóman születésének 130. évfordulójára, december 29-ére állítanák fel. A kormány a hatalmas felháborodás ellenére sem veti el az ötletet, pedig maga Trócsányi László igazságügyi miniszter is úgy nyilatkozott: ő maga nem támogatta volna a szobrot. A Hóman-emlékmű nemzetközi szinten is hatalmas felháborodást keltett: legutóbb az amerikai kongresszus antiszemitizus ellen harcoló bizottságának képviselői levelet írtak Orbán Viktornak az ügyben.

Kövér álságos avatója
Nagy felháborodást váltott ki a baloldaliak körében az, hogy Kéthly Anna szociáldemokrata képviselő szobrát Kövér László Házelnök avatta fel a Kossuth tér melletti Olimpia parkban november végén. Kovács László, az MSZP alapító tagja és korábbi elnöke szerint nincs ma olyan kormánypárti politikus, akitől az egykori képviselő méltatása hihető lett volna, Kövér pedig az a személy, akitől ezek a szavak a leghiteltelenebbül hangzanak.

A testület mély aggodalmának adott hangot, tagjai felszólították a kormányfőt, hogy nyilvánosan ítélje el el Hóman szerepét az ártatlan magyarok üldöztetésében és deportálásában, és vonja vissza a kormányzati támogatást. Korábban Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke azt írta, a szobor sérti a holokauszt magyar áldozatainak emlékét. Lauder felszólította a magyar kormányfőt, tisztázza, hogy a szobrot nem közpénzből építik meg. Amennyiben a miniszterelnök nem tesz eleget a kérésnek, Lauder szerint Magyarország "rossz üzenetet küldene azzal kapcsolatban, hogyan kell kezelni az olyan kényes ügyeket, mint a holokauszt".

Forrás. Wikipédia

Forrás. Wikipédia

Az Eleven Emlékmű csoport a budapesti Szabadság téri német megszállási emlékmű ellen is felemelte a hangját: több mint 600 napja kezdeményeznek nyílt párbeszédet a Szabadságszínpad civiljeivel közösen a helyszínen. A szobrot tavaly júliusban, az éj leple alatt fejezték be, azonban a széles körű társadalmi felháborodás miatt felavatni máig nem merte a kormány. Lázár János akkor úgy vélekedett, ez így helyes: a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, ezzel a kabinet tiszteletben tartotta a társadalmi vitákat, illetve "az emlékművet sérelmezők fájdalmát, félreértéseit". Márciusban, a tiltakozássorozat egyéves évfordulója alkalmából az Eleven Emlékmű úgy fogalmazott: nem tudták ugyan megakadályozni a megszállási emlékmű felépítését, de a civil társadalom nagy sikere, hogy a kormánypártok még csak személyesen felkeresni is röstellték, az emlékhelyre pedig ráégett botrányos fogantatásának és alattomban történt felállításának megannyi bélyege.

Wass Albertből rengeteg van
Egy másik igen megosztó személyiségnek, Wass Albertnek számos szobra van hazánkban: a wassalbert.eu gyűjtése szerint csak a fővárosban hat emlékművet emeltek a Magyarországon a jobboldal által favorizált erdélyi írónak, országosan több mint 40 Wass-szobor áll. Több magas rangú fideszes is avatott már Wass-emlékművet: 2010-ben Lázár János még Hódmezővásárhely polgármestereként leplezte le a helyi szobrot - a város tiszteletbeli polgárává fogadta az írót. 2008-ban az akkor még Kósa Lajos által vezetett Debrecen állított Wass-szobrot: habár az akkori városvezető úgy nyilatkozott, közpénzből nem támogatja a szoborállítást, mert Wass Albert személye megosztja a közvéleményt, de azért felavatta az emlékművet.



Szerző

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21 21:48