Előfizetés

Meghalt a magyar szívtranszplantáció úttörője

Életének 87. évében elhunyt Szabó Zoltán szívsebész, az első sikeres magyar szívtranszplantáció elvégzője, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika professor emeritusa - tájékoztatott a Semmelweis Egyetem.

Szabó Zoltán 1954-ben kezdte pályafutását, 1955 óta foglalkozott szívsebészettel. 1967-ben elkészítette a magyar implantálható pacemakert, amelyet emberbe is beültetett. 1979 és 1985 között a Semmelweis Egyetem orvoskari dékánja volt, három évig az intézmény általános rektorhelyettesi posztját is betöltötte.

1981 decemberében kinevezték az Ér- és Szívsebészeti Klinika, továbbá az Országos Érsebészeti Intézet igazgatójává, valamint az Angiológiai Szakmai Kollégium elnökévé, és tagja lett az Orvostovábbképző Intézet szív- és érsebészeti szakorvosi vizsgabizottságának is. Szabó Zoltán 1981-től 11 éven át volt a Városmajori Klinika igazgatója.

Többéves szervező és tudományos munkát követően, 1992 januárjában Szabó Zoltán végezte el az első sikeres magyarországi szívátültetést. 1992. július 1-jén vonult nyugállományba, és 2004. január 1-jéig a Biotronik Hungária Kft. igazgatója volt.

Szabó Zoltán 1995 óta a Semmelweis Egyetem professor emeritusa volt. Pályafutása során 156 közleménye jelent meg, három könyvet írt és szerkesztett, ötnek társszerzője volt. Tevékenységét számos elismeréssel díjazták: Adorján Ferenc-, Balassa János-, Gábor György-, Semmelweis Ignác- és Zárdai Imre-emlékérmet kapott. A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetésben és Batthyány-Strattmann László-díjban részesült, 1997-ben Széchenyi-díjat kapott - közölte az egyetem.

Szabó Zoltán professzor hosszan tartó, súlyos betegség után vasárnap délután hunyt el.

Quo Vadis Lengyelország - EP-vita lesz a kialakult helyzetről

Publikálás dátuma
2015.12.07. 16:51
Itt zajlik a vita/Thinkstock
Három legnagyobb frakciójának kezdeményezésére az Európai Parlament (EP) vitát rendez a november végi kormányváltás utáni lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban - közölte Jan Olbrycht, az előző kormánypárt, a jobbközép liberális Polgári Platform (PO) európai parlamenti csoportjának elnöke.

Olbrycht a lengyel közszolgálati televízióban elmondta: a kezdeményezés az Európai Néppárt, a szocialisták, valamint a liberálisok európai parlamenti frakcióinak soraiból indult, a vita időpontjáról a következő napokban döntenek. Az ügyről kedden Brüsszelben várhatóan Grzegorz Schetyna, a PO volt külügyminisztere tárgyal majd. Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak hétfőn adott interjújában Tomasz Siemoniak, a PO volt kormányfőhelyettese és nemzetvédelmi minisztere is megerősítette, hogy az EP vitát tervez szentelni a lengyel helyzetnek.

Siemoniak elmondta: Európát "nagyon nyugtalanítja az, ami Lengyelországban történik". A vita a lengyel alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásáról, a szólásszabadság veszélyeztetettségéről, valamint a lengyel gazdaságpolitikában kilátásba helyezett változásokról szól majd - közölte. Lengyelországban heves politikai vitát váltott ki az alkotmánybíróság összetételének az utóbbi napokban történt részleges megváltoztatása. Az októberi parlamenti választások nyomán abszolút parlamenti többséghez jutó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) érvénytelenítette az előző parlamenti ciklus végén megválasztott öt alkotmánybíró kinevezését, s ehelyett öt új bírót választott meg, akiket Andrzej Duda elnök később ki is nevezett.

Az alkotmánybíróság a múlt héten két, még az előző, PO-többségű parlament által megválasztott bíró kinevezését alkotmányellenesnek minősítette, három bíró megválasztását azonban törvényesnek találta. Ezzel kapcsolatban az államfői hivatal egyelőre nem foglalt állást, ezt csak az alkotmánybírósági döntés hivatalos változatának kézbesítése után teszik meg. Az alkotmánybíróságban továbbá is a PO kormányzása idején megválasztott bírák vannak többségben. Több nyugati lap, valamint a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális újság is "tekintélyelvű állam" alakulásáról beszélt az üggyel kapcsolatban, párhuzamot vonva a magyarországi belpolitikai helyzettel.

Zbigniew Ziobro, a PiS-kormány igazságügyi minisztere úgy értékelte a hétfő délutáni sajtóértekezletén: amennyiben sor kerül Lengyelországról szóló európai parlamenti vitára, "a lengyel demokrácia és jogállamiság megvédi magát".  Ryszard Czarnecki, aki a PiS politikusaként az Európai Parlament elnökhelyettesi posztját tölti be, a lengyel közszolgálati televíziónak nyilatkozva úgy értékelte: a PO a választási vereség után külpolitikai színtérre vinné a belpolitikai problémákat. A PiS az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának tagja.

A témához Ryszard Petru, a liberális Nowoczesna párt elnöke is hozzászólt. A PO-t a legfrisebb felmérésekben megelőző, 20 százalékos támogatottság körül mozgó parlamenti párt hétfő délutáni sajtóértekezletén elmondta: az alkotmánybíróság körüli vitát belpolitikai színtéren kellene rendezni. Petru bejelentette: levelet intézett Andrzej Duda elnökhöz, amelyben találkozót kért az alkotmánybírósággal kapcsolatos helyzet megvitatására.

Quo Vadis Lengyelország - EP-vita lesz a kialakult helyzetről

Publikálás dátuma
2015.12.07. 16:51
Itt zajlik a vita/Thinkstock
Három legnagyobb frakciójának kezdeményezésére az Európai Parlament (EP) vitát rendez a november végi kormányváltás utáni lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban - közölte Jan Olbrycht, az előző kormánypárt, a jobbközép liberális Polgári Platform (PO) európai parlamenti csoportjának elnöke.

Olbrycht a lengyel közszolgálati televízióban elmondta: a kezdeményezés az Európai Néppárt, a szocialisták, valamint a liberálisok európai parlamenti frakcióinak soraiból indult, a vita időpontjáról a következő napokban döntenek. Az ügyről kedden Brüsszelben várhatóan Grzegorz Schetyna, a PO volt külügyminisztere tárgyal majd. Az RMF FM lengyel kereskedelmi rádiónak hétfőn adott interjújában Tomasz Siemoniak, a PO volt kormányfőhelyettese és nemzetvédelmi minisztere is megerősítette, hogy az EP vitát tervez szentelni a lengyel helyzetnek.

Siemoniak elmondta: Európát "nagyon nyugtalanítja az, ami Lengyelországban történik". A vita a lengyel alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásáról, a szólásszabadság veszélyeztetettségéről, valamint a lengyel gazdaságpolitikában kilátásba helyezett változásokról szól majd - közölte. Lengyelországban heves politikai vitát váltott ki az alkotmánybíróság összetételének az utóbbi napokban történt részleges megváltoztatása. Az októberi parlamenti választások nyomán abszolút parlamenti többséghez jutó nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) érvénytelenítette az előző parlamenti ciklus végén megválasztott öt alkotmánybíró kinevezését, s ehelyett öt új bírót választott meg, akiket Andrzej Duda elnök később ki is nevezett.

Az alkotmánybíróság a múlt héten két, még az előző, PO-többségű parlament által megválasztott bíró kinevezését alkotmányellenesnek minősítette, három bíró megválasztását azonban törvényesnek találta. Ezzel kapcsolatban az államfői hivatal egyelőre nem foglalt állást, ezt csak az alkotmánybírósági döntés hivatalos változatának kézbesítése után teszik meg. Az alkotmánybíróságban továbbá is a PO kormányzása idején megválasztott bírák vannak többségben. Több nyugati lap, valamint a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális újság is "tekintélyelvű állam" alakulásáról beszélt az üggyel kapcsolatban, párhuzamot vonva a magyarországi belpolitikai helyzettel.

Zbigniew Ziobro, a PiS-kormány igazságügyi minisztere úgy értékelte a hétfő délutáni sajtóértekezletén: amennyiben sor kerül Lengyelországról szóló európai parlamenti vitára, "a lengyel demokrácia és jogállamiság megvédi magát".  Ryszard Czarnecki, aki a PiS politikusaként az Európai Parlament elnökhelyettesi posztját tölti be, a lengyel közszolgálati televíziónak nyilatkozva úgy értékelte: a PO a választási vereség után külpolitikai színtérre vinné a belpolitikai problémákat. A PiS az Európai Parlamentben az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjának tagja.

A témához Ryszard Petru, a liberális Nowoczesna párt elnöke is hozzászólt. A PO-t a legfrisebb felmérésekben megelőző, 20 százalékos támogatottság körül mozgó parlamenti párt hétfő délutáni sajtóértekezletén elmondta: az alkotmánybíróság körüli vitát belpolitikai színtéren kellene rendezni. Petru bejelentette: levelet intézett Andrzej Duda elnökhöz, amelyben találkozót kért az alkotmánybírósággal kapcsolatos helyzet megvitatására.