A Greenpeace Hungary aktivistái felmásztak az épület tetejére, ahol az árverések zajlottak, és 25 méteres „FÖLDRABLÁS” feliratot festettek rá biológiailag lebomló festékkel. Más aktivisták eközben az egyik árverés termébe is bejutottak, ahol asztalokhoz és egy radiátorhoz láncolták magukat. A tetőn lévő aktivisták később egy óriási, „El a kezekkel Kishantostól!” feliratú transzparenssel ereszkedtek az ablakok elé, ahonnan folyamatosan hangosbeszélővel akadályozták az árverés lefolytatását. Két délutáni licitet ezért a szervezőknek át kellett helyezniük egy másik terembe, ahol behúzott függönyök és zárt ajtók mögött tartották meg az árveréseket. Az erőszakmentes akcióval az aktivisták azt üzenték, hogy nemcsak a kishantosi földek, de az összes állami föld eladása tisztességtelen.
„Az aktivistáknak sikerült mindenki számára ismét nyilvánvalóvá tenniük, hogy a perek alatt álló kishantosi földek eladása törvénytelen, és a többi állami föld kiárusítása is tisztességtelen. Az aktivisták ma óriási bátorságról tettek tanúbizonyságot, ami másokat is arra ösztönözhet, hogy lépjenek fel az igazságtalanságok és a pusztítás ellen” – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.
Békéscsabán Gőgös Zoltán a demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, per alatt álló állami földeket kezdenek elárverezni, ami alapvető jogi normákat sért. Hozzátette: próbálta megtudakolni az igazságügy-minisztertől, hogy mi lesz azokkal az előhaszonbérleti jogokkal, amelyeket szerződéssel alapítottak és nem töröltek el, mert még nem hatályos az erről szóló törvény, de Trócsányi Lászlónak "fogalma sem volt" erről. Az MSZP politikusa arról is beszélt, hogy hibás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének törvénymódosító javaslata is, amely szerint új szerződést lehet kötni a régi bérlőkkel. Közölte, a hatályos jogi szabályozás szerint 1800 hektár fölött nem lehet szerződést kötni, így tisztázatlan, mi történik a már megkötött szerződéssel, ha például egy nyolcezer hektáros föld felét eladják, a másik felén marad a régi bérlő. Gőgös Zoltán azt mondta, egy államtitkártól a múlt héten hallotta, hogy azokat a földeket, amelyek az árverésen nem kelnek el, tízhektáros parcellákra darabolják. A szocialista politikus szerint "ez a szakmának az alja". További tömbösödésre volna szükség a kataszteri rendszerben, mert mi lesz akkor, ha a területen mondjuk egy öntözőrendszer van kiépítve, amelyet nem lehet szétdarabolni - vetette fel. Gőgös szerint az is nonszensz, amit a kormánypárt ígér, hogy 400 embernek lesz munkája a létrejövő mezőhegyesi mintagazdaságban. Úgy fogalmazott: ennyi embert csak akkor tudnak ott alkalmazni, ha kézzel kaszálnak.
Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője - aki a közös tüntetésen nem kívánt felszólalni, csak az azt megelőző sajtótájékoztatón - hangsúlyozta: a Fidesz agrárpolitikája zsákutcába vezet, megbuktak a termőföld-privatizációs törekvések. Szerinte a kormánypárt a vidéki foglalkoztatást teszi tönkre, miközben uniós tagállami állampolgárok "minden további nélkül" tudnak földet vásárolni, tehát nem igaz, hogy a földárverések a kisgazdákat szolgálják.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke a meghirdetett demonstráció előtt a sajtó képviselőinek azt mondta: kétezer hektáron nem lehet működőképes mintagazdaságot fenntartani, egy-két éven belül "nyomor lesz" Mezőhegyesen és környékén, és az önkormányzat is elesik 50-100 millió forint adóbevételtől, amelyet valamilyen módon pótolni kell, különben összeomlik ott az oktatás és a szociális ellátórendszer.
Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagja szerint a birtokrendszer évszázadok alatt bizonyította működőképességét, azt "felelőtlenül, jogtalanul és erkölcstelenül" szét akarják verni. Hangsúlyozta: kormányváltás után a földeket vissza kell majd venni, és a PM megtette a szükséges jogi lépéseket.
Bodnár Zoltán, a Liberálisok ügyvivője szerint "bűnben fogantak" már a földhaszonbérleti pályázatok is, és a 2010 óta zajló intézkedések egyetlen célja a vagyon újraelosztása. Nagy-Huszein Tibor, a DK alelnöke szerint "itt nem áll meg a Fidesz", az állami földek után az egymillió hektárnyi állami erdőt fogják majd eladni.
Kiss János, a Munkáspárt választókerületi elnöke szerint az árverés nagy munkanélküliséget hoz az amúgy is gondokkal küszködő Békés megyében, Mezőhegyes és vonzáskörzete halálát jelenti az intézkedés.
Felszólalt Hrabovszki Mihály, a Földművelők, Gazdálkodók és az Új Élet Rendszerváltó Pártja megyei elnöke is a demonstráció előtt. Azt mondta, Mezőhegyesen nem önmagában a gazdálkodás, hanem a hibrid kukorica és a vetőmagtermesztés a fő tevékenység, amelyet kis parcellákban képtelenség művelni, ugyanis a hibrid kukorica esetén bizonyos vetőtávolságokat be kell tartani, azaz a szomszédos területek tulajdonosainak össze kellene dolgozniuk a gazdálkodás során a jövőben.
A tüntetés közben megérkezett az árverés helyszínére Mitykó Zsolt (független), Mezőhegyes polgármestere is, aki a szervezők kérésének eleget téve felszólalt a körülbelül ötven tüntető előtt. Elmondta: október végéig 145 millió forint adóbevételt tudtak a településen begyűjteni, ebből 80 milliót a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. fizetett be. Hozzátette: Mezőhegyesen 50 vállalkozás tud adót fizetni, 490 csak a túlélésért küzd. Hogy miből lesz a ménesbirtok feldarabolása után a településnek bevétele, arra nem kapott választ a politikusoktól - mondta. A beszédek után a résztvevők egy percig tartó dudálással próbálták megzavarni az árverést. Ezután néhányan bementek a licitre; rendbontás nem történt.
Fidesz: a magyar gazdák ellen tüntetett az ellenzék
A kormánypárti frakció sajtóosztálya így kommentálta ellenzéki pártok közös keddi békéscsabai tiltakozását. A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja közleményében azt írta: a most tüntetők kormányzásuk alatt a nagy múltú és korábban állami tulajdonú mezőhegyesi ménesbirtokot - sok más állami vagyonnal együtt - magánkézre játszották, és "ma is csak azért tiltakoznak, nehogy a magyar gazdák vásárolhassák meg a termőföldeket". Mezőhegyes sorsa valójában soha nem érdekelte őket - tették hozzá. Szerintük a polgári kormány nemzetgazdasági szempontból és helyben is kiemelt jelentőségű fejlesztést valósít meg a térségben. Jelezték, hogy a munka koordinálására a kormány miniszteri biztost nevez ki.
Egyetlen mezőhegyesi földterület kelt el
A keddi, békéscsabai árverésen meghirdetett öt mezőhegyesi földrészlet közül mindössze egyre akadt jelentkező, egy mezőgazdasági pilóta vette meg az 54,5 hektáros területet, amelyet korábban bérlőként művelt. Paulik Árpád elmondta: 1981 óta foglalkozik mezőgazdasági repülőgépekkel és permetezéssel a területen, az általa most megvásárolt földön van a központi reptere is. Emellett gazdálkodik is, búzát, kukoricát és repcét termel. "Nem volt más lehetőségem, ezt meg kellett lépnem" - fogalmazott. Kifejtette: attól tartott, ha új tulajdonosa lesz a földnek, az első dolga lesz beszántani azt, és akkor nem tudta volna folytatni a repülést. Elárulta: saját forrásból és hitelből vásárolta meg a földet. "Megpróbáljuk kitermelni ezt a pénzt" - fogalmazott. Arról is beszámolt, nem tudja, jogilag hogyan alakul majd a föld sorsa, mi lesz a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2037-ig tartó haszonbérleti jogával. Mint mondta: nemrég írták alá a ménesbirtokkal a szerződést, hogy ő 20 évre bérli a társaságtól a területet. Az 54,5 hektáros földrészletet 167 millió 950 ezer forintért hirdették meg. Paulik Árpád volt az egyetlen vevőjelölt, a meghirdetett áron vette meg a területet. Kedden még öt, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. haszonbérletében álló földterületet hirdetettek meg Békéscsabán, egyetlen megvételére sem regisztrált senki. December 15-ig a négy békéscsabai árverési helyszín közül az egyiken csak mezőhegyesi földterületeket árvereznek.
Korábban megírtuk: nagygyűlésen sürgették az állami földbirtok egyben maradását
A ménesbirtok egyben maradását sürgették a Mezőhegyesen tartott nagygyűlés szónokai, hangsúlyozva, a Békés megyei településnek csak akkor van jövője, ha az 1800 hektár eladásra kínált földbirtokot mégsem árverezik el. Az MSZP, a DK, az Együtt és a PM politikusai segítséget ígértek a helybélieknek.
Mitykó Zsolt (független) polgármester arról beszélt, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. évente nettó 6 milliárd forintos árbevételt ér el, amelyből mintegy 1,5-1,7 milliárdot bérfizetésre fordítanak, a városnak pedig 80 milliót fizetnek be adók formájában. E nélkül a településre az elszegényedés és az elnéptelenedés vár - mondta.
Kovács Sándor, a Ménesgazda Zrt. üzemi tanácsának elnöke hangsúlyozta: a négyszáz állandó munkavállaló mellett időszakosan további ezer embernek biztosítanak megélhetést. Elmondta: a meghirdetésre kerülő 1800 hektár földért körülbelül 16 milliárd forintot kell majd fizetni, amelyet a helyi gazdák bizonyosan nem tudnak előteremteni.
A bérleti jog 2017. január 1-jén jár le. A vetőmagüzem dolgozóit információi szerint át fogják venni más cégek, de a többi dolgozóval ezt követően nem tudja, mi lesz.