Újabb uniós eljárás - Gond van a "jogi határzárral"

A magyar kormányzat nem áll le a "népvándorlás okozta terrorveszély" propagandájával. A menekültek és a bevándorlók alapvető emberi jogainak tiszteletben tartására és a nemzetközi kötelezettségvállalásaik betartására intette Európa országait az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az Európa Tanács szerdán, miközben kötelezettségszegési eljárást indított menekültügyben az Európai Bizottság Magyarország ellen.

A magyar kormányzat nem áll le a "népvándorlás okozta terrorveszély" propagandájával. Az illegális bevándorlás és a terrorizmus kéz a kézben jár, közöttük nagyon szoros összefüggés mutatható ki - jelentette ki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke a tanácskozáson kapott szakmai tájékoztatásra hivatkozva. Több mint egymillió illegális bevándorló rohanta le Európát 2015-ben, és a szolgálatok véleménye és adatai szerint körülbelül 90 százalékuk minden ellenőrzés nélkül, a felelős szervekkel nem együttműködve került be az Európai Unióba, ezért nem tudjuk, kik ők, miért jöttek, mit akarnak, és azt sem tudjuk ezek szerint, hogy hányan lehetnek közülük álcázott terroristák - jelentette ki a politikus.

Az egyik titkosszolgálati vezetőt idézve Németh kijelentette, mindezen okokból ideológiai felhang nélkül kijelenthető, hogy nőtt Európában és Magyarországon a terrorkockázat; a politikus ugyanakkor hozzátette: eddig nem merült fel adat arról, hogy Magyarországon közvetlen terrorveszély lenne. A bevándorlás kezelésére kialakított francia-német modell a szolgálatok vezetői szerint egyértelműen megbukott, amit az érintett államok is elismernek, hiszen a terrorcselekmények elkövetői között másod- és harmadgenerációs bevándorlók is vannak, akik európai életmódot élnek, majd azt kárhoztatva követnek el merényletet.

Németh Szilárd utalt arra: a Fidesz az első perctől kezdve következetesen azt képviselte ebben a kérdésben, hogy Magyarországra bevándorlókat se beengedni, se betelepíteni, se visszatoloncolni nem lehet, a legfontosabb feladat pedig az ország, az Európai Unió és a schengeni övezet határainak megvédése, valamint vissza kell utasítani a betelepítési kvótát és az alaptalan, jogtalan visszatoloncolási kezdeményezéseket. A politikus a Terrorelhárítási Központ néhány héttel ezelőtti akciói kapcsán (amelyről még mindig nem közöltek újabb részleteket) arról beszélt: bocsánatot kellene kérniük a magyar emberektől és a TEK állományától azoknak, akik politikai haszonszerzésért kisstílű, rendkívül felelőtlen és veszélyes politikai támadást hajtottak végre az általuk hosszabb ideje támadott testülettel szemben.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke lapunknak kiemelte: az uniós országok önálló titkosszolgálatra építő struktúrája megbukott, mert az tagállamok közötti együttműködés esetleges, és a hiányosságok nem toldozhatók-foltozhatók tovább. Amerikai mintára létrehozott európai FBI-ra és CIA-ra van szükség, hogy a terrorelhárítás és a hírszerzés hatékonyabb legyen. Más kérdés, tette hozzá, hogy a nemzeti jogrendszerek alkalmasak-e a kérdés megfelelő kezelésére, ami a magyar Btk.-t illeti, ezzel kapcsolatban már beadtak a Háznak egy törvénymódosító javaslatot. Molnár szerint nincs Magyarországon nincs közvetlen terrorveszély, de valamennyi európai és NATO-tagállam "rajta van a listán". Arra a kérdésre, hogy a szigorítások nem veszélyeztetik-e a szükségesnél nagyobb mértékben az egyéni szabadságjogokat Molnár azt felelte: meg kell találni a helyes arányokat, mert ma nem küzdhetünk ugyanazokkal az eszközökkel a terrorveszély ellen, mint amikor ez a jelenség még csak periferikus volt. Ami pedig a közelmúltbeli TEK-akciókat illeti, Molnár csak annyit kért: a Belügyminisztérium és a TEK is szigorúan a tényekről tájékoztassa a közvéleményt.

A menekültek és a bevándorlók alapvető emberi jogainak tiszteletben tartására és a nemzetközi kötelezettségvállalásaik betartására intette Európa országait az emberi jogok világnapját megelőzően Strasbourgban kiadott nyilatkozatában az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az Európa Tanács szerdán. A közös nyilatkozat arra kéri a kormányokat, a civil szervezeteket és a média képviselőit, hogy szálljanak szembe a menekültek védelmét célzó intézkedéseket aláásó rasszizmussal és az idegengyűlölettel. Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára az emberi jogok világnapja alkalmából kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta: amint valaki beteszi a lábát a kontinensre, az Emberi Jogok Európai Egyezménye szerint ugyanazok az alapvető jogok illetik meg, mint bárki mást Európában. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy több mint 900 ezer ember érkezett idén Európába, négyszer annyi, mint az előző évben. Ezért az UNHCR továbbra is elkötelezett a közös megoldás mellett, hogy Európa fokozni tudja befogadóképességét a védelemre szorulók érdekében.

Amerikai vízumszigorítás

A vízummentes beutazási rend szigorításáról szóló törvényt fogadott el kedden az amerikai képviselőház a terrorveszélyre adott válaszként. A jogszabály vonatkozik az amerikai vízummentességi program által kedvezményezett 38 ország, köztük Magyarország állampolgáraira is. A törvényt elsöprő többséggel fogadták el a képviselők, és biztosra vehető, hogy a szenátus is jóváhagyja, Barack Obama elnök is aláírja. Akkor pedig a kedvezményezett országok állampolgárai közül is vízumért kell folyamodniuk azoknak, akik az elmúlt öt évben Szíriában, Irakban, Iránban vagy Szudánban jártak. A törvény megköveteli a kedvezményezett országoktól, hogy osszák meg információikat az Egyesült Államokkal a terroristagyanús személyekről. A jogszabály szerint kizárhatók a programból azok az országok, amelyek nem működnek együtt kellőképpen az amerikai kormányzattal a nemzetközi terrorizmus elleni harcban.

Közben kötelezettségszegési eljárást indított menekültügyben az Európai Bizottság Magyarország ellen – tudta meg az MNO. Az EU az elutasított menedékkérelmek hatékony jogorvoslatának hiánya miatt döntött így. Ugyanis szeptember 15-től, mikortól a jogi határzár is életbe lépett, a menedékkérelmeket gyorsított eljárásban kezdték elutasítani a magyar hatóságok, a végzések a küldő ország biztonságos státuszára hivatkoztak. Akkor jogvédők jelezték, nincs mód a fellebbezésre, mert a végzéssel egyben a menedékkérő kiutasításáról is döntöttek. Brüsszel még októberben kért felvilágosítást a szeptemberi jogszabály-módosításokkal kapcsolatban.

Tárgyalnak arról, hogy a V4-ek határőrizeti alakulatokkal részt vehetnének a macedón külső schengeni határ megfelelő kiépítésében - mondta a Simicskó István honvédelmi miniszter szerdán Hódmezővásárhelyen. Döntés még nincs, a visegrádi országok kormányfőinek kell megállapodniuk erről. A védelmi miniszterek jövő csütörtökön, Prágában mindenesetre tárgyalnak róla. A védelemhez kerítésanyag már biztosan lesz: fogvatartottak megkezdték az ideiglenes biztonsági határzár építéséhez szükséges NATO-dróthenger gyártását a márianosztrai fegyház és börtönben.

Frontex: a kiszolgáltatott határvédelem?

Kizárólag a tagállami felajánlásoktól függ, s rendkívül szerény körülmények között működik az Európai Unió határvédelmi szervezete, a Frontex. Az ügynökségnek mindössze 300 dolgozója, és 12 - a tagállamok által felajánlott - hajója van, valamint ezidáig évi 90 millió eurós költségvetése volt - mondta el Ewa Moncure. A Frontex szóvivője Brüsszelben egy sajtószemináriumon beszélt arról, a Frontexet tíz éve alapították, méghozzá azzal a céllal, hogy a határrendészeti krízisekben segítséget nyújthasson a tagállamoknak. Igen ám, de amikor a tagállamok létrehozták, még nem gondolták, hogy 2015-re ilyen rendkívüli helyzettel kell majd megbirkózniuk. A Frontex a menekültválság kulcsszereplője lett, hiszen az emberáradattal megküzdeni képtelen államok segítségére siet. Az ügynökség jelenleg két nagy műveletben vesz részt, az egyik Olaszországban, a másik Görögországban zajlik, ahol az idén már mintegy egymillió ember ért partot. Annak ellenére, hogy hatalmas partszakaszt kell felügyelnie, hiszen az EU határának döntő része tengeren van, a Frontex tökéletesen ki van szolgáltatva a tagállami felajánlásoknak. Ugyanakkor, mint Moncure elmondta, a jövő évi költségvetésük - épp a menekültkrízis nyomán - jelentősen emelkedik, 2016-ban már 250 millió eurót fordíthatnak munkájukra. Hiába emelik azonban az összeget, az önmagában nem fogja megoldani a legégetőbb problémákat: a Frontex ugyanis nem képes újabb műveletekre mindaddig, amíg a tagállamok nem ajánlanak fel több embert, s több katonai eszközt. További 775 határőrre lenne szükség, de egyelőre csak 450-et kaptak a tagállamoktól, miután már októberben jelezték; segítségre van szükségük. (B.I.M.)