Nagy-Britanniának Európában kellene maradnia

Nagy-Britanniának a megreformált Európában kellene maradnia, ez az európai biztonsági helyzet romlása, az erősödő migrációs válság miatt is fontos lenne - jelentette ki David Cameron brit kormányfő a Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel Varsóban csütörtökön tartott közös sajtóértekezleten.

David Cameron Beata Szydlóval, valamint Andrzej Duda államfővel azokról a brit javaslatokról tárgyalt csütörtökön Varsóban, melyek az Európai Unió megreformálására vonatkoznak, és melyek a 2017 végéig esedékes, az Egyesült Királyság további uniós tagságáról döntő népszavazásra is befolyással lesznek. A vezető lengyel politikusok az utóbbi időben többször úgy nyilatkoztak, hogy támogatják az uniós bürokrácia korlátozását célzó brit javaslatokat, de ellenzik azokat a törekvéseket, amelyek az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás akadályozására, mindenekelőtt a tagországokból érkező munkavállalók szociális juttatásainak korlátozására irányulnak.

Beata Szydlo a sajtóértekezleten elmondta: Varsó számára fontos, hogy az Egyesült Királyság ez Európai Unióban maradjon. Elmondta: a brit kormányfővel folytatott megbeszélésen véleményazonosságot tapasztalt az uniós tagállamok szuverenitásának kérdésében, valamint abban is, hogy az uniós fórumon tárgyalni kell a nemzeti parlamentek szerepének erősítéséről.Az Európai Unió megreformálását célzó brit követelésekről szólva Szydlo elmondta: Lengyelországnak kétségei vannak az uniós alapszerződésekben végrehajtandó olyan változtatásokat illetően, melyek "a ratifikációs folyamat elhúzódásához vezetnének, és a reformok csődjének kockázatát hordozzák". Ezzel vélhetően azokra a módosításokra utalt, melyekkel Nagy-Britannia az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást korlátozná. A lengyel kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: Varsó teljes mértékben tiszteletben tartja az Egyesült Királyság szuverén döntéshozatalát a szociális kérdésekben.

Brit elképzelések szerint az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlást a tagállamok gazdasági fejlettségéhez kell kötni, Nagy-Britannia ezért olyan szabályozást kíván meghonosítani, amelynek alapján a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók négyévi folyamatos, bejelentett, legális munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez. A varsói sajtóértekezleten David Cameron ezzel kapcsolatban elmondta: értékeli a szabad munkaerő-áramlás elvét, a további tárgyalások tárgya csak az uniós munkavállalók száma, mely szerinte az utóbbi években megnőtt.

A brit kormányfő országának "a megreformált Európában" való maradása mellett foglalt állást, ennek fontosságát Európa biztonsági helyzetével, a folytatódó migrációs válsággal hozta összefüggésbe. Mint mondta, a válság akkor is utolérné a brit királyságot, ha az kilépne az Európai Unióból, ezért jobb megoldásnak látja, hogy az EU-n belül növeljék az államok jólétét és a nemzetbiztonságot. A Nagy-Britanniában élő lengyelek alkotják a legnépesebb - becslések szerint mintegy 853 ezer fős - csoportot az EU-tagországok ottani munkavállalói között.

David Cameron és Andrzej Duda megbeszéléséről a lengyel elnök külpolitikai államtitkára, Krzysztof Szczerski elmondta: a brit szociális juttatásokkal kapcsolatos "lehetséges ellentétekről" a következő hetekben is tárgyalni fognak, Lengyelországnak e tekintetben teljesítenie kell "az egész unió területén élő lengyelek iránti kötelességét". A szíriai konfliktussal és az Európába irányuló migrációs áradattal kapcsolatban a két vezető egyetértett abban, hogy a menekülteket a származási országaikhoz minél közelebbi területeken kell segíteni. Egyetértés volt köztük abban is, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus miatt meg kell hosszabbítani az Oroszországgal szemben kivetett szankciókat. A jövőre esedékes varsói NATO-csúcstalálkozóról szólva a két kormányfő egybehangzóan úgy vélekedett, hogy az értekezletnek a szövetség intenzív és állandó jelenlétét kell eredményeznie Kelet-Közép-Európában.

Szerző

Ömlik a pénz Felcsútra

Publikálás dátuma
2015.12.10. 13:47
FOTÓ: Népszava
Évek óta milliárdos nagyságrendben kapja a TAO-pénzeket a felcsúti fociakadémia, ez idén sem lesz másként a friss adatok alapján. Összesen így már több mint 11 milliárd forintot kapott az alapítvány - írja az mfor.hu.

A 2015/2016-os idényre a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 1,73 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) számára - derül ki a szövetség honlapján elérhető adatbázisból. Igaz, ezt még le is kell hívni, vagyis ténylegesen el is kell költeni, ám a korábbi évek tapasztalatai alapján ez az utolsó fillérig sikerülni fog. Mindenesetre ezzel együtt a Felcsút már egy hajszállal több mint 11 milliárd forintot "kalapozott" össze a TAO-rendszer 2011-es indulása óta.

A mostani 1,73 milliárd noha soknak tűnik, közel sem ez a legnagyobb összeg, amit egy évben kaptak. A rendszer indulásának évében 2,8, utána 2,6 milliárd forint folyt be az alapítvány kasszájába, sőt 2014-ben is 2.2 támogatásban részesültek.

Szerző

Szucsánszki szerint lemosták a szégyenfoltot

A dánok ellen a mezőny legjobbjának választott Szucsánszki Zita szerint a női kézilabda-válogatott tagjai a szerdai győzelemmel lemosták magukról a montenegrói vereség okozta szégyenfoltot, és a csapat elindult egy olyan úton, amelyet a világbajnokság végéig folytatni szeretne.

A ferencvárosi irányító, aki nyolc góllal vette ki a részét a 29-22-es diadalból, a szövetség honlapján elmondta, hogy a házigazda ellen egy emberként harcoltak, s úgy gondolja, sikerült feledtetni a Montenegrótól elszenvedett keddi, 32-15-ös vereséget. Németh András szövetségi kapitány is bízik benne, hogy együttese a szerdán mutatott teljesítménnyel folytatja a vb-t és tartja ezt a formát. 

"Úgy mentünk neki a meccsnek, hogy nem az eredmény számított, hanem hogy felálljunk a padlóról. Ez sikerült" - tette hozzá. Görbicz Anita szerint nagyon fontos volt, hogy a keddi kisiklás után visszanyerjék azt az önbizalmukat, amivel a vb-re érkeztek.  "Csak csapatként tudunk jól védekezni és jól támadni, és szerdán csapatként tudtunk teljesíteni" - mondta a győri irányító.

A beállós Szamoránsky Piroska elárulta: szégyellték magukat a Montenegró elleni teljesítményért, de el tudták engedni ezt a rossz érzést. A magyarok szerdán remekeltek a 14 ezer néző bíztatta hazaiak ellen, nyoma sem volt a 24 órával korábbi vergődésnek. Így aztán pénteken nem ki-ki meccset kell játszaniuk a japánokkal, hanem még a csoportgyőzelemért is harcban vannak. Az ázsiai együttessel eddig 16-szor találkoztak a magyarok, és mindig győztek. Legutóbb augusztus 7-én, a budapesti Elektromos-csarnokban rendezett barátságos mérkőzésen 34-18-as végeredmény született.

Ha a Németh-csapat megint nyer, akkor másodiknál rosszabb nem lehet csoportjában, és ha a zárómeccsen a dánok legyőzik a montenegróiakat, akkor a magyarok végeznek a herningi hatos élén. Papírforma alapján a herningi csoportgyőztes az olimpiai kvóta szempontjából fontos nyolcaddöntőben Angolával, a második helyezett pedig Lengyelországgal találkozna. Mivel a tavalyi Eb-n a magyarok előtt végzett norvég, spanyol, svéd, montenegrói és a francia együttesnek, valamint a riói ötkarikás játékokon házigazdaként szereplő, most címvédő brazil válogatottnak sincs problémája a csoportkörben, és bejut a 16 közé, ezért gyakorlatilag a vasárnapi-hétfői nyolcaddöntők győztesei egészen biztosan ott lehetnek majd az olimpiai kijutásról határozó márciusi kvalifikációs tornán.

A herningi csoport pénteki utolsó fordulójának programja:

Magyarország-Japán 16.15
Szerbia-Tunézia 18.30
Dánia-Montenegró 20.45
Az állás: 1. Montenegró 7, 2. Dánia 6 (113-90), 3. Magyarország 6 (115-100), 4. Szerbia 3, 5. Japán 2, 6. Tunézia 0

Szerző