Norvégia megerősítette: valóban feloldották a civil-pénzek zárlatát

Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de több százmillió euróval támogatja a kelet-közép-európai országok gazdaságát, a demokrácia, a környezetvédelem és az emberi jogok előmozdítását a térségben. Tavaly azonban Oslo 153,3 millió euró folyósítását függesztette fel, miután Magyarországot - a norvég fél szerint -  megsértette a korábban kötött megállapodásokat, és törvénytelenül lépett fel a pénzeket kezelő civilszervezetek ellen.

Norvégia csütörtökön megerősítette, hogy 19 hónap után feloldotta a Norvég Civil Támogatási Alap által Magyarországnak szánt pénzek zárlatát. Vidar Helgesen, Norvégia Európa-ügyi minisztere az oslói parlamentben közölte: Magyarország ígéretet tett arra, hogy nem avatkozik bele a pénzek elosztásába, az adóelkerülés miatt indított eljárást pedig ejtették.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter - Csepreghy államtitkár szerdai, egy újságírói kérdésre adott válasz-bejelentése után - ma tudatta: a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében megállapodás született, így a korábbi viták ellenére újraindul a program, és az alapból felhasználható lesz 37-40 milliárd forint, az elszámolási időszakot pedig meghosszabbítják 2017 áprilisáig. Így befejeződhetnek a 2007-2013 közötti pályázati programok. A 2014-2020-as időszak esetében azonban még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot - tette hozzá. Lázár azt is megjegyezte, szerintük nincs okuk bocsánatkérésre a norvég alap ügyében, sőt ragaszkodnak ahhoz, hogy a (legtöbbet vegzált - a szerk.)  Ökotárs Alapítvány ne vegyen részt a pénzek elosztásban.

Szerző

Szanyi: Az európai pénz a magyarokat és nem Orbánékat illeti

Az Európai Parlament várhatóan jövő héten dönt az európai uniós együttműködéseket, s általában is az európai közös értékek érvényesülését romboló magyar kormányzati törekvésekkel kapcsolatos állásfoglalásáról. A jelenlegi tervezet - a kormány európai intézményes jogait korlátozó - szankciókat is lehetővé tevő eljárások megindítására tesz javaslatot - írja közleményében Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője. 

Az ún. 7-es cikkely azonban csak legsúlyosabb eszközként említi a szavazati jog felfüggesztését, tehát az esetleges szankciók köre jóval szélesebb és változatosabb. Ennek megfelelően az EP S&D (Szocialisták és Demokraták) frakciója most elsősorban annak akar véget vetni, hogy a magyar kormány kegyeltjei tömjék a zsebüket az európai adófizetők pénzével. A fejlesztési projektek esetében a versenytársak otromba kiszorítása, a túlárazott szerződések rendszere ugyanis azt a tévképet erősíti, mintha az EU - a kimondott fenntartásai dacára - az Orbán-rezsim közvetlen finanszírozásában lenne érdekelt. A szocialista képviselők törekvése, hogy tisztázásra kerüljön, vajon a magyar hatóságok a hiányosságok és csalások felszámolásával, avagy a rezsim bűneinek kiszolgálásával foglalkoznak-e, továbbá az, hogy a szóba jövő esetekben az európai szabályok szigorúan érvényesüljenek.

Az EP ide vonatkozó plenáris vitájában a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt inkább szétteríteni kívánta a problémát, mondván sok országban vannak hasonló problémák. Orbán kormánya mögé kizárólag a szélsőjobbos képviselők sorakoztak fel, a magyar kormányfőt mintegy kelet-európai szellemi alvezérüknek láttatva. Mindezen pénzháborúk okán a magyar nép legfeljebb morzsákat lát az európai adófizetők segítségéből. Megvonásokkal azonban ennek ellenére sem értenék egyet. Az európai pénzeket nem megvonni, kell hanem Orbánék zsebéből kivenni, s a magyar társadalom javára fordítani! - húzta alá Szanyi Tibor, szocialista európai parlamenti képviselő.

Szerző

Orbán muszlim országok fiataljainak magyarázta "migránspolitikáját"

Magyarország oktatáspolitikai nyitottságán nem változtat a "migránsválság," továbbra is várjuk a külföldi hallgatókat, bővíteni fogjuk a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot is - egyebek mellett ezt mondta Orbán Viktor csütörtökön Budapesten, a Stipendium Hungaricumban részt vevő hallgatóknak rendezett fogadáson. Itt biztonságban vannak, a mi védelmünk alatt állnak - nyugtatta meg a szegről-végről migráns hallgatókat. 

Ám, a miniszterelnök hangsúlyozta: a programban részt vevő hallgatók mind szabályozott formában érkeztek Magyarországra, betartják az ország törvényeit, és viszonyukat a magyarokkal a kölcsönös tisztelet jellemzi. A muszlim országokból érkezett hallgatókhoz szólva fokozta a nyugtatást, mondván: Magyarországon keresztény gyökerű politika érvényesül, és a keresztény tanítás tiltja a muszlimellenességet, ezért minden ilyen politikát elutasítunk.De ez előtt a hallgatóság előtt sem rejtette véka alá Magyarország kemény, a "migránsügyben" képviselt határozott álláspontját, amely elutasítja az ellenőrizetlen, szabályozatlan beáramlást.

Szólt arról is, hogy bővíteni fogják a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot: jelenleg 45 országból érkezhetnek hallgatók, ezt 80-ra szeretnék növelni. A kormány az ehhez szükséges forrásokat a szaktárca rendelkezésére bocsátotta.

Felidézte: régi, a kommunista időkig visszanyúló hagyomány, hogy Magyarország tanulási lehetőséget biztosít külföldi hallgatóknak, a kínai-magyar kapcsolatok például mindig is jók voltak, de jó néhány arab országgal is remek oktatási kapcsolatok alakultak ki, ez ápolásra érdemes örökség. Hangsúlyozta, hogy Magyarország folytatja a keleti nyitás politikáját.

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramban részt vevő külföldi hallgatók részére az Olasz Kultúrintézetben rendeztek találkozót, amelyen több vezető politikus is felszólalt. Orbán Viktor elmondta, hogy a rendezvénnyel hagyományt szeretnének teremteni.

Szerző