Az európai pénzügyi alapokkal kapcsolatos csalás elleni és korrupcióellenes intézkedésekről szóló szemináriumon tartott előadásában az államtitkár kiemelte, a magyar alaptörvény egyebek mellett úgy rendelkezik, hogy offshore hátterű cég költségvetési támogatást, így uniós forrást sem kaphat. Átalakították a fejlesztéspolitikai intézményrendszert, az új közbeszerzési törvény pedig átláthatóbb pályázati rendszert hozott létre, és szélesre tárta az eljárások kapuit a hazai kis- és középvállalkozások előtt - tette hozzá. Csepreghy szerint a megelőzés egyik legfontosabb eszköze, hogy minél szélesebb körben biztosítják a közbeszerzési eljárásokban való részvétel lehetőségét; az átláthatóság és az éles verseny jobb bármilyen ellenőrző intézménynél.
Az államtitkár miután hosszasan sorolta a kormány már meghozott intézkedésit a korrupció visszaszorítására, felemlegette az Altus-ügyet. Megfogalmazása szerint egy aktív magyar politikus cége kapott megbízást, nem elhanyagolható mennyiségű közpénzt Brüsszelből, az Európai Bizottság finanszírozásában. A magyar kormány már az első Altus-megbízásnál jelezte az Európai Bizottságnak, hogy ezzel közvetve egy magyar ellenzéki pártot finanszíroz; a cég a DK legnagyobb anyagi támogatója; Brüsszel pénze a Gyurcsány-párthoz jut - mondta Csepreghy, hozzátéve: kérték európai partnereiket, elsősorban az unió csalás elleni hivatalát, hogy vizsgálja ki az ügyet.
Walter Deffaa, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának főigazgatója a felvetésre válaszul közölte: a két szerződés esetében egy 11 tagú konzorcium bizonyult a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlattevőnek. A szabályozás szerint nem zárható ki egy konzorcium amiatt, mert annak vezető tagja egy politikus tulajdonában áll; megszegték volna a szabályokat, ha nem így hirdettek volna nyertest - közölte. Hozzátette: kérte a Miniszterelnökségtől, hogy jelezzék, milyen - szerintük - jogszabályt szegtek meg a döntésnél, illetve van-e más jelentős bizonyíték, ami arra mutatna, hogy illegális pártfinanszírozással állnak szemben, de erre nem kapott választ.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint komoly kockázatot jelent, hogy a kormány minél gyorsabban szeretné kihelyezni az európai uniós forrásokat. A szervezet közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a forrásbőség miatti nyomás növeli a korrupció kockázatát, illetve magát a korrupciót is. Az uniós projektek költségeit a források minél nagyobb mértékű felhasználása érdekében szándékosan felültervezik, az elszámolható költségeket nagyvonalúan állapítják meg, az ellenőrzés szabályait és gyakorlatát viszont lazítják - mondta. A tanulmány készítői egyebek mellett arra a következtetésre jutottak, hogy a piaci árhoz képest mintegy 20-25 százalékos túlárazás kódolva van a pénzelosztási rendszerben.