Végjáték Párizsban

Publikálás dátuma
2015.12.12. 06:31
Éjszakába nyúlóan tárgyaltak a Le Bourget konferenciaközpontban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT
A tervezettnél egy nappal később, szombaton zárul a november 30-án kezdődött párizsi klímatalálkozó. A 2020-ban lejáró, már meghosszabbított Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új klímamegállapodás elkészült, de maradtak nyitott kérdések.

Egy nappal elhúzódnak a tárgyalások a tervezetthez képest – jelentette be pénteken reggel Laurent Fabius. A francia külügyminiszter szombaton reggelre ígérte a Párizsi Egyezmény végső változatának közzétételét. A 195 ország részvételével folyó ENSZ-klímatalálkozó házigazdája tegnap bizakodóan nyilatkozott, úgy vélte, a dolgok a jó irányba haladnak, mint mondta: "rendkívül közel, majdnem az út végén vagyunk" .

A záródokumentum szövegét csütörtökre 27 oldalra sikerült csökkenteni, kiiktatva egy sor zárójeles, vitatott kifejezést, a kezdeti 900-ból mintegy 50 maradt péntekre. A végcélt illetően a legambíciózusabb változatot tartalmazta a szöveg a BBC tegnapi jelentése szerint: a globális felmelegedés növekedését „jóval 2 Celsius fok alá” csökkentenék, erőfeszítéseket téve arra, hogy a növekedést 1,5 százalékra mérsékeljék az iparosodás előtti időkhöz képest. Több mint száz ország, az Egyesült Államok és az Európai Unió is támogatja ezt a változatot, tegnap Brazília is elfogadta a klímacélt, Kína és India azonban nem csatlakozott a károsanyag-kibocsátás legnagyobb arányú csökkentését célul tűzők csoportjához.

Az egyik fő vitapont, a globális felmelegedés, az óceánok vízszintemelkedése miatt leginkább veszélyeztetett fejlődő országoknak ígért támogatás mértéke, Koppenhágában a legfejlettebb államok 2020-tól évi 100 millió dolláros hozzájárulást ígértek. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár közölte, hogy a megbeszélések rendkívül bonyolultak, nagyon nehezek, de az emberiség jövője szempontjából létfontosságúak.

Obama a kínai elnököt győzködte
Barack Obama amerikai elnök telefonon tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, hogy egyeztessék álláspontjukat a klímacsúcs finisében. Egyetértettek abban, hogy a konferencia rendkívüli lehetőséget kínál, hogy megerősítsék a közös erőfeszítéseket a globális felmelegedés jelentette kihívás kezelésére.
A két ország tovább dolgozik egy ambíciózus klímamegállapodásért, hangsúlyozták a washingtoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint. Obama korábban Modi indiai kormányfővel, Francois Hollande francia és Dilma Rousseff brazil elnökkel is egyeztetett.



Szerző

Levél a Miniszterelnökhöz

Publikálás dátuma
2015.12.12. 06:05

Huszonkét évvel ezelőtt, 1993. december 12.-én hunyt el Antall József. Magyarország rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnökére, az MDF egykori elnökére akkori szóvivője, Herényi Károly személyes hangú írásával emlékezünk. A korábbi kormányfő munkásságát Brüsszelben is tisztelik, hiszen sokat tett az európai integrációért.

Antall József európai emlékezete

Megható élmény volt, ahogyan több száz újságíró és látogató csodálkozott rá ezen a héten Antall József személyes tárgyaira, s kajla nyakkendőjével díszített mellszobrára Brüsszelben. A rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök nevét viseli ugyanis az Európai Parlament (EP) egyik épülete, aki tehát uniós eseményen vesz részt manapság, el sem kerülheti - ideiglenesen itt léptetnek ugyanis be minden látogatót.

A névadásról az EP elnöksége határozott még 2008. január 14-én, 2009-ben pedig már fel is avatták az Antall-szárnyat. A mementóállítást az EP összes akkori magyar képviselője, politikai hovatartozástól és párttagságtól függetlenül egy emberként támogatta, miközben a másik épületet Willy Brandt egykori német kancellárról nevezték el. Az EP épületeinek névadói mind fontos politikai személyiségek, Paul Henri-Spaak egykori belga külügyminiszter vezető szerepet játszott a Római Szerződés kidolgozásában, Altiero Spinelli pedig a föderális Európa egyik megálmodója, akit az Unió "alapító atyái" közé szokás sorolni.

Az egykori magyar miniszterelnök szellemi örökségét ápoló Antall József Alapítvány már a névadás felmerülésekor közölte: az ötlet "egyszersmind elismerése egy tragikusan rövid időre korlátozott, de Magyarország és a térség fejlődése szempontjából kiemelkedő politikusi teljesítménynek". Antallt a hivatalos indoklás szerint az európai megosztottság leküzdése után a kontinens újraegyesítéséhez való hozzájárulása nyomán érte e posztumusz megtiszteltetés. A rendszerváltás miniszterelnökének programjában szerepelt ugyanis a valós, működő demokrácia kiépítésén túl a világpiacba integrálódó valódi, szabad, szociális piacgazdaság megteremtése és a magántulajdon dominanciájának kialakítása, valamint az euroatlanti integráció segítése. Antall a jogállamiságot és az alkotmányosságot mindvégig szem előtt tartva a parlamentet tekintette a politika legfontosabb színterének, így igazi európai, sőt, az uniós alapértékeket valló politikusként írta be magát a történelemkönyvekbe.

Antall József a Magyar Demokrata Fórum elnökeként 1990-ben, a rendszerváltást követő első szabad választások után lett Magyarország miniszterelnöke. - B.I.M.

Szerző

Levél a Miniszterelnökhöz

Publikálás dátuma
2015.12.12. 06:05

Huszonkét évvel ezelőtt, 1993. december 12.-én hunyt el Antall József. Magyarország rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnökére, az MDF egykori elnökére akkori szóvivője, Herényi Károly személyes hangú írásával emlékezünk. A korábbi kormányfő munkásságát Brüsszelben is tisztelik, hiszen sokat tett az európai integrációért.

Antall József európai emlékezete

Megható élmény volt, ahogyan több száz újságíró és látogató csodálkozott rá ezen a héten Antall József személyes tárgyaira, s kajla nyakkendőjével díszített mellszobrára Brüsszelben. A rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök nevét viseli ugyanis az Európai Parlament (EP) egyik épülete, aki tehát uniós eseményen vesz részt manapság, el sem kerülheti - ideiglenesen itt léptetnek ugyanis be minden látogatót.

A névadásról az EP elnöksége határozott még 2008. január 14-én, 2009-ben pedig már fel is avatták az Antall-szárnyat. A mementóállítást az EP összes akkori magyar képviselője, politikai hovatartozástól és párttagságtól függetlenül egy emberként támogatta, miközben a másik épületet Willy Brandt egykori német kancellárról nevezték el. Az EP épületeinek névadói mind fontos politikai személyiségek, Paul Henri-Spaak egykori belga külügyminiszter vezető szerepet játszott a Római Szerződés kidolgozásában, Altiero Spinelli pedig a föderális Európa egyik megálmodója, akit az Unió "alapító atyái" közé szokás sorolni.

Az egykori magyar miniszterelnök szellemi örökségét ápoló Antall József Alapítvány már a névadás felmerülésekor közölte: az ötlet "egyszersmind elismerése egy tragikusan rövid időre korlátozott, de Magyarország és a térség fejlődése szempontjából kiemelkedő politikusi teljesítménynek". Antallt a hivatalos indoklás szerint az európai megosztottság leküzdése után a kontinens újraegyesítéséhez való hozzájárulása nyomán érte e posztumusz megtiszteltetés. A rendszerváltás miniszterelnökének programjában szerepelt ugyanis a valós, működő demokrácia kiépítésén túl a világpiacba integrálódó valódi, szabad, szociális piacgazdaság megteremtése és a magántulajdon dominanciájának kialakítása, valamint az euroatlanti integráció segítése. Antall a jogállamiságot és az alkotmányosságot mindvégig szem előtt tartva a parlamentet tekintette a politika legfontosabb színterének, így igazi európai, sőt, az uniós alapértékeket valló politikusként írta be magát a történelemkönyvekbe.

Antall József a Magyar Demokrata Fórum elnökeként 1990-ben, a rendszerváltást követő első szabad választások után lett Magyarország miniszterelnöke. - B.I.M.

Szerző