Elfogadták a klímamegállapodást

Publikálás dátuma
2015.12.12. 21:09
FOTÓ: Getty Images, Francois Durand
A párizsi klímacsúcson résztvevő 195 ország szombat este elfogadta a klímavédelmi megállapodást, amelyben kötelezik magukat a légkör felmelegedése elleni küzdelemre.

"Ahogy körbenézek a teremben, látom, hogy pozitív a hangulat, nincs ellenvetés, a párizsi klímamegállapodást elfogadtuk" - jelentette be Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ 21. klímakonferenciájának elnöke a jelenlévők viharos tapsa közepette. A delegációk tagjai hosszú perceken át állva, egymást átölelve ünnepelték a megállapodás elfogadását, amelyet a 2009-es koppenhágai kudarc után több évig készítettek elő.  "Ez egy kis kalapács, de nagy dolgokra lehet képes" - mondta Laurent Fabius, amikor a kalapáccsal jelképesen leütött a klímaegyezmény elfogadását.

A tribünön jelen volt Francois Hollande francia államfő és Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is.  

A világ vezetőinek is tetszik
A párizsi döntés után a washingtoni Fehér Házban nyilatkozva Obama kijelentette, hogy mint minden szerződés, ez sem lehet tökéletes, a megvalósítás útja pedig nehéz és kihívásokkal teli. Mégis fordulópontot jelenthet a káros éghajlatváltozás elleni nemzetközi fellépésben, és „megmutatja, hogy mi minden lehetséges, ha a világ összefog”. -
Angela Merkel német kancellár például azt emelte ki, hogy az emberek milliárdjainak segíthet megfelelő életfeltételeket biztosítani a távolabbi jövőben is.
David Cameron brit miniszterelnök fogalmazása szerint Párizsban létfontosságú lépéseket tettek, amelyek révén „gyermekeink és unokáink is látni fogják, hogy ez a generáció megtette kötelességét a bolygó jövőjének biztosítása érdekében” - írja az Origo.


A klímamegállapodás megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. Az 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amelyet több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, és legvégül az Egyesült Államok is támogattak, de a legjelentősebb fosszilis energiatermelők, Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország péntek este még nem akartak támogatni.

A végleges tervezetet más környezetvédő szervezetekhez hasonlóan a Greenpeace is "fordulatnak" minősítette. "A kerekek lassan őrölnek, de Párizsban őröltek. A szöveg egyértelműen a történelem szemétdombjára helyezte a fosszilis energiákra épülő ipart" - mondta Kumi Naidoo, a Greenpeace International vezetője.

A világ országai most először írtak alá globális klímavédelmi egyezményt, amelynek céljairól 2011-ben a dél-afrikai Durbanban határoztak. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Szerző

Washington több támogatást vár Berlintől

Az Egyesült Államok nagyobb katonai támogatást vár Németországtól az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni küzdelemhez a Der Spiegel című német hírmagazin szerint.

A hetilap szombaton megjelent számában közölt értesülés szerint Ashton Carter amerikai védelmi miniszter a héten levélben fordult Ursula von der Leyen német védelmi miniszterhez, kérve, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) az eddigi vállalások mellett további hozzájárulással vegyen részt az IÁ ellen szervezett nemzetközi koalíció műveleteiben. Berlinben meglepődtek a konkrét "kívánságlistát" nem tartalmazó levélen, és még nem válaszoltak rá. A német kormány helyzetértékelése szerint Washingtonból más fővárosokba is küldenek hasonló levelet, hogy tovább bővüljék az IÁ szíriai és iraki állásaira légicsapásokat mérő szövetségesek köre - írta a Der Spiegel.

Németország kezdettől fogva tagja a több mint 60 országot összefogó szövetségnek, de eddig nem vett részt a légi műveletekben, hanem az észak-iraki kurd önvédelmi erők (pesmergák) felfegyverzését és képzését segítette. A novemberi párizsi terrortámadások után kiterjesztették a közreműködést, a Bundeswehr felderítő repülőgépekkel, egy légi utántöltő repülővel segíti a légicsapásokat, és egy fregattal részt vesz a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó védelmében. A fregatt már csatlakozott a hadihajó védelmét biztosító nemzetközi hajórajhoz, az első repülőgépeket pedig csütörtökön telepítették át a törökországi Incirliknél fekvő NATO-támaszpontra.

Angela Merkel kancellár egy szombati lapinterjúban kiemelte, hogy a közreműködés a légitámadásokban nem jelent irányváltást a kormány politikájában, és a Bundeswehr bevetése szilárd nemzetközi jogi alapokon nyugszik. Ugyanakkor kizárta azt a lehetőséget, hogy Németország szárazföldi csapatokat is küldjön Szíriába. A második világháború emléke miatt hagyományosan pacifista beállítottságú német politikai kultúra közegében érzékeny kérdés a Bundeswehr bevetése támadó hadműveletben. A koszovói és az afganisztáni küldetés után a szíriai misszió mindössze a harmadik ilyen művelet az 1955-ben alapított Bundeswehr történetében.

Szerző

Párizsi klímacsúcs - Kína, India, Szaúd-Arábia, és az EU is elégedett

A két nagy környezetszennyező országot, Kínát és Indiát, valamint az egyik legjelentősebb olajtermelő Szaúd-Arábiát is magában foglaló országok csoportja elégedett a klímamegállapodás végleges tervezetével, amelyet szombaton kaptak kézhez az ENSZ 21. klímakonferenciájának delegációi. Az Európai Bizottság is elégedettségének adott hangot.

"Elégedettek vagyunk ezzel a megállapodással. Úgy gondoljuk, hogy kiegyenlített és figyelembe veszi az érdekeinket" - mondta Gurdial Singh Nijar, a mintegy húsz országot tömörítő munkacsoport szóvivője. "India egyetért, Kína egyetért, Szaúd-Arábia egyetért, az arab csoport egyetért" - fogalmazott. "A munkacsoportnak komoly ellenvetései vannak, de csak a konferencia külső időjárásával kapcsolatban, nem a megállapodással" - mondta ironikusan a szóvivő.

Kína jelenleg a világ legjelentősebb káros anyagokat kibocsátó országa, India pedig a negyedik az Egyesült Államok és az Európai Unió mögött. A 195 résztvevő ország plenáris ülése elé délben terjesztett végleges változat elfogadásáról kora este döntenek a delegációk.

"Nagyon bízunk abban, hogy a szöveg átmegy" - mondta Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője.  Úgy vélte, ha a tervezetet elfogadják, az óriási győzelem lesz az Európai Unió számára. A szóvivő szerint "a megállapodás minden fő igénynek megfelel: ambiciózus és kiegyenlített". "Ha a plenáris ülés jóváhagyja, az történelmi előrelépés lesz, az első egyetemes és kötelező érvényű klímavédelmi egyezmény" - hívta fel a figyelmet.

A világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írhatnak alá. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremtene a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltaná fel. A klímamegállapodás végleges tervezete Laurent Fabius francia külügyminiszter, a klímaértekezlet elnöke szerint megerősíti azt a központi célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A házigazda francia diplomácia vezetője szerint a szöveg "differenciált (az országok felelősségében), igazságos, tartós, dinamikus, kiegyenlített, és jogilag kötelező érvényű" megállapodást javasol.

Szerző