A Fidesz-holdudvar is veszi a "zsíros falatokat"

Alig két hét van hátra addig a határidőig, amit a miniszterelnök szabott meg 340 ezer hektár állami föld eladására. Az már biztos, hogy ez a határidő nem tartható. Licitekre szinte csak elvétve kerül sor, és a "zsíros falatokat", a nagyobb, egybefüggő állami birtokokat a Fidesz-holdudvarába tartozók, illetve külföldiek vásárolják meg. A szakemberek szerint az egyetlen helyes megoldás az állami földek árverésének azonnali leállítása, és egy valóban átlátható versenysemleges pályázat kiírása lenne.

Mindezek fényében különösen hiteltelennek tűnik Orbán Viktor kormányfő 2010-es és a kormány 2015-ös fogadkozása, hogy külföldi kézbe egyetlen rög magyar termőföld sem kerülhet. Ha rög nem is, de több száz hektár idén ősszel, télen már külföldi, igaz, uniós állampolgárok tulajdonába került.

Azért nem csak a külföldi gazdálkodók, vagy a miniszterelnök falubelijei vannak anyagilag jól eleresztve. Az MSZP megyei elnökhelyettese arról számolt be lapunknak, hogy a beledi családsegítő szolgálat vezetője, vagyis közalkalmazott, 40 hektár állami föld tulajdonosa lett, 71,9 millió forintos áron. Beke Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy csak az önrész itt meghaladta a 7 millió forintot.

Többször is előfordult, hogy egyes árverési napokon egyetlen érdeklődő sem jelent meg. A politikus úgy vélte, a gyenge érdeklődés egy hónap tapasztalatai alapján olyan tendenciának tekinthető, ami már nem igen fog változni az elkövetkező időszakban sem. Ebben szerepet játszhatnak a magas árak is. Emellett, aki valóban gazdálkodni szeretne a megvásárolt állami földön, az nem költ arra milliókat és adósodik el évtizedekre úgy, hogy 16-35 évig nem veheti birtokba a földjét. A sokat hivatkozott fiatal gazdák pedig nem vesznek a nyakukba jelentős hiteleket földvásárlásra, amikor a gazdaságuk megalapozására és beindítására is rengeteg hitelt kénytelen fölvenni: gépekre, jószágra, vetőmagra, egyéb beruházásra. Ehhez képest a fiatal gazdák támogatása személyenként legföljebb 10 millió forint lehet. Ez még akkor sem túl sok, ha a felmenőitől örökölt gazdaságon kezd bele az önálló termelésbe.

Az árverési nyertes az árverést követő 8 munkanapon belül köteles felkeresni a szerződéskötés időpontjának egyeztetése céljából az NFA területileg illetékes irodáját, ám sok helyről érkezett olyan jelzés, hogy ez nem történt meg. A szerződéskötést követően a földforgalmi törvény alapján 60 napos kötelező kifüggesztési időszak alatt élhet az elővásárlási jogával a jelenlegi bérlő. Ha nem él vele, akkor nyílik lehetőség a tulajdonjog bejegyzésére az ingatlan-nyilvántartásba, amelynek előfeltétele a teljes vételár megfizetése. Az NFA honlapján ugyan már megjelennek az árverési adatok, de az nem pótolja a törvényben előírt kifüggesztést, amit sok helyen elmulasztanak.

A szocialisták, a többi ellenzéki párthoz és a civil szervezetekhez hasonlóan az állami földek árverésének azonnali leállítását követelik. Egy valóban átlátható pályázat kiírása lehetne az egyetlen ésszerű megoldás - összegezte véleményét az MSZP elnökségi tagja.

Ahány tábla, annyi ár

Magyarországon a termőföld ára hektáronként átlagosan 1-1,5 millió forint, ám az ország különböző régióiban, sőt, a megyéken belül is igen eltérő lehet. A nyugati határszélen például inkább már 1,5-2 millió forint ez az átlag - jegyezte meg a Népszavának nyilatkozó Sahó Ákos.

Az X-Agro.hu portálvezetője ehhez hozzátette, ők a magánforgalmat figyelik és internetes oldalukon ezekre lehet licitálni. Sok függ attól, mekkora tábláról van szó, A kisebbek olcsóbbak, a nagy, összefüggő birtoktestek drágábbak. Figyelembe kell venni az aranykorona értéket, de még a domborzati viszonyokat is. Az 1,5-2 millió forintos hektáronkénti átlagár a jónak számító 20-30 aranykoronás szántókra érvényes

Meglepő, de igazán drága szántók Hajdú-Bihar megyében vannak, ahol a 40-60 hektáros területek esetében előfordul a 4-5 millió forintos hektáronkénti ár is. Békésben is találhatók hasonló földárak. Igaz, ezekben a térségekben találhatók a legjobb földek, gyakran 30 aranykorona fölötti minőségű birtokok is előfordulnak.

A nógrádi és Borsod-Abaúj-Zempléni térségben viszont 400-500 ezer forintért is lehet hektáronként földet venni.

A szakember ezért úgy vélte, lehet ugyan átlagos 1 millió forintos földárral számolni, csak nincs sok értelme a nagy szórás miatt. Bár korábban jelentős volt a földvásárlási igény, a cégvezető úgy látja, most a gazdák kivárnak, hogy mi lesz az első körös állami földárverések eredménye. Nem csak a gazdák, de Sahó Ákos is némely helyszínen magasnak találta a kikiáltási árat, ami visszafoghatta az érdeklődést. A családi gazdaságok leginkább az 5-10 hektáros táblákat keresik.

A szakember szerint a megmaradt területeket az állam vagy megtartja, vagy a feltételeket kell megváltoztatnia. Például lejjebb szállítja a kikiáltási árakat. Talán erre is számítanak a gazdák.