A lap szerint az Eximbank november 27-én kötött hitelszerződést Andy Vajna cégével, a Magyar Broadcasting Co. Kft.-vel. Ennek értelmében az Exim 21 millió euró, azaz 6,72 milliárd forint „versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt” nyújt „a TV2 Média Csoport Kft. 100 százalékos üzletrészének tulajdonjoga megszerzésének finanszírozása céljából”.
Ahhoz, hogy az Exim zálogjogosultságát bejegyezzék a cégbíróságon, a Fővárosi Törvényszéknek is el kellett küldeni a bank és a Vajna-cég közötti zálogszerződést, tehát a fenti információkat ma már nyilvános dokumentumok bizonyítják. Ennek fényében különösen is érthetetlen a kormány és az Eximbank eddigi titkolózása – hiszen nekik is tudniuk kellett, hogy legkésőbb a cégbírósági iktatáskor minden külső érdeklődő számára elérhetővé válnak a fenti adatok - írja a lap.
Az Exim eredeti küldetése egyébként az, hogy a magyar exportőröket finanszírozási konstrukciókkal segítse, márpedig a filmipari kormánybiztos belföldi tévébeszerzésének nincs köze a külkereskedelemhez, sőt az állami gazdaságfejlesztési célokat sem szolgálja. Ennek ellenére tény, hogy az Eximnek egy ideje van már olyan „unortodox” terméke (a „versenyképességet javító belföldi befektetési hitel”), amelyben nyoma sincs az exportelvárásnak, úgyhogy az ügylet legálisnak legális, csak – finoman fogalmazva – szokatlan.
Az Eximbank banktitokra hivatkozva nem volt hajlandó válaszolni korábban a Népszavának sem, azt írták, hogy banktitoknak minősülő adatok esetében a titoktartás alól, a jogszabály a közérdekű adatok nyilvánossága tekintetében nem ad felmentést, erre tekintettel (...) az Ön által megjelölt kérdésekre információt nem áll módunkban szolgáltatni.
Korábban az Eximbank tulajdonosi jogait gyakorló Külgazdasági és Külügyminisztériumot irányító Szijjártó Péter sem volt hajlandó elárulni, hogy a pénzintézet folyósít-e kölcsönt a filmügyi kormánybiztos 20 milliárdos üzletéhez. A miniszter Szabó Szabolcsnak ugyanis kifejtette: mivel az Együtt független képviselőjének kérdése banktitkokat és biztosítási titkot érint, nem áll módjában válaszolni. Ezzel szemben Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója korábban a Népszavának kifejtette, hogy a közpénzköltés nyilvánosságához fűződő alkotmányos szabályozások erősebbek, mint banktitokról szóló törvények.